A kutatásról készült közlemény alapján a lakosság anyagi helyzetét érzékenyen érintette a koronavírus járvány, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdasági bizonytalanság, ugyanakkor már mérhető volt a harmadik hullámot követő nyitás kedvező hatásai. Amíg tavaly még a megkérdezettek 35 százaléka válaszolta, hogy a járvány időszakában romlott az anyagi helyzete, addig idén ez az arány 27 százalékra csökkent, 11 százalék pedig úgy vélekedett, hogy az elmúlt másfél évben kifejezetten javult az anyagi helyzete.

Azokból a háztartásokból, ahol valaki elveszítette a munkáját a járvány alatt, vagy a háztartás valamely kereső tagjának csökkent a fizetése, a válaszadók mintegy kétharmada nyilatkozott idén úgy, hogy nagyjából, vagy teljes mértékben visszaállt a háztartásuk korábbi jövedelemszintje. Az ő körükben leginkább a kiadáscsökkentés, és a megtakarítások segítettek átvészelni a nehéz időszakot.

A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a magyar lakosság 18 százaléka halmozott fel kisebb-nagyobb megtakarított összegeket annak következtében, hogy a korlátozások miatt kevesebbet tudott utazni, szórakozóhelyre járni vagy épp kulturális programon részt venni. A ?kényszermegtakarítók? több mint fele válaszolta, hogy az így összegyűjtött összeget szeretné a következő időszakban befektetni, vagyis lépést szeretne tenni a tudatos öngondoskodás felé.

Az elmúlt tíz évben megfigyelhettük, hogy amíg az öngondoskodáshoz kapcsolódó attitűdök csak lassan változnak, addig a hirtelen hatásokra a lakosság gyorsan reagál. Azt láttuk, hogy valószínűleg a járvány miatt is tudatosabbá, óvatosabbá váltak a magyarok: idén már a megkérdezettek 37 százaléka válaszolta azt, hogy jobban odafigyel a kiadásaira

? mondta többek között a kutatás publikálása kapcsán az OTP Bank vezérigazgató-helyettese Kovács Antal.

Az óvatosságot és a tudatosság lassú erősödését alátámasztja, hogy a megkérdezettek többsége a korlátozások feloldása után sem kezdett ?bosszúköltésbe?, vagyis nem törekedett arra, hogy a kiesett élményeket túlköltéssel kompenzálja. Azok, akik a nyitás óta többet költenek, elsősorban az árak emelkedésével indokolják ezt, nem a fokozott élménykereséssel.

Örömmel tapasztaltuk, hogy tudatosabbak lettek a válaszadók, hiszen több mint felük úgy nyilatkozott, hogy a járvány alatt tudtak pénzt félretenni, nem tervezik elkölteni azt, hanem inkább feltöltik vele a pénzügyi éléskamrájukat, azaz pénzpiaci megtakarítási termékbe fektetik

? emelte ki Kovács Antal.

The post A magyarok zöme nem akar a járvány után ?bosszúköltésbe? kezdeni first appeared on 24.hu.