Világszerte egyre több megbetegedést okoz a koronavírus delta variánsa, Magyarországon napi több ezer új fertőzöttel, 100 körüli elhunyttal és mintegy félezer lélegeztetőgépre szoruló emberrel épp a negyedik hullám felszállóágában vagyunk. Egyelőre nem látszik a vége, a szennyvízmintákban folyamatosan nő a SARS-CoV2 örökítőanyagának koncentrációja, és a tendencia ? a kormány hivatalos tájékoztató oldala szerint ? várhatóan tovább folytatódik.

A második koronavírusos év vége felé járva ilyen adatokkal joggal gondolhatjuk, hogy ennek már soha nem lesz vége. Újabb és újabb hullámok, variánsok, betegek és halottak, hiába a vakcina és hiába az eddigi áldozatok. A jó hír, hogy virológiai szempontból nagyon is jól állunk, sőt, egyre élesebb a fény az alagút végén.

A vírus újabb mutációi még okozhatnak fejtörést, és rendkívül nehéz a világban szaladgáló és pattogó járványhullámokról jóslatokat mondani

? lehetnek még kihívások, amelyekre készen kell állnunk. Dr. Kemenesi Gábor virológussal, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk.

A delta és az oltás

Nyilván sokan csalódással fogadták, hogy kétszer oltott személyek is tömegesen fertőződnek meg, és ez az érzés valljuk be, nemcsak a további oltási kedvet csökkenti, de a harmadik oltásba, egyáltalán az oltásokba vetett bizodalmat is aláássa. Pedig valójában nincs ebben semmi új. A korábbi változatoktól is fertőződtek meg vakcinált emberek, igaz, alacsonyabb számban, és betegségük enyhe lefolyású volt.

Komka Péter / MTI Beoltanak egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a gyöngyösi Bugát Pál Kórház oltópontján 2021. november 8-án.

Ami most változott, azt a delta variáns azon képessége okozza, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabban reprodukálja önmagát. A vakcina ugyanis ? nagyon leegyszerűsítve ? belülről vált ki immunválaszt, kell egy kis idő, amíg a rendszer a későbbi vírusfertőzés hatására mozgásba lendül. A kórokozó viszont kívülről támad, a nyálkahártyákon keresztül. Ha itt nagyon gyorsan és hatékonyan sokszorozza önmagát, van ideje a felső légutakban megtelepedni még a védettséggel rendelkező oltott embereknél is.

Ez okozza az esetszámok emelkedését, és hogy oltott emberek is nagyobb számban érzékelnek tünetekkel járó fertőzést. A súlyos betegségtől azonban a vakcinák a delta variánssal szemben is hatékony védelmet nyújtanak

? mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.

Jelenleg képtelenség megmondani, hol csúcsosodik majd és meddig tart a negyedik hullám. Sőt, járványkezelési szempontból már nem is az esetszámok a legfontosabbak, hanem a kórházi ellátásra szorulóké: a vakcináltak csupán töredéke szorul orvosi segítségre, ezért a baj mértékét társadalmi szinten ma már az egészségügy leterheltsége, a kórházi ápolások száma mutatja.

Csak az oltás itt már kevés

Magyarázatra szorulhat az is, 60 százalékos átoltottsággal és egy látszólag teljesen nyugodt nyár után miért törhetett ránk ilyen erővel a negyedik hullám. Kemenesi Gábor és kollégái genetikai vizsgálatokat végezve kimutatták, hogy a kórokozó az egyes hullámok közti nyugalmi időszakokban is itt van közöttünk, formálódik, mutálódik az úgynevezett szuperterjesztői eseményeknek, azaz nagyobb létszámú összejöveteleknek, rendezvényeknek köszönhetően.

Idén nyáron is minden bizonnyal ez történt, látens módon terjedt, ősszel pedig, a vírus számára kedvező feltételek megjelenésével megindult a felfutás, elkezdődött a negyedik hullám. Ezen még egy nagyot lendített a delta variáns

? magyarázza a szakember.

Mohos Márton / 24.hu

Ne feledjük, hogy a 60 százalékos átoltottság azt is jelenti, hogy négymillió magyar semmiféle védelemmel nem rendelkezik ? az átfertőzöttség azért itt valamit számíthat ?, de így is ők a delta tökéletes célpontjai. Egyébként jelen helyzetben az oltás már kevés, a járványgörbe letöréséhez különböző védelmi rendszerek párhuzamos használatára lenne szükség. Az alap persze a vakcina, de össze kellene kötni például a maszkhasználattal, szigorú elkülönítéssel, létszámkorlátozásokkal, távolságtartással stb. ? az úgynevezett svájcisajt-modell remekül szemlélteti.

A jelenlegi járványgörbét szemlélve valószínűleg koraibb és összetettebb intézkedések kellettek volna, de nehéz ítéletet mondani, mert túl sok tényező befolyásol egy-egy járványt. Ami biztos, hogy nagyon hiányzik az őszinte, nyílt kommunikáció, a magyarázatok, a vakcinákba vetett bizalom erősítése, és az egyéb megoldások megfelelő magyarázata ? ezen nagyon sokat lehetne még javítani.

Harmadik vakcina és újabb variánsok

Ezt erősíti a harmadik oltás indoklás nélküli ?erőltetése? is, mintha mostantól 4-6 havonta oltatni kellene majd magunkat, mert csak úgy ér az egész valamit… Erről azonban szó sincs. Főleg idősebb vagy egyes betegségekkel élő emberekre igaz, hogy immunválaszuk a SARS-CoV2 ellen gyorsabban megkopik.

Ezért indokolt a harmadik oltás felvétele legkésőbb fél éven belül az erősen fertőző és éppen aktívan terjedő delta variánssal szemben.

Általánosságban azonban az immunkopás mindenkire jellemző, ezért fiatal, egészséges emberek számára is nagyon ajánlott a harmadik adag vakcina saját érdekükben és az oltatlanok védelmében.

Varga Jennifer / 24.hu

Ami a mutációkat illeti, rengeteg különböző variációról hallani, olvasni, legutóbb épp a delta egyik alváltozatának megjelenése szerepelt a hírekben. Valójában ebben sincs semmi rendkívüli, csak akkor, ha mögöttes tartalom nélkül, puszta tényként tolják az arcunkba. A vírusok rendkívül gyors evolúciója egymás után termeli az újabb és újabb változatokat, ezek egymással párhuzamosan léteznek, majd egyik-másik a többséget kiszorítva dominánssá válva kezd terjedni.

?Ez most a delta, ami ugye fertőzőbb a korábbi változatoknál, és amit előbb-utóbb bizonyosan egy újabb variáns vált majd le ? ha szerencsések vagyunk akkor a vakcinák által nyújtott védelem jelentős kikerülése nélküli variáns? ? fogalmaz kemenesi Gábor.

Vakcinanacionalizmus

Itt jutunk el oda, hogy vajon mikor győzzük le a kórokozót? A rövid válasz szerint soha, részleteiben pedig majd akkor beszélhetünk győzelemről, ha a pandémiának vége, és beáll egyfajta egyensúlyi állapot. Tudományos szempontból kijelenthető, hogy kiváló helyzetben vagyunk, megvannak az eszközeink, és tudjuk a választ a kihívásra. Sok kutatási eredmény arra mutat, hogy évek alatt a SARS-CoV2 szépen beáll majd a szezonális koronavírusok sorába.

Ám ma még annyi helye, mozgási lehetősége van, hogy világszinten körülbelül a járvány közepén vagyunk, a közeli jövőben sorban jönnek majd az újabb vírusvariációk és felfutások. Ezt a képet árnyalja, hogy a vakcinák már most elhozták azt a feloldozást, ami gyors kivezetést jelent a vírus legrosszabb hatása, a kórházba kerülés alól ? így a győzelem kulcsa valóban a kezünkben van.

Globális szinten azonban nehéz lesz addig átütő eredményt elérni, amíg politikusaink nem értik meg, hogy a koronavírus globális probléma, az úgynevezett vakcinanacionalizmus rendkívül káros. A kifejezés arra utal, hogy miközben egyes országok rengeteg oltóanyagot raktároznak, addig a világ nagy része oltóanyaghiánnyal küzd. A fejlett országok már több harmadik dózist adtak be, mint ahányat Afrikában egy év alatt összesen oltottak.

így pedig a vírus mindig talál mozgásteret, fejlődik, változik és cirkulál a világban újabb kihívások kockázatával.

Bihari Dániel további cikkei Nem követemSzerzőim Közelít a téli időjárásEzért hasonlít a klímaváltozás a pandémiáhozMegcáfoltak egy fontos elméletet a tatárjárásról

The post Évekig maradhatnak még a covid-mutációk és -hullámok first appeared on 24.hu.