A kistérségi Napóleon eltüntet egy várost

Melyik volt az a pillanat, amikor elhatároztam, hogy nekikezdek? Mivel ez a térség az első hullámot lényegében megúszta, akkor még eszembe sem jutott, beértem néhány hócipős cikkel, Müller maszk- és tesztellenességével, Kásler történelmi érdemei sorravételével, Szijjártó beszerzéseivel, Orbán melldöngetéseivel, de a második hullám erősödésekor már igencsak gondolkodtam, hiszen rég cselekedni kellett volna, de még mindig ment az önfényezés.

Ha összevetjük a magyar eredményeket Európa és a világ eredményeivel, akkor még mindig azt tudjuk mondani, hogy a leghatékonyabb védekezésben Magyarország van. (Pintér Sándor, 2020. október 7.)

Hétvégente egy-egy könyvből mutatunk részletet. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár.

A Matiné eddigi termését itt találni.

Magyarország a második hullám során is a jobban védekező országok közé tartozik. Nyugat-Európa számtalan nagy és gazdag országa a védekezés eredményességét tekintve messze elmarad a közép-európai térség mögött. (Gulyás Gergely, 2020. október 8.)

Nálunk a helyzet még istenes. Kész zűrzavar, ami Európában uralkodik. Sokkal rosszabb a helyzet Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában. (Orbán, 2020. október 30.)

Már oly sokat használtuk a hazugság szót, hogy újítsunk, s tegyük egzaktabbá e részben már idézett szavakat, mondjuk azt, hogy a fenti állítások valóságtartalma a nulla felé konvergál, de az i betűre Gulyás rakta fel a pontot:

Továbbra is az Európai Unió átlagánál lényegesen kedvezőbbek a magyar halálozási adatok. (Gulyás Gergely, 2020. december 3.)

Előző nap kerültünk a világ legrosszabb öt országa közé, ami a friss halálozási adatokat illeti, és két nap híján szilveszterig ott tartózkodtunk, a legtöbbször a dobogón, december 23-án pedig az élre kerültünk. Utána már csak arra kellett vigyáznom, hogy megtehessem, azaz generációs társaimmal túl is éljem, mert veterán csapatunk csatársorából Handel Gyuri azokban a napokban hagyott magunkra. De ha egy pillanatnyi kétségem is lett volna, két másik miniszter a tavasszal megoldotta:

A járvány egész folyamatában helyes döntések voltak, helyes helyzetmegítélések voltak, tehát nem tudok mondani visszatekintve az elmúlt egy évre egyetlenegy olyan körülményt sem, amit ne helyesen ítéltünk volna meg. (Kásler Miklós, 2021. május 25.)

Európában Magyarország adta a legsikeresebb egészségügyi és gazdasági választ a járványra. (Szijjártó Péter, 2021. május 4-én Győrben)

E mondatával rögtön országos, majd európai turnéra indult:

Magyarország egészségügyi és gazdasági szempontból is a legsikeresebb választ adta a koronavírus-járványra Európában. (Kaposvár, 2021. május 17.)

Magyarország adta a legsikeresebb egészségügyi választ a koronavírus okozta világjárványra Európában. (Brüsszel, 2021. május 20.)

Magyarország adta a legsikeresebb választ európai összehasonlításban a koronavírus-járvány gazdasági következményeire. (London, 2021. május 28.)

Szerbia és Magyarország a legsikeresebb gazdasági és egészségügyi válaszokat adta a koronavírus-járványra. (Belgrád, 2021. június 4.)

Már azon sem csodálkoznék, ha azzal házalna, hogy nálunk a legegészségesebbek a járvány halottjai. Még nem tör világelsőségre, megelégedik az Európa-bajnoksággal, de ez akkor is olyan, mintha az 1541-től 1686-ig terjedő időszak osztrák császárai és erdélyi fejedelmei bejelentették volna, hogy a Kárpát-medencében volt a legsikeresebb a törökverés, akik nálunk tartózkodtak a legkevesebb ideig, mindössze 150 évig, Szigetvár ostromába Szulejmán bele is halt. Továbbá Augsburgnál, Merseburgnál, Muhinál, Mohácsnál, Majténynál, Segesvárnál, Világosnál, Voronyezsnél, a Doberdónál, az Isonzónál és a Don-kanyarban győztünk, Trianon után Sopronnal gyarapodott az ország, a II. világháború alatt pedig létszámukhoz képest Horthy mentette meg a legtöbb zsidót. Azért se engedte Sztálin, hogy a nürnbergi 22 vádlott közé ültessék.

Felér azzal, hogy Orbán kergette ki 1989. június 16-án az oroszokat, akik meg se várták, hogy lefordítsák nekik a szavait, már a borostáitól és a villámló szemétől annyira megrémültek, hogy egymást taposták halálra a záhonyi hídon. Sőt, már januártól mentek kifelé, mert valaki elárulta nekik, hogy egy ádáz fiatalember beszédre készül ellenük.

Azt mindenki tudja, hogy egy külügyminiszternek olykor hazudnia is kell, de ekkorát? És a saját népének? Ráadásul e foglalkozásról azért elsőként Talleyrand, Kissinger, Genscher jut az emberek eszébe és nem ez a paprikajancsi, aki nincs az első ezerben. Csoda-e ezek után, hogy a Medián felmérése kimutatta: a kormánypártiak többsége szerint a járvány alatti halálozási statisztikáink a nyugatiakhoz képest kifejezetten kedvezőek voltak, elvégre a generalisszimusz áldozatai közül is többen azt kiáltották a kivégzőosztagnak, hogy éljen Sztálin! 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz nyert, mert a haza nem lehet ellenzékben. Hát nem szebb, ha egy pap az utolsó kenet helyett azt mondja a betegnek, hogy most ünnepélyesen összeadlak a halállal, mondjátok mindketten azt, hogy igen. Egy hithű fideszes az intubálást is elutasítja az intenzíven, hiszen maga Orbán ígérte meg szeptember 17-én, hogy aki elkapta a betegséget, azt meg fogják gyógyítani. Legalábbis az elsők között támad fel, amiről személyesen értesíti. Történt más csoda is azon a napon, például 1849. szeptember 17-én, Világos után alig öt héttel Bem apó 216 magyar társaságában áttér Sztambulban a muzulmán hitre, és felveszi a Murád pasa nevet, 2006-ban pedig kiderül az őszödi beszéd. Orbán zárt körben kijelenthetné azt is, hogy mindent meg fogunk lódítani. Elvégre Kásler, Gulyás és Szijjártó is számtalanszor kijelentette, hogy járványkezelésben világelsők vagyunk, amit az ő kezelésükről sajnos nem lehet elmondani, mivel krónikus visszaesők, Graz pedig ennyi magyar beteget nem fogad, hiába emlegeti Orbán annyiszor az osztrák labort. Természetesen ő sem maradt el az emberei mögött:

A járvány kezelésének, bár ebben nem osztanak érmet, az egyik dobogósa biztosan Magyarország. (Orbán Viktor a tokiói szereplés értékelésekor, 2021. augusztus 13.)

Goebbels doktor óta tudjuk, hogy minél nagyobb képtelenséget állít valaki, annál inkább elfogadják, mert azt mondják rá, ennek muszáj igaznak lennie, mert ekkorát már nem lehet hazudni.

A tények makacs dolgok ? mondja Pelikánnak Potocsni elvtársnő füstfelhőben, az addig csak statisztáló Metzradt Georgette felejthetetlen alakításában, miközben diktálja neki a vallomását, s azt, hogyan viselkedjen tanúként. Korábban Lenin használta többször, s Sztálinnak is tulajdonítják, holott egy 18. századi angol vallásbölcselő, Matthew Tindal testamentumából származik. De így legalább többektől megerősítve tarthatom magamat hozzá.

Kezdettől éreztem ugyanis, valahogy számszerűsíteni kéne Orbán felelősségét, s ahogy annyiszor e könyvben, a saját szavaikkal lehet őket a leghitelesebben szembesíteni, no meg a valósággal. Csakhogy ahány ország, annyiféle statisztika, nyilvántartás, de valami összehasonlíthatónak mégis kell lennie. A fertőzésszám már azzal kiesik, hogy a legkevesebbet tesztelők között voltunk Európában, végül ebben is Orbán sietett a segítségemre, hiszen ő állította többször is, hogy más országokkal való összevetésre a halottak száma a legalkalmasabb, s számuk csökkentése, minimalizálása a legfontosabb:

Európában szerintem 150 ezer körül lehet a halottaknak a száma. Mondjuk, Belgiumban a százezer főre jutó halottak száma több mint 70, Olaszország, Spanyolország 50-60 ? százezer főre számolva. Hollandiában, Svédországban 30, Ausztriában 7. Magyarországon meg valamivel több mint 4. Tehát mi a legsikeresebben védekező országok közé tartozunk. (2020. május 15.)

A legfontosabb, hogy menteni kell az életeket. Betegségből meg lehet gyógyulni, halálból nem tudunk visszajönni? Ráadásul ne becsüljük le a saját sikerünket. Mert persze bajban van az egész világ, ennek része Magyarország is, és mégiscsak meghaltak azért Magyarországon néhány százan ebben a betegségben, de ne becsüljük le ennek a teljesítménynek a nemzetközi összevetésben mutatkozó súlyát. Tehát jó dolog, hogy változtassunk ezen meg azon, de ne felejtsük el, hogy a legsikeresebben egész Európában mi védekeztünk, azt hiszem. Tehát azért a változtatásnál legyünk óvatosak, nehogy rosszabb helyzetet idézzünk elő, mint amit eddig sikerült elérnünk. Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük. Svédországban, ahol szerintem annyian lakhatnak, mint mi, tízszer annyian haltak meg, mint Magyarországon: hatezer környékén jár már a meghalt embereknek a száma. Nézem a spanyol, francia adatokat, tehát nálunk jobb módú országokban a betegség jobban arat, több áldozatot szed, mint Magyarországon. (2020. szeptember 4.)

Hasonlóan gondolja pár héttel később Gulyás Gergely:

A legfontosabb az emberéletek védelme, ezért a legfontosabb összehasonlítási alap, bármilyen brutálisan is hangzik, akkor az elhunytak száma. (2020. október 8.)

De kikkel hasonlítsam össze? A számok alapján teljesen világos, hogy az első hullámot Kelet-Közép-Európa sokkal jobban megúszta, mint Nyugat-Európa, korántsem ez a helyzet a második és a harmadik hullámmal, amit pestiesen szólva ez a térség szívott meg a legjobban. Ennek az okai egyszer majd kiderülnek, ám bele se kezdek a megtippelésébe, bár gyanítom, hogy részben az első hullám kedvező voltára vezethető vissza, a természet, pontosabban a vírus valamiféle visszacsapása lehet, azaz biológiai-egészségügyi tényezők játszottak benne szerepet, amihez nem is konyítok.

Viszont ordít a számokról, hogy ismét együtt mozogtunk a környezetünkkel. így adja magát a szomszédos országokkal történő összehasonlítás. Kétféleképpen teszem, Ukrajnával és nélküle, hiszen úgy a harmada tekinthető Kelet-Közép-Európának. Igaz, Tirol se tartozik e térséghez, ahol a sícentrumokban elkövetett könnyelműségek okozták a legnagyobb bajt a járvány elején, viszont Orbán többször is hazánk laborjának nevezte Ausztriát, így ezt is beleveszem. Hogy ne érje szó a ház elejét, két időpontban is, 2021. május 31-én és augusztus 31-én, ne mondják, hogy a tavasszal még nem érződött, hogy oltottságban az elsők között vagyunk. Az elképzelhető, hogy 2021 telén már valamivel kisebb lesz a különbség, ám ami megtörtént, az megtörtént, a második és a harmadik hullám idején történt késlekedésünket semmilyen későbbi esemény se teheti jóvá, bár sok temetőre ki van írva, hogy feltámadunk, de ennek az időpontja elég régóta kérdéses. Vagyis az összehasonlításhoz nem kell mást tenni, mint hét szomszédunk halottjait Magyarország létszámára vetíteni, mennyien hunytak volna el, ha ugyanannyian laknák őket. így hasonlítja össze a worldometer.com, az ourworldindata.org, azaz a két legkomolyabb és legelfogadottabb statisztika is az egyes országok halottjait, csak ők egymillió főre vetítve.

Bár egyik vezetőnek sincs akkora hatalma, mint Orbánnak, országuk neve után őket is feltüntetjük. Ahol többen is akadtak, ott azt, aki a legtovább volt hivatalban a járvány idején, illetve az ő regnálása alatt haltak meg a legtöbben a Covidban.

(…)

Kézenfekvőbb lenne az általánosan használt egymillió lakosra vetített halálozási szám, de most a tényleges 30 ezer magyar halott a legfontosabb, illetve az, mennyien lettek volna, ha Orbán csak hét kollégája átlagos teljesítményét hozza. Természetesen igen különbözőek az egyes országok egyéb paraméterei (orvosok, nővérek száma, kórházaik felszereltsége, lakosságuk általános egészségi állapota), de amennyivel jobb az egyik mondjuk Ausztriában, annyival rosszabb Szerbiában vagy Romániában, tehát kiiktathatjuk, hogy most már semmi másról ne essék szó, mint Orbán, Kásler, Müller, Szijjártó, Pintér teljesítményéről, azaz a legfőbb döntéshozókéról, már amennyire Cecília az. S akik még azon szakértőik nevét sem hozták soha nyilvánosságra, akikre időnként hivatkoztak. Orbán a felelősség kérdését amúgy is magára vállalta, amikor a Kossuth Rádió bio mikrofonállványa a szigorításokról érdeklődött:

Nézze, szükség szerint, ugye, minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze nekem. Ezt én vállalom is természetesen, mégiscsak ez a dolgom, mondhatnám, ezért kapom a fizetésemet. (2020. szeptember 18.)

Később ugyan kissé meggondolta magát, amikor egy ellenzéki képviselő tett fel neki egy igazi kérdést az egyre aggasztóbb számokról:

Kinek hányják önök a szemére, hogy meghalnak emberek, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és elviszi őket a vírus? Nekem, de a vírus nem én vagyok. Nem a kormánypárt miatt halnak meg az emberek, hanem mert egy világjárvány van, és az a kérdés, ki hova áll, ki reménykedik abban, hogy romlanak a statisztikák. (2020. december 14.)

E két állítást már idéztük, ám ez az ellentétpár a könyv egyik alaptétele, Orbán akkor vállalja a felelősséget, amikor nemigen van miért, később úgy fut előle, mint nyúl a puskától, csak hogy kádári magaslatokba emelkedjünk, illetve mélységekbe ereszkedjünk, hiszen a két kijelentés idején a halottak száma a járvány kezdetétől 669, illetve 7130, azaz három hónap alatt megtízszereződött. Az utóbbi félmondat már szinte előrevetítette a későbbi kampányt, miszerint az ellenzék vakcinaellenes. Szóval ez bár már egészen másként hangzik, de mivel legjobb tudomásom szerint még mindig kapja a fizetését, méghozzá nem egy dollárt, mint amennyiért Iacocca annak idején elvállalta a Chrysler megmentését, illetve Járai Zsigmond egy forintért az MHB vezetését, ezért az előzőt veszem figyelembe, még ha nem is sok az a fizu, hiszen vagyontalan, ahogy ezt tőle magától tudjuk.

Farkasházy Tivadar: Halálcsoportban, avagy a kistérségi Napóleon eltüntet egy várost

Hócipő Kft. 2021

The post Farkasházy Tivadar: Orbán eltüntetett egy várost first appeared on 24.hu.