?A Földön végtelen számú dolog létezik, ez mindig így volt és így is marad. Különbözik egymástól az összes ember, különbözőek a vágyaik, mást tudnak és mást szeretnek, másképp is néznek ki. Minden létező dolog különbözik minden mástól. Épp ezt szeretem: a különbözőséget, a dolgok egyediségét és az élet fontosságát? ? írta 16 éves korában egy középiskolai fogalmazásában Diane Arbus amerikai fotóművész. Egyesek szerint a társadalmi érzékenyítés nagymestere volt, míg mások szemében öncélú provokatőr. A bipoláris zavarban szenvedő Diane Arbus épp 50 éve vetett önkezével véget az életének. 48 éves volt.

Fortepan 1911.

A különbözőség alapélménye Arbusnak azon a felvételén vált a leginkább hangsúlyossá, amelyen két ? elméletileg ? egyforma portréalanyt fényépezett: a hétéves Wade-ikreket. A felvételt Arbus beválogatta a több ezer fotójából álló teljes életművéből mindössze tíz fényképet tartalmazó A Box of Ten Photographs című portfóliójába. Az 1960-as évek végén, mint az a New York Times korabeli cikkéből felsejlik, az ikerpárok némiképp kuriózumnak számítottak, látványosságként kezelték őket. Ekképp kevéssé meglepő, hogy a transzvesztitákat, testi és értelmi fogyatékossággal élőket fotografáló Arbus a Wade-ikreket is a lencséje elé állította. A különbözőség megszállottjától az pláne nem meglepő, hogy ? miközben az egypetéjű ikrekre használt angol kifejezés jelzője, az identical szó szerinti fordítása ?azonos, megegyező, ugyanaz? ? Arbus a hasonlóságukban is a testvérek különbözőségét kereste. A portréalanyok egyikének félig le van sütve a szeme, a másikuk egyenesen a kamerába néz, másképp áll a frufrujuk, eltérőnek tűnik a hangulatuk. Miközben a ruhájuk gallérja teljesen egybeolvad, így szinte úgy tűnik, mintha egyetlen ruhadarabba öltöztek volna, a harisnyájukon eltérő a minta.

Fortepan 1930.

 

Múzsák és ikerportrék

Az 1967-es szuggesztív ikerportré számos alkotót megihletett, Stanley Kubrick Ragyogás című örökzöldjének ikrei éppúgy Arbus munkáját idézik, miként Sandro Miller John Malkovich főszereplésével újraalkotott portréja. Az ikerlét titkai nemcsak a világhírű alkotóművészeket, az átlagpolgárok fantáziáját is izgatta. A Tamási Miklós és Szepessy Ákos által 2010-ben gründolt, mára több száz amatőr és profi fotós fényképeinek otthont adó Fortepan-archívumban ugyancsak számos ikerportré található. A 20. század első éveiből származó műtermi felvételek éppúgy vannak köztük, mint utcai pillanatfelvételek a közelmúltból.

Barna Imre / Fortepan 1913., 1906., 1905.

Az archívum titokzatos múltú darabjai között egész sorozat is akad ikrek főszereplésével az 1930-as évekből. Mint sok más, a gyűjteményben található kocka esetében, a szóban forgó felvételek készítésének körülményeit is homály fedi. A felvételeket a Fortepannak adományozó Zsohár Zsuzsanna is mindössze annyit tud a képekről, hogy azokat halála előtt hagyta az édesapjára a Lehel utcában lakó Vira néni. A jómódú polgári családban felnőtt Vira néninek voltak saját gyermekei, mégis attól félt, hogy náluk a felvételek elkallódnának, ezért hagyta azokat a szomszédjában élő férfira. Apja hagyatékából aztán a fotók Zsohár Zsuzsannánál landoltak, a történetük viszont talán örökre elveszett. Nemcsak azt nem lehet tudni, kik vannak a felvételeken, de azt sem, hogy ki és milyen alkalomból készítette azokat.

Zsohár Zsuzsa / Fortepan 1930. Zsohár Zsuzsa / Fortepan 1930. Zsohár Zsuzsa / Fortepan 1930.

Az ikerpárok köré évszázadokon keresztül afféle misztikum szövődött. Ehhez hozzájárult a magas csecsemőhalálozási arány és a koraszülöttek életben tartását szolgáló meglehetősen szűkös eszköztár, valamint a tény, hogy mesterséges megtermékenyítés híján a korábbi évszázadokban eleve lényegesen kevesebb volt az ikerfogantatás, mint manapság.

Székely Tamás / Fortepan 1965. Kádár Iván / Fortepan 1970. Fortepan 1977.

Az európai kultúrkörben, az ókori birodalmak idején, az istenek között is bérelt helyük volt az ikreknek: nemcsak Apollón és Artemisz voltak ikertestvérek, de az ókori Római Birodalomban Herkulesként ismert, eredetileg görög Héraklésznak is volt egy ikertestvére. A világtörténelem talán legismertebb ikerpárja az anyafarkas által szoptatott Romulusz és Rémusz, akiknek Róma megalapítását tulajdonítják, de az ikrek a hindu mitológiából sem hiányoznak. A hindu istenségek, Rama és Sita ikergyermekeinek, akárcsak az európai kultúrkör halhatatlan ikreinek meglehetősen tragikus sors jutott, ami meg is alapozhatta, hogy a középkorban, a kereszténység térnyerése után az ikrekre szörnyszülöttekként tekintettek, istencsapást, sőt, a Sátán művét látták a puszta létezésükben is. A malőrért többnyire az anyákat okolták, az ikerszülés akár még a boszorkányság vádjával is fenyegethetett.

Klauszer /Veszprém Megyei Levéltár / Fortepan 1916. Barna Imre / Fortepan 1904.

A felvilágosodás időszaka, azon belül is a modern orvostudomány kialakulása és kezdte felszámolni az ikrekkel szembeni gyanakvást. Charles Darwin evolúcióról alkotott elmélete nyomán az unokatestvére, Francis Galton brit polihisztor cikkezett elsőként ikervizsgálatok alapján a genetikai meghatározottság és a környezeti behatások szerepéről The History of Twins című munkájában. Ezzel Galton egy csapásra a szociáldarwinizmus atyjává avanzsált, az ikerkutatásoknak pedig évtizedekig tartó hagyománya lett.

Zsohár Zsuzsa / Fortepan 1931. Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár / Petanovits fényképek / Fortepan 1938. Kutatás és közösség

Az ikerkutatás hazai képviselőinek egyik legemblematikusabb alakja, Métneki Júlia biológus maga is iker. Kutatómunkája mellett Métneki az 1980-as években ikertalálkozókat is szervezett, amiből egy fotótörténetileg is jelentős projekt nőtt ki: Benkő Imre fotóriporter évtizedekig fotózott magyarországi ikreket, a felvételekből Ikrek címmel fotóesszé jelent meg 2008-ban.

Del Medico Imre / Fortepan A Maros partján Aradnál 1921-ben. Kármentő Éva / Fortepan 1922.

A Fortepan-archívumban fellelhető ikerportrék némelyikén ? például az MTI fotósaként dolgozó Bauer Sándor 1958-as felvételén ? inkább az ikerpár egyformasága, míg másokon, akárcsak Diane Arbus felvételén, a már az első pillantásra is szembetűnő különbözőségük a hangsúlyos. A legfeltűnőbb eltérések még a legfiatalabb portréalanyok esetében is többnyire a testvérek eltérő testtartásából, a habitusbeli különbségeiket sejtetni engedő viselkedésükből fakadnak.

Bauer Sándor / Fortepan A budapesti Postás Művelődési Központ udvarán 1958-ban. Album027 / Fortepan 1961. Az egypetéjű ikrek genetikailag sem egyformák

Bár az egypetéjű ikreknek nemcsak a személyisége, hanem az ujjlenyomata sem teljesen egyforma, sokáig mindezt ? nem kis részben Galton munkájának is köszönhetően ? az eltérő környezeti hatásokkal magyarázták. Az ujjbegyeken lévő barázdákat például a világ felfedezése közben megfogott tárgyak felülete is alakítja, éppúgy, ahogy a viselkedést és a habitust is formálják a társas kapcsolatok. Az eltérések mögött sokáig nem is feltételezték a gének esetleges különbözőségét. Egy idén januárban a Nature Genetics szaklapban megjelent tanulmány éppen ezért számított tabudöntögetőnek: a szerzők bizonyítékot találtak arra, hogy mégsem teljesen egyforma az egypetéjű ikrek DNS-e.

Lukács Zsolt / Fortepan, Juli / Fortepan, Karsai György / Fortepan 1911., 1910., 1913.

Az egypetéjű ikrek a méhen belüli fejlődésük során egyetlen megtermékenyített petesejtből alakulnak ki. Az osztódó petesejt a korai fejlődés egy pontján kettéválik, és a két embrió külön-külön fejlődik tovább. Csakhogy a magzattá fejlődő embriókban az egyedfejlődés igen korai szakaszában (is) pontmutációk alakulnak ki, amely eltéréseket az egyik iker hordozza a sejtjeiben, a másik viszont nem.

Szalay Zoltán / Fortepan Kő András szerkesztő-riporter és a Vári ikrek a a Magyar Rádió stúdiójában 1963-ban. Szalay Zoltán / Fortepan A Televarieté ’74 című műsor felvétele az MTV stúdiójában. A tánckar mögött a Vári ikrek.

Az eltérés a vizsgálat szerint átlagosan 5 bázispárnyinak bizonyult. Az emberi DNS-t alkotó mintegy 3 milliárd bázispárnak ez ugyan az elenyésző töredéke, ugyanakkor a DNS a szervezet minden sejtjének a sejtmagjában megtalálható, a jelentéktelennek tűnő eltérést az ikrek akár minden sejtje hordozhatja. Az ikerkutatások tehát Galton óta egy eleve téves feltételezésből indultak ki. Emiatt túlbecsülhették a környezeti hatások jelentőségét, pedig meglehet, hogy bizonyos különbségekért a genetikai eltérések felelnek.

 

írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/ikrek

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

The post Keresd az eltérést egy képen belül ? a titokzatos ikerportrék háttere first appeared on 24.hu.