Az afganisztáni kormány a nyugati bankok által befagyasztott, dollármilliárdos afgán állami pénztartalékok feloldását követeli, mert az országot fenyegető súlyos válság miatt ? írja a Reuters hírügynökség. Afganisztán, mint írják, hatalmas összegeket helyezett el tartalékként az amerikai központi banknál és más európai bankoknál, de ezeket a pénzeket befagyasztották, miután a tálibok idén augusztusban az NATO-erők kivonását követően átvették a hatalmat az ország fölött.

Az a pénz az afgán nemzeté, csak azt kérjük, adják ide, ami a miénk

? mondta a Reuternek Ahmad Wali Hakmal, az afgán pénzügyminisztérium szóvivője. Szerinte ezeknek a tartalékoknak a befagyasztása etikátlan, és szembemegy a nemzetközi joggal és értékekkel is.

Sah Mehrabi, az afgán jegybank igazgatótanácsának tagja a nemzetközi hírügynökségnek azt mondta, az állam helyzete kétségbeejtő, mivel a rendelkezésükre álló pénzmennyiség legfeljebb az év végéig lesz elegendő.

Európát fogja a legsúlyosabban érinteni, ha Afganisztán nem jut hozzá ehhez a pénzhez

? fogalmazott Mehrabi hozzátéve, hogy az afgán lakosság kétségbeesésében meg fog indulni Európa felé.

A nyugati hatalmak dilemmáját jól jelzi, hogy miközben valóban érdekükben állna elkerülni, hogy Afganisztánban humanitárius katasztrófa alakuljon ki, a tálib kormányt hivatalosan továbbra sem ismerik el, ami akadálya a pénztartalékok feloldásának és a kifizetéseknek. Az afgán pénzügyminiszter képviselője azonban most arról is beszélt, hogy hajlandóak volnának engedményeket tenni emberi jogi kérdésekben. A lányokat és nőket például a korábbiaktól eltérően beengednék az iskolákba, és ha nem is a férfiakkal közös osztálytermekben, de elkülönítve lehetővé tennék számukra is az oktatást. Mint mondta, az emberi jogi követelményeket hajlandóak tiszteletben tartani, ám ezt csak a saját jogrendszerük, az iszlám vallásjog, azaz a saría keretei között tudják megtenni.

A képet árnyalja, hogy a tálib politikai mozgalom jogfelfogása az iszlám vallásjogi diskurzuson belül meglehetősen radikálisnak számít. Hakmal többek között azt is elmondta, hogy LMBTQ jogokat azért nem tudják elismerni, mert az ellenkezik a jogfelfogásukkal.

A Reutersnek Mehrabi úgy fogalmazott:

Az LMGTQ ellenkezik a saría törvényeivel

Az Egyesült Államok nemrég egyértelművé tette, hogy nem fogja feloldani a náluk lévő hozzávetőleg kilencmilliárd dollárnyi tartalék nagy részét. Az afgán pénzügyminisztérium most azonban abban reménykedik, hogy legalább Németország hajlandó lesz feloldani a náluk parkoltatott félmilliárd dollárra rúgó tartalékot, illetve talán más európai országok is hajlandóak lesznek erre. A szóvivő az mondta:

Afganisztánnak havonta százötven millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy megelőzze a közelgő krízis, azaz biztosítsani tudja Afganisztánban az árstabilitást, és a helyi valuta is meg tudja őrizni az értékét.

Mehrabi hozzátette a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjánál, amely a világ egyik legrégebbi pénzügyi szervezete, további 660 millió dollárnyi afganisztáni pénz fölött diszponál. Az érintett bankok az elmondottakat nem kommentálták.

The post ?Csak adjátok ide a pénzünket? ? A tálibok a nyugati jegybankok által befagyasztott afganisztáni tartalékokat követelik first appeared on 24.hu.