:

Az elnök két éve akkorát nyert, hogy második fordulót sem kellett tartani, most a szolid vereséget is megünnepelte

Az elnök két éve akkorát nyert, hogy második fordulót sem kellett tartani, most a szolid vereséget is megünnepelte
  • 24.hu
  • 18 Nov, 2021
  • Címkék: #

Vasárnap parlamenti választást tartottak a gazdasági válságtól és a koronavírus-járványtól megtépázott Argentínában. Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, a kormányzó perónista pártkoalíció, a Frente de Todos (Mindenki frontja) ? a várakozásoknál kisebb mértékben, de ? veszített. A nemzeti kongresszus mindkét kamarája megújult: a választók az alsóházban a képviselői mandátumok feléről, míg a felsőház székeinek a harmadáról döntöttek. A regnáló elnök, Alberto Fernández pártszövetsége a törvényhozás mindkét házában veszített mandátumokat: a 257 tagú alsóházban két képviselői helyet buktak el, de egyetlen mandátummal továbbra is övék a legnagyobb frakció, míg a 72 fős szenátusban a kormánypártok mandátumszáma 41-ről 35-re csökkent.

így a perónisták közel 40 év után elveszítették a többségüket a felsőházban.

Mi az a perónizmus, és mi köze van a jelenlegi kormányhoz?

A perónizmus vagy juszticializmus egy máig nagy hatású populista politikai mozgalom, amely az ország korábbi elnökének, Juan Domingo Perónnak és feleségének, Evita Perónnak a hagyatékára épül. A ?három zászló? néven ismert perónista filozófia pillérei a társadalmi igazságosság, a gazdasági függetlenség és a politikai szuverenitás. A mozgalom 1946-os párttá szerveződése óta a perónista jelöltek kilencet megnyertek a 12 elnökválasztás közül, amin elindulhattak.

 

A jelenleg kormányzó pártszövetség, a Frente de Todos a 2019-es elnökválasztás évében alakult azzal a céllal, hogy összefogja a fragmentált perónista pártokat. Fernández legfontosabb szövetségese az ország korábbi elnöke, a tisztségben 2007-ben a férjét váltó Cristina Fernández de Kirchner, akivel közösen jelentették be a párt megalakulását, és aki az új kormány alelnöke lett.

Az ellenzéki jobbközép pártszövetség a Juntos por el Cambio (Együtt a változásért) a kongresszus mindkét kamarájában növelni tudta a támogatottságát. A konzervatív ellenzéki tábor 23 tartományból tizenkettőben tudott nyerni, köztük a legnépesebb Buenos Aires tartományban és a fővárosban, valamint Córdoba, Santa Fe és Mendoza tartományban. Az ellenzék vezére, Mauricio Macri úgy értékelte a sikert, hogy ?egy korszak véget ért, és egy új elkezdődött?.

Pedig úgy tűnt, hogy Fernández elnöki időszaka is még csak most kezdődik. Két éve épp Macri szenvedett komoly vereséget, és volt kénytelen távozni az elnöki székből, miután a szakadék szélére jutott az argentin gazdaság. Amikor a piacbarát elnök elhagyta a hivatalát, egy másfél évnyi recesszióval gyötört társadalmat, összeomló nemzeti valutát, növekvő munkanélküliséget, kritikus mértékű elszegényedést, rekordszintű IMF-hitelt, valamint 55 százalékos inflációt hagyott örökségül. Ráadásul Fernández az elnökválasztáson elért, magabiztos 48 százalékos eredménye a második fordulót is okafogyottá tette, ugyanis a választási törvény szerint abban az esetben, ha egy jelöltre 45 százaléknál nagyobb arányban voksolnak, nem rendeznek második kört.

Majdnem pontosan két évvel később Fernández, az elnöki ciklusának felénél győzelemnek nevezett egy mérsékelt vereséget. Egy olyan választáson, ahol 34 millió szavazó közül csupán 33 százalék tette le a voksát a kormányzó pártok mellett.

Muhammed Emin Canik / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP Lehetne rosszabb is

Persze az elnök túlzott optimizmusa annyiban nem alaptalan, hogy a dolgok könnyen vehettek volna katasztrofális fordulatot. Szeptemberben ugyanis több tartományban előválasztást tartottak, amire az elemzők egyfajta edzőmeccsként tekintettek a novemberi parlamenti választások előtt. Ezeken a Frente váratlanul csapnivaló eredményt ért el, az ellenzék olyan hagyományosan balos, perónista fellegvárakat tudott elhódítani, mint Buenos Aires és Santa Cruz. Ehhez képest Fernándeznek a novemberi választáson részsikereket azért sikerült elérnie. A perónisták Buenos Aires tartományt ? ami Argentína lakosságának csaknem 40 százalékának ad otthont ? elvesztették ugyan, de két hónap alatt sikerült öt százalékpontos hátrányukat egy százalékpontra csökkenteni, ráadásul több olyan régióban is összejött a fordítás, ahol szeptemberben még veszítettek, például Chaco és Tierra del Fuego tartományban.

Fernández a perónisták kampányzáróján úgy fogalmazott, hogy szeptemberben a nép hangot adott elégedetlenségének, a kormány pedig figyelt erre. A novemberi választásra készülve a kormány tűzoltó üzemmódba kapcsolt, és egy sor jóléti intézkedést vezetett be. A hónapokig tartó csökkenés után az inflációs ráta a vártnál magasabbra, 3,5 százalékra nőtt szeptemberben, ami az előválasztási kudarccal együtt komoly nyomást gyakorolt a kormányra. Októberben megállapodást kötöttek a magánszektorral, melynek keretében több mint 1400 alapvető termék árának befagyasztásáról döntöttek, miután az utcára vonuló tüntetők nagyobb élelmiszertámogatást követeltek. Emellett nőtt a minimálbér és a családi pótlék összege is.

A jóléti intézkedések azonban csak mérsékelni tudták a Fernández-kormány megtépázott renoméját. Egy független civil szervezet felmérése szerint május és június között Fernández elfogadottsága tíz százalékponttal, 34 százalékra csökkent. Ez a második legnagyobb visszaesés a kolumbiai Iván Duque után Latin-Amerikában ? márpedig Kolumbiában ugyanebben az időszakban kezdődtek az adóreform miatt kitört és máig elhúzódó zavargások, amelyek során brutális rendőri túlkapások történtek.

Hogyan jutott Fernández odáig, hogy nemrég még komoly választói felhatalmazással és egy erős pártszövetséggel a háta mögött, ciklusának közepéhez érve a térség egyik legelutasítottabb vezetőjévé váljon?

Államcsőd, koronavírus, szegénység

Argentína tavaly áprilisban közölte a külföldi magánhitelezőkkel, hogy képtelen törleszteni tőketartozását, így Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága húsz éven belül másodszor jelentett csődöt. A Nemzeti Valutaalap (IMF) fenntarthatatlannak minősítette az argentin államadósságot, és 5,7 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált a járvány kitörésének évében. Az IMF év eleji becslése kifejezetten visszafogottnak bizonyult, ugyanis

a 2018 óta visszaeső argentin gazdaság teljesítménye 9,9 százalékkal csökkent 2020-ban, az infláció pedig elérte a 42 százalékot.

Matias Rajnerman, az Ecolatina tanácsadó cég vezető közgazdásza az év elején optimistán beszélt az argentin gazdaság kilátásairól. A járványügyi korlátozások enyhülésével az utolsó negyedéves visszaesés már sokkal enyhébbnek bizonyult ugyanis, mint a harmadik és az országban rekordszintű csökkenést produkáló második negyedév, amikor az ország márciustól júliusig gyakorlatilag karanténba vonult. A közparkok lezárása, a belföldi és nemzetközi utazás felfüggesztése mellett a személyes összejöveteleket is hónapra betiltották. Rajnerman 2021 elején azt mondta, a védekezés hatékonyságától és az esetszámok féken tartásától függ, hogy sikerül-e egy felfelé ívelő pályára állítani a gazdaságot.

Azonban a koronavírus-járvány újabb hulláma ismét végigsöpört az országon. Május harmadik hetében 35 ezer új fertőzöttet regisztráltak naponta, az oltóprogram a vártnál lassabban haladt, így a kormányzat ismét szigorú karanténszabályokat vezetett be: kizárólag a szupermarketek és az alapvető cikkeket árusító üzletek maradhattak nyitva, az éttermeket bezárták, a személyes oktatást felfüggesztették, és este hat óra után kijárási tilalmat vezettek be. Fernández a pandémiás korszak mélypontjának nevezte a májusi lezárásokat.

Lassan indult be az oltási program

A vakcinaprogram lassan indult be a latin-amerikai országban: amíg itthon már májusban kinyitottak az üzletek, és lazultak a korlátozások, addig Argentína ismét karanténba vonult. Május végéig csupán a lakosság 6 százaléka nyerte el a teljes védettséget. Aztán a nyár folyamán a kormánynak sikerült megállapodnia a Pfizerrel, és az országban kezdetét vette a Szputnyik, illetve Moderna vakcinák gyártása, így november közepére a lakosság közel 60 százaléka megkapta a második vakcinát. A 45 milliós országban összesen 5,3 millió fertőzöttek regisztráltak, és 116 ezer ember hunyt el.

Az elszabaduló infláció, a pandémia miatt elrendelt karantén és az azt követő súlyos gazdasági hatások fokozták az elszegényedés mértékét. Annak ellenére, hogy Argentína nyersanyagokban ? például földgázban ? gazdag, és élen jár a szarvasmarha-tenyésztésben és a kukoricatermelésben is, a lakosság 40 százaléka szegénységi küszöb alatt él. Ráadásul az extrém szegénység is növekvő tendenciát mutat: immár a lakosság 10,7 százaléka minősül rászorulónak. Ugyanakkor a 9,6 százalékos munkanélküliségi ráta nagyjából a régiós átlagnak felel meg.

Fernández államfői imázsát tovább rombolta, hogy júliusban kiszivárgott egy kép az elnök feleségének, Fabiola Yáneznek a születésnapi partijáról. A fotó az elnöki rezidencián készült, ahol ünnepi hangulatban, maszk nélkül mulatott a First Lady. Ráadásul a fotó tavaly júliusban készült, a legszigorúbb járványügyi intézkedések idején, amikor a személyes összejöveteleket is korlátozták. Fernández még a Frente pártszövetségen belülről is éles kritikákat kapott az ügy miatt.

#Exclusivo #OlivosGate #LaFoto que confirma el festejo de cumplea?os de la Primera Dama en la Quinta Presidencial en plena cuarentena. pic.twitter.com/1L7V6Go2uh

? Guadalupe Vazquez (@guadavazquez) August 12, 2021

Kőkemény két év

A tavaszi lezárások alatt a kormány elrendelte az iskolák bezárását, ami kiváltotta a tartományok kormányzóinak ellenállását. A legélesebben Buenos Aires ellenzéki kormányzója, Horacio Rodríguez Larreta állt bele az ügybe. Larretát komoly elnökaspiránsnak tartják, és nagy szerepe volt abban, hogy az előrehozott tartományi és a parlamenti választáson Buenos Airesben alulteljesítettek a perónisták. Májusban komoly politikai sikert ért el a kormánnyal szemben: nem volt hajlandó bezárni az iskolákat, mivel szerinte a döntés sértette a város autonómiáját, a legfelsőbb bíróság pedig Larettának adott igazat.

Fernández ezen felbuzdulva előterjesztett egy törvényjavaslatot, ami szélesítette volna a végrehajtó hatalom jogkörét és plusz jogosítványokat adott volna a kormánynak a nagyobb egészségügyi kockázatú területek irányításában. Habár a kormánypárti többségű szenátus jóváhagyta az előterjesztést, a képviselőház megvétózta Fernández javaslatát.

A vasárnap előállt új helyzet után a kormánynak még nehezebb dolga lesz, ha keresztül akar vinni egy indítványt a kongresszuson.

Az állandó kompromisszumkényszer lelassíthatja a törvényalkotás folyamatát, és végső soron gátat szabhat az ország kormányozhatóságnak, pedig ha valamikor, akkor Fernándeznek most szüksége lenne a komplett politikai osztály támogatására.

Argentína az év eleje óta tárgyalásokat folytat az IMF-fel annak a rekordösszegű, 44 milliárd dolláros mentőcsomagnak a visszafizetéséről, amit még Macri elnök idején folyósítottak 2018-ban. Amennyiben nem sikerül kidolgozniuk egy új fizetési ütemtervet, jövőre automatikusan 19 milliárd dollárt kell visszafizetni, majd ugyanennyit a következő évben. Általános vélekedés, hogy ha a március végi határidőig nincs megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, annak katasztrofális következményei lesznek. Habár a múlt év végén átstrukturálták a külföldi magántőke adósságtörlesztését, az államcsőd és az elhúzódó törlesztésképtelenség óta a magánbefektetők messziről elkerülik Argentínát, ezért a szakítás az IMF-fel a pénzügyi szektor senkiföldjére száműzné az országot.

MTI/EPA/EFE/Juan Ignacio Roncoroni Védőmaszkos gyalogos Buenos Airesben.

Fernández a választási eredményeket értékelő beszédében bejelentette, hogy a kongresszus elé terjeszt egy többéves gazdasági tervről szóló törvényjavaslatot, amely az elnök szerint biztosítja a fenntartható gazdasági fejlődést, és részletezi a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon kialkudott megállapodásokat. Az IMF ?széleskörű politikai és társadalmi? konszenzust kér Argentínától a terv elfogadásához. ?A nemzeti megállapodásokat prioritásként kell kezelnünk, ha meg akarjuk oldani az előttünk álló kihívásokat” ? mondta Fernández, majd hozzátette, hogy fel fogja keresni a ?párbeszédre nyitott, hazafias? ellenzéki csoportokat. A teljes képhez tartozik, hogy szerdán az elnök több tízezer támogatója vonult fel Fernández melletti kiállásul, a már a 2023-as elnökválasztásra utaló ?Együtt győzni fogunk? szlogen alatt.

The post Az elnök két éve akkorát nyert, hogy második fordulót sem kellett tartani, most a szolid vereséget is megünnepelte first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés