Ángyán József szerint újfent beigazolódott, hogy a közös nemzeti földvagyon kormányzati kiárusítása valójában ?intézményesített földrablás? volt. Vas megye vizsgálatának eredményei sok érdekességet, specialitást mutattak, de a rendszer megítéléséhez is jó mintául szolgáltak. Az árverésre bocsátott területek kiválasztásában a bérlőnek a kormányzó ?elithez? való viszonya döntő szerepet játszhatott.

Bár az elkelt megyei terület 96 nyerteshez került, de a föld 60%-át (mintegy 2000 hektárt) nem a kormánypropagandában szereplő ?kis/közepes családi gazdaságok?, hanem 14 nyertes árverező tagja nevén 9 nagy ? 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett ? érdekeltség szerezte meg. A nyertesek több mint kétharmada csak a területek alig 13%-ához, kevesebb mint 450 hektárhoz jutott.

A vasi adatok azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét ? a megyében közel 64%-át ? más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték
meg. Az úgynevezett ?helybeliek? közt is voltak cégtulajdonosok, akik ? a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől, foglalkozásuktól függetlenül ? cégük székhelye jogán válhattak úgy ?szerzőképes helyi földművessé?, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.

A nyertesek között néhányan emellett nemcsak, hogy nem ?helybeliek?, de közel 850 hektárt, az elárverezett terület több mint 25%-át magyarországi cégeik jogán külföldi, illetve többes állampolgárok szerezték meg, akik közül ketten ? a megyei árverések nyertesei rangsorának első és harmadik helyezettje ?
életvitelszerűen Németországban élnek.

Ángyán József értelmetlennek tartja, hogy a kormányzat azzal  próbálta indokolni a közös földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, mondván az állami cégeket ?a management szétlopja?. A bérleti viszonyok elemzése alapján az elárverezett területek döntő többsége ? Vas megyében mintegy 90%-a ? 52 cégnek, illetve magánszemélynek bérbe adott ? azaz nem az állam által művelt ? terület volt, közel 70%-át pedig csak 2 nagy bérlő ? a kegyvesztett barát, Simicska Lajos Mezort cégcsoportjához tartozó két cég – használta.

A meghirdetett terület (9 410 hektár) iránt feltűnően alacsony volt az érdeklődés. A megyében sikeresen elárverezett 198 birtoktest összesen 3 302 hektárt tesz ki, ami a meghirdetett 518 birtoktest alig több mint 38%-a, a területek 35%-a, ami a megyék többségénél és az országos átlagnál (73,6%) is lényegesen kisebb arány.

Ez az arányeltolódás különösen szembetűnő volt a 3. árverési hullámnál, amikor meghirdetett terület alig több mint 11%-a talált gazdára.

Ángyán József jelentésében többször visszatér arra, hogy ennek köze lehetett a 2015. február 6-át, azaz az úgynevezett ?G- napot? követő ?Orbán?Simicska-háború? fejleményeihez, a megyéhez kötődő legnagyobb Simicska-érdekeltségű agrárcégek állami földbérleményeinek dobra veréséhez is. 

A megyében a földterületek mintegy 65 százalékát, más megyékkel ellentétben, csak a harmadik árverési időszakban hirdették meg, amit a professzor kirívó eltérésnek nevez. Szerinte a magyarázat abban kereshető, hogy a megyében meghirdetni tervezett földek csaknem 80%-át, a Nyerges-Simicska érdekeltségű Mezort csoporthoz tartózó cégek bérleményei voltak. Az ezek elárverezése körüli jogi viták késleltethették meghirdetésüket.

A csatározások is sokakat elriaszthattak, nem akartak belefolyni az akkor még bizonytalan kimenetelűnek látszó küzdelembe, de a nagybirtokok birtoktesteinek átlag feletti méretei és az átlagot jóval meghaladó kikiáltási áraik is sokakat visszatarthattak a licitálástól.
Ángyán József ? a Greenpeace segítségével ? már elkezdte a zalai adatok feldolgozását, amivel tervei szerint január közepére, végére, az országos összegző jelentésével pedig a jövő év közepére készül el.

The post Ángyán József: Vas megye földárveréseire az Orbán?Simicska-háború is hatott first appeared on 24.hu.