Budapest lakossága egyre inkább csökken: tízezrek hagyják el a települést az olcsóbb lakhatás reményében ? derül ki a G7 cikkéből.

Az adatok arra engednek következtetni, hogy Budapest vonzáskörzete jóval kintebb tolódott: egy 40-50 km-es övezet jött létre, ahol a lakásárak megduplázódása sem tekinthető ritkának. Ez a változás szoros összefüggést mutat a járvánnyal, mivel a home office terjedésével egyre több munkavállaló mondhatott le az ingázásról.

Az újonnan kialakult zónában feltűnően kelendővé váltak a kertes- és családi házak. Számos helyen Budapesthez képest sokkal gyorsabb és nagyobb mértékű az árrobbanás. Ócsán, Ráckevén és Turán 60 százalékos drágulást mértek, miközben Tápiószelén a 80 százalékot súrolta az áremelkedés. Ezzel egy időben fogy a főváros lakossága: a KSH adatai szerint tavaly 26 ezerrel éltek többen a fővárosban, mint most.

Mi vezetett idáig?

A lakhatás  2013 és 2017 között a belső pesti kerületekben rohamosan drágult.  Egyrészt az árakat az AirBnB hajtotta fel, mivel ebben az időszakban rengetegen befektetési céllal vásároltak lakást, hogy később turisták számára adják ki azokat. Másrészt ezzel párhuzamosan megindult a lakók külső kerületekbe való átvándorlása, amely mozgás a szóban forgó régiókban is maga után kezdte húzni az árakat. Azt eredményezte ez a két folyamat, hogy 2017 és 2019 között apadni kezdett a különbség a fővárosi külső és belső kerületek lakásárai között. Ezután a lakáspiacot a koronavírus kavarta fel. így tartunk ott 2021-ben, hogy sokak számára már egyáltalán nem éri meg a belső kerületekből átköltözni a külsőkbe. Sőt, egyre többen az agglomeráció határain túl kutatnak olcsó lakhatás után, és ez bő 20-30 km-el terjesztette ki Budapest határait és emelte a lakhatás költségeit.

További részletek a G7 cikkében olvashatóak.

The post Látványos robbanás történt az agglomerációs ingatlanárakban a koronavírus alatt first appeared on 24.hu.