Némi meglepetést okozott Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentése, amely szerint 2022. január 1-jétől nem 3, hanem 5 százalékos nyugdíjemelés lesz. Erről az immáron a jegybank által is 5 százalékosra prognosztizált infláció miatt döntött a kormány, amely a jelek szerint meghajolt a nyugdíjas szervezetek kérése előtt, hogy az elszaladt, és várhatóan jövőre sem csillapodó pénzromlásra tekintettel az elfogadott költségvetésben tervezett 3 százaléknál magasabb, a valós inflációnak megfelelő mértékű legyen a nyugdíjemelés januártól.

A kormány kezében van ugyanis a döntés, ha a tervezettnél magasabb a várható infláció, akkor kiigazíthatja az ellátás összegét ? ezt azonban eddig jellemzően utólag, az év vége felé tették meg.

Havi 3000 forinttal lesz beljebb az átlagnyugdíjas

A statisztikai hivatal adatai alapján 2020-ban 150 500 ezer forint volt az átlagnyugdíj, ami az idei rendes emeléssel (januárban, 3 százalék) és az elszaladt infláció miatti korrekciókkal (júniusban 0,6 százalék, novemberben 1,2 százalék) számolva 2021 végére 157 800 ezer forintra emelkedett.

2022 januárjától a költségvetésben rögzített 3 százalékos nyugdíjemeléssel számolva 162 600 ezer forint lett volna az átlagos nyugdíj, a most bejelentett 5 százalékos emeléssel viszont 165 690 forint lehet. Vagyis az idei átlaghoz képest majdnem havi nyolcezer forint pluszt jelent a januári emelés, amiből a hétfői miniszterelnöki bejelentés durván háromezer forintot hoz az átlagnyugdíjasnak.

Hogy szükség lesz-e jövőre évközi korrekcióra az infláció miatt, még nem tudni, de az már biztos, hogy az év elején a nyugdíjasok és más nyugdíjszerű ellátásban részesülők számíthatnak egy komolyabb plusz kifizetésre: a bejelentések szerint 2,5 millióan kapnak teljes 13. havi ellátást.

Máskor is felülírták már a fő szabályt

Volt már példa arra, hogy az Orbán-kormány alacsony inflációt tervezett a költségvetésben, és végül annál magasabb lett a nyugdíjemelés. Igaz, akkor nem választási év előtt álltunk, mégis engedtek a nyomásnak. 2017-re a költségvetésben 0,9 százalékos inflációt terveztek, így ennyi lett volna a nyugdíjemelés is, ami kiverte a biztosítékot. Akkor is Orbán Viktor jelentette be végül, hogy nagyobb lesz a nyugdíjemelés, mint a költségvetésben beállított infláció. Akkor a szocialista Korózs Lajos azt mondta, nem lehet januártól 0,9 százaléknál nagyobb a nyugdíjemelés, mert a miniszterelnök által ígért 1,6 százalékos emelésnek nincs nyoma egyetlen jogszabályban sem. A költségvetési törvényben valóban továbbra is csak a 0,9 százalékos infláció szerepelt, csakhogy egy kormányrendelet révén valóban 1,6 százalékos lett a nyugdíjemelés. 2017-ben egyébként 1,6 százaléknál is magasabb, 2,4 százalékos inflációt vártak, így a nyugdíjasok novemberben utólagos, 0,8 százalékos nyugdíjkorrekciót is kaptak januárig visszamenőleg.

Előrébb hozták a bejelentést

A nyugdíjemelés azért lett volna 3 százalékos januártól, mert a kormány jövőre 3 százalékos inflációt tervezett be a költségvetésben. Csakhogy időközben elszaladtak az árak, októberben már 6,5 százalékos pénzromlást jelzett a Központi Statisztikai Hivatal, és az elemzők jövőre is 3 százaléknál jóval magasabb inflációt prognosztizálnak.

A kormány részéről eddig csak pedzegették, hogy januártól nem a költségvetésben megszabott 3 százalékos infláció alapján jöhet a nyugdíjemelés.  Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például úgy nyilatkozott november közepén, hogy a kormány is látja az inflációs folyamatokat, de új előrejelzésével megvárja a jegybank december 14-ére várható friss előrejelzését. Ehhez képest meglepetés, hogy Orbán Viktor már december 6-án bejelentette a magasabb nyugdíjemelést. Igaz, Matolcsy György jegybankelnök december 1-jén ? az MNB korábbi várakozásait felülírva ? úgy nyilatkozott, hogy az idén és jövőre is 5 százalék körüli infláció várható. így Orbán is előre hozhatta Mikulásra a bejelentést, hogy nagyobb lesz a nyugdíjemelés, mint eredetileg tervezték.

The post Orbán Viktor Mikulás-napi meglepetése: mennyit hoz a magasabb nyugdíjemelés? first appeared on 24.hu.