A pesti belvárosban az elmúlt két évben egymást követték a nagy térfejlesztési projektek: előbb a Vörösmarty, majd a József nádor, végül pedig az Arany János utcai metróállomás feletti Podmaniczky tér újult meg (a korábban itt állt épületeket hosszú cikkben mutattuk be), a koronavírus-járvány alatt pedig a kilencvenes évek vége óta hasznosítani vágyott Bástya utcai foghíjak is elindultak a parkká válás felé. Cikkünkben ezt a hosszú ideje tartó belvárosi hullámvasutazást mutatjuk be.

A történet kezdetéért egészen a XIII. század derekáig kell visszamennünk: az 1232-ben alapított, majd a tatárjárás után újjáépített pesti domonkos kolostor közvetlen környezetének számító területen ekkor született meg az egyszerű faházakból álló Szenterzsébetfalva, ami az idő múlásával egyre terebélyesebbé vált, mezővárossá vált, majd összenőtt Pesttel, sőt, Hunyadi Mátyás uralkodásának végén már a mai Kiskörút vonalában épült pesti városfal védte az esetleges betörésektől.

Budapest, 1966/4. / Arcanum Digitális Tudománytár A középkori pesti városfal vonala

Nem túl eredményesen, hiszen a török megszállás másfél évszázada alatt a sokszor csak Szentfalvaként emlegetett település eltűnt, helyét pedig egy iszapos, mocsaras terület vette át. Buda visszafoglalása, illetve a török háborúk lezárása után az egykori falu területe újra lakhatóvá vált, a valódi védelmet már nem nyújtó, de többször is megújított városfal tövében pedig alápincézett épületek egész sora jelent meg.

A falat megszakító három kapu ? a mai Vörösmarty térnél állt Váci, az Astoriánál nyitott Hatvani, illetve a Kálvin téri Kecskeméti ?, illetve a rondellák és bástyák a XVIII. és XIX. század fordulóján való végleges eltűnése a városfalat is feleslegessé tette, így annak mentén

sorra születtek a védműre támaszkodó, azokat teljes egészében láthatatlanná tévő épületek.

Ez történt a Bástya utca nyitányánál is, a város fejlődése azonban felülírta a környék képét: 1937-1938-ban több, itt állt házat is lebontottak, így hosszú idő után újra napvilágra került a fal harminc méteres szakasza. A maradványokat ekkor konzerválták, sőt, ásatásokat is végeztek, a középkori maradványok bemutató, összefüggő park megszületésére azonban egészen a Kádár-kor derekáig kellett várni ? köszönhetően az állva maradt 7. számú háznak, ami épp Budapest megszületésének századik évfordulóján, 1973-ban tűnt el a városképből.

Fentről A terület egy 1972-es légifelvételen ? jól látszik, a bekeretezett terület középső részét elfoglaló ház, ami miatt a fal nem volt jól látható.

A ház Veres Pálné utca felé eső oldalán ekkor már két éve játszótér működött, ami hosszú időn át várta a környékbeli gyerekeket, a hirtelen felszabadult területtel azonban a kerületnek egészen a kilencvenes évek végéig nem volt komolyan vehető terve.

Ekkor azonban előálltak a mentő ötlettel: 1999 szeptemberében egy sport- és oktatási központ tervezésére írtak ki országos nyílt tervpályázatot, amit a kerület saját zsebből épített volna fel.

Az Építész Stúdió egyik alapítója, Pálfy Sándor DLA által jegyzett győztes terv 2001 tavaszán indulhatott volna el a megvalósulás felé, így most már közel húsz éve egy négyszintes mélygarázst, közösségi tereket, rendezvénytermeket, fitneszcentrumot, uszodát és kosárlabdapályát találnánk itt, míg a zöldtetőről egy játszótér hangjai szűrődnének a környező szűk utcákba.

Építészfórum

A török kori szemetesgödröt, régi kutakat, illetve boltíves pincéket napvilágra hozó régészeti feltárás lezárulása után az álom végül sosem vált valósággá, így a 2006-2014 között Rogán Antal által vezetett önkormányzat 2008-ban négyszázmillió forintért eladta a területet a mára a Mészáros-birodalom egyik vezetőjeként a NER fontos alakjává vált Jászai Gellért vezette SCD Groupnak, ami

a geotermikus energiát hasznosító, ötcsillagos Bástya Hotelt kívánta itt felépíteni.

Röviddel az ambiciózus tervek megszületése után az SCD előbb a balatoni, majd fővárosi terveit is feladta, így a Bástya utca 1-11. számú házak helyén ásító telek a következő években parkolóként működött.

A kerület 400 millió forintért próbálta azt visszavenni, az SCD felszámolója azonban előbb 800 millió forintot kért érte, majd 2017-ben, némi pereskedés után 601 millióért átadta azt egy jordán befektető, a Mellow Moods egyik társalapítójaként (társait korábban hosszú cikkben mutattuk be) indult, majd 2006-os saját lábra állása óta több hotelprojektet is sikeresen végigvitt Mazen Al Ramahi egyik érdekeltségének, a szállodai szolgáltatásokra alapított MAZ Investmentnek.

Kapcsolódó Jordán hotelkirálynál landolt a telek, amit még Rogán adott el Mazen Al Ramahi, egy jordániai üzletember kezébe került Belváros-Lipótváros legértékesebbnek kikiáltott üres telke. Tényleg mélygarázst épít vagy még egy szállodája lesz?

Ramahi eredeti számításait rövidesen azonban a szabályozási terv húzta keresztül, hiszen aszerint a telken

kizárólag egy legalább kétszáz férőhelyes közforgalmú és lakossági mélygarázs volt építhető,

de a városfal terepszint alatti bemutató tereit, a felszíni játszótérhez tartozó foglalkoztatót, a közösségi funkciókat, illetve a nyilvános illemhelyet is meg kellett volna teremtenie.

Nem ez volt persze az egyetlen probléma, hiszen az eladáskor a felszámoló nemes egyszerűséggel nem volt a terület birtokában: birtokon belül ugyanis továbbra is az önkormányzat volt, ami a hosszú hónapokon át nyúló tárgyalások után sem engedte be a MAZ-t a területre. A beruházó végül a saját kezébe vette az ügyet: 2018 őszén behatolt a területre, majd az annak északi végén lévő, a szomszéd óvodába járó gyerekek által használt ? szüleik pénzéből épült ? játszóteret mindenféle jelzés nélkül lebontatta.

A kerületnek ez persze egyáltalán nem tetszett, így kisajátítási eljárást indítottak a környék legértékesebb telkének számító, 1728 négyzetméteres földdarab átvétele érdekében. Ramahi erre egy perrel válaszolt, de végül úgy szállt ki vesztesként a párbajból, hogy közben egyidejűleg győzött is:

a tervezett hotel telke 2019 decemberében ugyanis a belvárosi önkormányzathoz került, de az 815,5 millió forintot utalt a jordán férfi cégének, így ezzel voltaképp 214,5 milliós búcsúajándékot küldött neki ? természetesen közpénzből.

Kapcsolódó 815 millió forint közpénzből sikálják el Rogán játszótéri buktáját Kisajátítja a Belváros a Bástya utcai játszóteret, ám 415 millió forinttal többet kell fizetnie érte, mint amennyiért tíz éve eladta.

Az V. kerület 2019 októberében, tíz év után újra a terület teljes jogú tulajdonosává vált, ennek azonban súlyos ára volt: a 2009-es 400 milliós eladási ár több mint kétszereséért sikerült visszaszerezni egy olyan, semmiféle fejlesztést nem látott területet, ami korábban már az övék volt, sőt, az eltűnt játszótér miatt tágas udvar nélkül maradt óvodások problémáját is meg kellett oldaniuk.

A kisajátításnak zöld utat adó kormányhivatali dokumentum szerint a tervezett célok megvalósítása, így a terület- és településfejlesztés, illetve

a régészeti értékek megfelelő szakértelemmel történő megóvása és az értékekről való szakértő, a haszonszerzés szempontját nélkülöző gondoskodás kizárólag Kérelmezőtől (tehát az önkormányzattól ? a szerk.) mint tulajdonostól várható el.

Az indoklás arról azonban jótékonyan nem tesz említést, hogy a Rogán vezette V. kerület a 2009-es adásvétellel végül saját maga mondott le a városfal gondozásáról és bemutatásáról, a jordán befektető azonban

a háromszáz autóra méretezett mélygarázs elkészült tervei szerint külön figyelmet szentelt volna a felszín alatti falmaradványoknak, sőt, egy városfalmúzeumot, illetve egy parkot is létrehozott volna.

Google A terület képének változásai 2009 és 2021 között

Ramahi a 24.hu-nak a döntés után arról beszélt, hogy megérkezett ugyan hozzá a vételár, de vitatja az eljárás jogosságát, és a megszabott árat is kevesli, így pert indít. Az ügyről akkor beszámoló cikkünk szerint a kormányhivatal azzal indokolta az értékbecslés eredményét, hogy

a területen értékcsökkentő tényezőt jelent a régészeti műemléki védettség, illetve a beépíthetőség szoros korlátok közé szorítása. A hasonló ingatlanokra alacsony tehát a kereslet, ez pedig döntően befolyásolja a piaci árat.

A röviddel a 2019-es önkormányzati választások előtt történt tulajdonosváltás ? aminek eredményével az azóta újraválasztott polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter természetesen azonnal el is büszkélkedett a kampányfinisben (?amit megígérek, azt teljesítem?) ? óta két év telt el, ezt pedig az V. kerület maradéktalanul kihasználta.

A fideszes önkormányzat rövidesen nettó 1,3 milliárd forintnyi saját forrást különített el egy többfunkciós közparkra, a Veres Pálné utca felső szakaszának felújítására, illetve a leendő park mellett futó sétálóutcára, látványterveket azonban az ezt követő közel másfél évben nem tettek közzé ? annak ellenére, hogy a kerület jól bejáratott partnere, a Vörösmarty és Podmaniczky tér terveit (előbbiért 82, utóbbiért 33 millió forintot zsebeltek be) is jegyző Város-Teampannon már 2020 tavaszán elnyerte a tervezés jogát, így további 93 millió forinttal lett gazdagabb.

A kézzelfogható munkálatokat végül 2020 áprilisában, egy régészeti feltárással kezdték meg, az év utolsó napjaiban pedig közel két tucat kisebb-nagyobb fa ? köztük több emelet magasra nyúló leyland ciprusok, török mogyoró, kínai lilaakác, illetve az invazív gyomfának számító bálványfa és eperfa ? kivágásával folytatták.

A terület lecsupaszításával egyidőben a kerület egy bruttó 3,12 milliárdos állami támogatást is begyűjtött, amelynek összege

alig kilenc nappal az igénylési nyilatkozat a polgármesteri hivatalba való beérkezése után, december 30-án máris a kerület számláján landolt.

Az ?egy belvárosi zsebpark kialakítására és környezetének megújítására? szánt pénznek gyorsan lett helye: kétharmada ? a Közbeszerzési Értesítő szerint 1,698 milliárd forintos része ? a belvárosi építési projektek körül rendre feltűnő, Kisközgépként emlegetett Penta Általános Építőipari Kft-hez került, ami azonnal meg is kezdte a 2021. január 8-án építési engedélyt kapott tervek valóra váltását.

Az első látványterv publikussá válására ezután már csak alig néhány napot kellett várni: a Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft. (BLVF) oldalán közzétett kép mellett újabb információk is nyilvánossá váltak. Ezek szerint

a húsz fát, valamint több mint nyolcszáz négyzetméternyi cserjét és évelőt magában foglaló pihenőparkon, illetve a tűzfalakra tervezett zöldfalon túl a meglévő régészeti értékeket bemutató kiállítóterekre, egy, a restaurált gyilokjárót is bemutató mini tanösvényre, a térszint alatti kiszolgáló helyiségekre, a Veres Pálné utca Szarka utca és Vámház körút közti szakaszának út- és járdafejlesztésére, illetve a különböző háttérfolyamatokra költik majd a méretes összeget.

BLVF Az egyetlen, eddig hivatalosan publikált látványterv a Bástya utca 13. tűzfala felől mutatja a területet ? a kép bal szélén jól látszik a városfal a mai utcaszint alá eső szakasza

A pontos részletekről mindezeken kívül ekkor még semmit sem lehetett tudni, sőt, a projektről Szentgyörgyvölgyi mindenféle egyeztetés és szervezett lakossági konzultáció nélkül döntött: a lakosság tájékoztatását a kerületi újságban megjelent cikkel ugyanis elintézettnek gondolták.

A műszaki dokumentáció változatlanul nem ismert, ahogy a költségkalkuláció sem. Még a friss előterjesztésben sem szerepelnek ? a polgármester két és fél oldalas anyag alapján döntött a nettó 2,4 milliárd forint sorsáról

? írta 2021 januárjában Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője.

Márciusban aztán végül megtört a jég, egy szerkesztőségünk birtokába jutott előterjesztésben ugyanis a következő, kétségkívül hangzatos mondatokra akadtunk:

A hullámzó gyepes felület, amiken fel-le lehet szaladgálni, napozni, az öntött gumiburkolatú játszótér a játszóelemekkel, trambulinnal, csúszdával, régészeti tematikájú homokozóval, a minden irányba csobogó vízjáték, a páraoszlopok mind a játékos, szórakoztató, pihentető időtöltést szolgálják. Ezeket olyan további megoldások teszik még kényelmesebbé, még vonzóan fenntarthatóbbá, mint a lifttel, a rámpával akadálymentesen megközelíthető komfortpont (mosdó, pelenkázó), kihelyezett ivókút, a folyamatosan párologtató esőkert, a pergola, a szerpentinnel egymáshoz kapcsolódó pihenőterek, színes növénykiültetések. A terepszint alatti városfal bemutató és kiállítótér, a szabadtéri városfal bemutató, illetve a zöldfalként is hasznosuló tűzfalak, a városfal korabeli funkcióit értelmező gyilokjáró és kilátópont-nézelődő terasz mind a városfalra szervezett elemek.

A munkálatok az azóta eltelt hónapokban persze rendületlenül haladtak tovább, így a park mostanra elég közel került ahhoz, hogy legalább a főbb jellemzői láthatóvá váljanak:

A képeken jól látható az eddig bemutatott egyetlen látványterven még nem szereplő építmény, illetve a rejtélyes zöld hasáb váza ? ezek célját az építési engedélyezési folyamatokról beszámoló hatósági rendszerben mostanra elérhetővé vált grafikák, illetve az ugyanoda feltöltött alaprajz mutatja meg:

Biztossá vált tehát, hogy az új sétány mellett kialakítandó közparknak a régészeti értékeket bemutató terek, illetve zöldfelület mellett fontos részévé válik majd a szomszédos Vámház körút három házának tűzfalára felfutó, néhány év alatt kialakuló zöldhomlokzat, illetve a Veres Pálné utca melletti kilátópont, a három éve eltűnt játszótér helyén pedig

közösségi tér, régészeti homokozó, játszótér, illetve egy sportpályával megfejelt kiszolgáló épület kap majd helyet.

ÉTDR

A terveket jegyző Város-Teampannon a mészkőlapokkal burkolt sétány és a park határára kerékpártárolókat, rozsdamentes forgószékeket, sőt, egy csodálatos nevű bandázót képzelt el ? ez voltaképp egy hosszan futó, cikkcakkos padot jelent ?, a zöldfelületet pedig egy, középrészén pihenőtérré szélesedő átjáró fúrja majd keresztül.

A tervekkel kapcsolatos kérdéseinket az Belvárosi Önkormányzatnak is feltettük, akik válaszukban részletesen levezették, hogy mire költik majd az indokolatlanul magasnak tűnő közel két és fél milliárdos állami támogatást:

a Vámház körút 8. négyszáz négyzetméteres önkormányzati részében a Budapesti Történeti Múzeum épp készítés alatt álló szakmai koncepciója szerint születik új kiállítótér, ahol a 2000-2001-es, illetve a tavalyi feltárás során előkerült leletanyag egy része is bemutatkozik majd faltól falig megújítják a Veres Pálné utcát: ez az útpálya és járda felújítása ? előbbit bazalt nagykockákkal, utóbbit térkővel borítják ? mellett a közművek, illetve a forgalomtechnikai rendszerek megújítását jelenti, sőt, az utca déli szakaszára hét mezei juhart is ültetnek, amiket automata öntözőrendszer tart majd életben a parkba huszonhárom fát telepítenek, köztük hét gyertyánt, egy korai juhart, két galagonyát, négy páfrányfenyőt, négy japáncseresznyét, egy kocsányos tölgyet, két csillagsomot, egy közönséges júdásfát, illetve egy fanyarkát a Bástya utcai sétányra négy növénydézsát (planténer) helyeznek ki, bennük egy közönséges júdásfával, illetve három mézalmácskával

A kerület tájékoztatása szerint a tűzfalak felől közel ötven méternyi városfallal határolt park, illetve a Veres Pálné utca műszaki átadási-átvételi eljárása az év végére lezárulnak, a Vámház körúti bemutatótérnél azonban ugyanerre 2022 nyaráig kell majd várni.

Kérdés persze, hogy milyen lesz a végeredmény, hiszen az 53 százalékos zöldterületi arány ellenére a park látványtervein leginkább egy, a zöld rovására túl sok funkciót magába foglalni vágyó terület látszik, ahol az ember szeme térkőről fémrácsra, majd cserjéről sportpályára ugrik.

The post Tetőre ejtett sportpálya, régészeti homokozó és bandázó is kerül a Belváros legújabb parkjába first appeared on 24.hu.