Közismert tény, hogy a globális felmelegedést a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok nagy mennyisége okozza, amelyek a felszínről visszasugárzott hő egy részét visszaverik ahelyett, hogy az az űrbe távozna. A Föld globális átlaghőmérsékletének emelkedésével extrém módon alakul át az időjárásunk, egyre nagyobb területeket fenyeget vízhiány, súlyos aszály, míg máshol a tengerszint emelkedése fenyegeti milliók lakhelyét, és még hosszan sorolhatnánk.

Számos üvegházhatású gáz létezik, de tömege okán a szén-dioxid a legjelentősebb. A metán például ugyanannyi molekulára nézve 23-szor intenzívebb üvegházhatást okoz, mégis az emberi tevékenység nyomán olyan mennyiségű Co2 jut a légkörbe, ami mellett minden más eltörpül.

A növények magukba építik a szenet

Jelenleg az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás a klímaváltozás mérséklése, a célhoz logikusan a kibocsátás csökkentése, a jövőben pedig lehetőleg a karbonsemlegesség elérése vezet. Emellett nagyon fontos a szén-dioxid minél nagyobb arányú elnyeletése is, amiről a természet maga gondoskodik, amennyiben hagyjuk, hogy megtegye. A szén körforgása ugyanis állandó, dinamikus folyamat, amibe az ember azzal nyúlt bele, hogy elkezdte a mélyben csapdázódott szénhidrogéneket elégetni.

De térjünk vissza a természetes körforgáshoz, a szén-dioxid megkötésének mesterei a növények, rekorderei pedig méretük okán a fák. Nappal, fény hatására szén-dioxidot vesznek fel a légkörből, hogy víz felhasználásával szénhidrátokat, vagyis tápanyagot állítsanak elő maguknak. Bonyolult folyamat, de a lényeg, hogy a CO2-ből származó szén a növényben marad, az oxigén egy része pedig távozik.

Éjjel fordított folyamat játszódik le, de a mérleg számunkra pozitív: több szén-dioxid tűnik el a légkörből, mint ami visszajut.

A sok fa még nem erdő

Az elképesztő mértékű erdőirtással nemcsak élőhelyek vesznek el, hanem potenciálisan megnő a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége is, ráadásul a fák pusztítását meghaladó ütemben. Amikor ugyanis erdőről beszélünk, nem fák tömegére, hanem egy élő egységre kell gondolnunk, amelynek ha megbontjuk az egyensúlyát, többé nem tölti be ökológiai szerepét.

Gyakori ?félreértelmezés?, hogy a kibocsátás ellentételezéseként elég fákat ültetni random helyszínekre. Csakhogy amint a fa elpusztul, akár elégetjük, akár annak rendje és módja szerint néhány éven belül elkorhad, az élete során megkötött összes szén visszakerül a légkörbe.

Ezért rendkívül fontos az erdő megóvása, ahol a kidőlt egyedek helyét azon nyomban pótolja az új nemzedék, így a rendszer egészséges működése nem szenved csorbát. A hírekben leginkább a trópusi esőerdők szerepelnek a ?Föld tüdejeként?, amit az intenzív vegetáció némileg indokol, de pont ugyanilyen fontos a más égöveken fekvő közösségek védelme is. A szén-dioxid-kibocsátás ellentételezéseként a globális szinten folytatott erdőirtást kell megállítani.

Azon is érdemes elgondolkodni, hogy egy-egy tarra vágott terület újbóli betelepítése ugyan hasznos, de évtizedek kellenek, mire azok a fák megnőnek, erdőt alkotnak, és helyettesíteni tudják a korábban kivágott erdő ?szolgáltatásait?. Már ha egyáltalán sikerül, és a növények valóban életben maradnak, szaporodnak, ?közösséggé? válnak ? ennek esélyét épp a klímaváltozás rontja egyre inkább.

A víz és a talaj

A globális szénciklusban kiemelkedő szerepet játszanak a világ tengerei és óceánjai is, amelyek megkötik és tárolják a légköri szén-dioxid egy jelentős részét. Sőt, a felszíni vizek a legjelentősebb természetes elnyelők, az emberi kibocsátás mintegy negyedét kötik le. Közben viszont a víz savasodik, a jelenség egyre nagyobb fenyegetést jelent a vízi élőlények számára, és maga a felmelegedés ez esetben is rontja a teljesítményt: a vízfelszín hőmérsékletének emelkedésével romlik a CO2 elnyelésének képessége.

Ha mennyiség alapján rangsorolunk, a második legnagyobb szén-dioxid megkötő maga a talaj, de a ?kapacitások? természetesen itt is végesek. A kérdés már csak az, hogy ha az erdők nem is a legfontosabb elnyelők, miért őket emeltük ki első helyen? Azért, mert a vizek és a szárazföldek felszínén játszódó kémiai folyamatokat nem tudjuk átírni, a reakciókba nincs beleszólásunk, ám a globális szintű erdőirtást közös erőfeszítéssel még meg tudjuk állítani, amíg nem késő.

Szponzorált tartalom

A Shell energiaátmenet-stratégiájának célja, hogy legkésőbb 2050-re nettó zéró kibocsátású energiaipari vállalattá alakuljon lépést tartva a társadalommal.

A cikk a Shell Hungary támogatásával készült.

The post így szolgálja az embert az erdő first appeared on 24.hu.