A középkori Európa felvirágzását hagyományosan a 11?14. század közé szoktuk helyezni. A népvándorlás utolsó hullámainak elcsendesedésével és a Karoling-reneszánsz nyugati kiteljesedésével ekkor mentek végbe azok a jelentős társadalmi, politikai és gazdasági változások, amelyek miatt a szóban forgó korszakot az ?érett?, illetve ?virágzó? jelzőkkel szokás illetni.