A Nyugati pályaudvar egyértelműen a magyar vasúttörténet legfontosabb épülete, hiszen a hazai első indóház (1846) helyén 1874?1877 közt megszülető, az ország első aluljáróját is életre hívó óriás immár közel százötven éve jelent biztos pontot a közlekedésben.

Az 1975-ben életveszélyesnek nyilvánított, de az utolsó pillanatban megmentett ? voltaképp újjáépített ? nagycsarnok körüli épületeknek nem volt ekkora szerencséjük, hiszen azok a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedtek. A Magyar-Német Bank épületét 1958-ban teljesen lebontották, a megsemmisült London Szálló helyén pedig ekkor már régóta egy üres tér tátongott. A változások ezzel még nem értek véget: 1978 februárjában a félköríves Westend-ház is eltűnt a városképből.

Fortepan / Mihalik István A Budapest ostroma után Marx térré vált mai Nyugati tér képe 1948-ban.

Helyén 1977?1981 közt emelkedett ki a 420 méteres, egy furcsa városi legendának köszönhetően országszerte jól ismert felüljáró, három évvel később pedig megszületett a Skála Metró nagyáruház, amit a Déli pályaudvart is jegyző Kővári György (1934?1982) tervezett.

A tér fejlesztésének ötlete korántsem a Kádár-kor derekán merült fel először: a két világháború közti építészet egyik zsenije, Vágó József (1877?1947) már 1936-ban azt javasolta, hogy a pályaudvar változzon Sportpalotává, a Podmaniczky utcából legyen egy modernista épületekkel teleszórt sugárút, a mai Westend helyén pedig további lakóépületek jöjjenek létre.

Kapcsolódó Már a két világháború közt voltak tervek a Nyugati pályaudvar és a befutó vágányok átalakítására A tervek természetesen csak tervek maradtak, részben a háború, részben pedig a pénztelenség miatt.

A háború után a fejlesztés ötlete újra napirendre került: 1955-ben a ?meglévő és megmaradó beépítéshez kapcsolódó, de mégis mai hangot megütő, és a mai igényeket, illetőleg a ma már előrelátható igényeket szolgáló? térrendezési pályázatot írtak ki, aminek eredményét Preisich Gábor (1909?1998) a Magyar Építőművészet 1956/3. számában tette közzé. Ezek közül mutatjuk most be a legjobban sikerült terveket.

A pályázaton nem osztottak ki első díjat, így voltaképp a Hofer Miklós (1931?2011) és Vinkovits István (1929?) által jegyzett, magasházakat egyáltalán nem forszírozó terv győzött ? a déli térfalat jókora irodaépülettel, az északi oldalt pedig a pályaudvarhoz kapcsolódó egyemeletes épülettel lezáró tervben egy, a sarokpontra állított, több irányból is ugyanúgy élvezhető szoborcsoport is feltűnt:

Magyar Építőművészet, 1956 / Arcanum Digitális Tudománytár

Szintén II. díjat kaptak Miskolczy László (1906?1980) és Módos Ferenc rajzai, ők magas szállodát álmodtak a mai Westend helyére, a Bajcsy-Zsilinszky utat pedig egy, a kereszteződés alá kerülő aluljáró segítségével kötötték volna össze a Váci úttal ? hasonló megoldást alkalmazva, mint ami a Ferenciek terénél két évtizeddel később tényleg megvalósult:

Magyar Építőművészet, 1956 / Arcanum Digitális Tudománytár

A dobogó alsó fokára a Csavlek András, Gyárfás Iván, Mikes Alfréd (1892??), illetve Perczel Károly (1913?1992) alkotta négyes állhatott, akik egy szimbolikus békegalamb-szoborral díszített, kisebb tér létrehozását tartották jó ötletnek, míg az északi oldalon a pályaudvar tömegéhez alkalmazkodó irodaházat láttak volna szívesen.

Magyar Építőművészet, 1956 / Arcanum Digitális Tudománytár

Kismarty-Lechner Ödön (1916?2001), Pfannl Egon (1911?1973) és Kismarty-Lechner Gyula (1919?2008) hármasa is III. díjat érdemelt a bizottságtól. Ők a gigantikus szálloda mellett tették le a voksukat, és teljes egészében a felszíni közlekedésben bíztak:

Magyar Építőművészet, 1956 / Arcanum Digitális Tudománytár

Kissé talán meglepő módon ugyanígy gondolkodott a Farkasdy Zoltán (1923?1989), Tóth István alkotta páros is:

Magyar Építőművészet, 1956 / Arcanum Digitális Tudománytár

A pályázaton díjjal el nem ismert, de megvásárolt munkák is tartogattak érdekességeket ? Radnai Lóránt (1914?1991) például a Képviselői Irodaháznak a két világháború közti modernből táplálkozó egyszerűségét próbálta volna meg átmenteni az akkor már tíz éve Marx nevét viselő térre ? egészen sikeresen.

Magyar Építőművészet, 1956 / Arcanum Digitális Tudománytár

Az álmokból végül semmi sem valósult meg, a tér pedig végül csak közel három évtizeddel később, a Skála épületéért is felelő Kővári György tervei szerint 1983-ra alakult át gyökeresen, mai képét pedig 2015 októberében nyerte el.

Kapcsolódó Átadták az új Nyugati teret, nagyon nézzetek a lábatok elé! Térkő, térkő, még több térkő és egy balesetveszélyes agyrém. Amúgy szép lett, nézzétek csak!

A helyzet a közeljövőben azonban újra jelentősen változhat, hiszen a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, Fürjes Balázs nemrégiben bejelentette:

kétfordulós, nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdettek a Nyugati pályaudvar és környezetének teljes megújítására, aminek eredményeként park, minőségi városi terek, középületek, illetve vasúti mélyállomás születik majd.

Kapcsolódó Az építészek krémje versenghet a Nyugati környékének totális átszabásáért A tervezett Déli-Nyugati közti vasúti alagút miatt sok hely felszabadul és átalakul majd a Nyugatinál.

A negyvennégy hektáros terület megújítására tizenkét építészirodától várnak terveket.

The post Akár egy szállodaóriás is állhatna a Nyugati mellett first appeared on 24.hu.