Az Állami Számvevőszék szerint az utóbbi években a kkv-szektor adózási környezete mind mértékében, mind egyszerűségében kedvezőbbé vált. Ennek nyomán új adózók és új jövedelmek jelentek meg a legális gazdaságban, ami további gazdaságfehéredés alapjait teremti meg, és az adóegyszerűsítés kedvezően hat a költségvetés bevételeire is.

Ugyanakkor azt is ösztönözni kell, hogy az adózó a valós gazdasági tevékenységének megfelelő adókonstrukciót válasszon, és ne az adóoptimalizálás legyen a meghatározó ? mutatnak rá az ÁSZ elemzői. Ebben segíthet a kkv-szektor átlagot meghaladó, gyors alkalmazkodó képessége és pozitív gazdasági ösztönzők alkalmazása.

A döntően hazai tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozói szektor a gazdasági és társadalmi jólét alapvető mozgatórugója. A kkv-k fontos szerepet játszanak a gazdaságban:

a szektorban 2019 végén 827 ezer vállalkozás működött, amelyben az összes hazai munkavállaló 46%-a, több mint 2,1 millió fő dolgozott. A cégek egy jelentős része családi vállalkozás.

Az ÁSZ közleményében hozzátették: a szektor versenyképességének javulásához, innovációs erejének fokozásához a kormány számos intézkedéssel járult hozzá. Új adónemeket vezetett be az adózás egyszerűsítése érdekében, és 2019-től hosszú távú szakpolitikai stratégia segíti a versenyképesség növelését, az értékteremtő képesség megerősítését és a kiszámítható szabályozási keretek biztosítását.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) 2013-ban történt bevezetésével a cél a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és a vállalkozások adózási feltételeinek javítása volt.

A bevezetett adók elsődlegesen az adózási feladatok egyszerűsítését, ennek következtében pedig a szektor versenyképességének erősítését, költségvetési oldalon pedig az adózási morál javulását célozták.

Az elemzés rámutat, hogy a kkv-k számára mind mértékében, mind egyszerűségében kedvezőbbé vált adózási környezet hatására szélesedett a költségvetés adó- és járulékfizető bázisa, és korábban nem látható jövedelmek kerültek a legális gazdaság keretei közé. A folyamat további pozitívuma, hogy mindezt nem szankciók kilátásba helyezésével, hanem ? az online számlavezető rendszer bevezetése mellett ? alacsonyabb adóterhet biztosító és kevesebb adminisztrációt jelentő adókonstrukcióval sikerült elérni.

Ugyanakkor az is látható, hogy a katát választók egy része nem a valós gazdasági tevékenysége, hanem a kedvező adózási körülmények miatt vált (kényszer)vállalkozóvá.

Ez tovább növelte a kkv-k számosságát, de kedvezőtlenül befolyásolta a szektor versenyképességét. A 2021-től bevezetett kata és kiva szabálymódosítások az adókonstrukciók előnyeinek erősítését, negatív hatásainak enyhítését célozták.

Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a fenntartható megoldás mindenképpen annak ösztönzése, hogy minden adózó a valós gazdasági tevékenységének megfelelő adókonstrukció választását preferálja, és választásban ne az adóoptimalizálás legyen a meghatározó. Ez hosszú távú célként adópolitikai eszközök mellett egyéb, szemléletformáló és adózói morált javító eszközöket is indokolhat. A valós gazdasági tevékenységhez illő adókonstrukció választása ? a további gazdaságfehérítés mellett ? a kkv-szektor termelékenységének a javulására is kedvező hatással lehet.

The post Adóoptimalizálás helyett ezt javasolja a számvevőszék first appeared on 24.hu.