Magyar Bálint egykori oktatási miniszter, az SZDSZ alapító tagja volt a Partizán adásának legutóbbi vendége.

A Gulyás Mártonnak adott több mint ötórás interjúban beszélt arról, hogy 1972-ben került egyetemre, de eltartott a ’80-as évek elejéig, közepéig, amíg belátta, hogy a szocializmus értékrendszere működésképtelen. Ettől az időszaktól kezdve tartja magát liberálisnak.

Az egyetemen is azt vizsgáltuk, hogy ezzel az ideológiával szemben a társadalmi egyenlőtlenségek hogy érvényesültek. Azt kellett belátni, hogy ez egy egypártrendszer és az állami monopólium fenntartása mellett ez nem termelődik ki. A diktatúra és az elnyomás mesterséges egyenlősítése nem jelenti azt, hogy ez egy kívánatos társadalom lett volna. Ilyen erővel a börtön világa az egy egységes és esélyegyenlőséget teremtő világ. Mindenki ugyanolyan ruhában ugyanazt ebédel, akkor az az esélyegyenlőség csúcsa és miért nem kívánkozunk oda?

? tette fel a költői kérdést Magyar.

Arra a kérdésre, az SZDSZ elnökeként miért nem vette jobban irányítása alá az agráriumot, azt mondta, ez egyszerűen nem illett a párthoz, hiába erőltette volna. Mint fogalmazott, a kisgazda Torgyán József hőzöngését inkább elfogadták e tekintetben, mint az SZDSZ-es Juhász Pált, akit több faluból tiltottak ki, mint amennyiben Torgyán járt egész életében.

Az ellenzékben a másod-harmadosztályhoz tartozott, de 1988-ban először nyílt meg sokak számára a lehetőség, hogy kimehettek a külföldre, így a demokratikus ellenzék vezető gárdája közül sokan kihullattak. Légüres tér és életképtelen szervezeti forma keletkezett, mondta. Miután megalakították és elvi nyilatkozattal megerősítették az SZDSZ-t és a demokratikus ellenzéket, a magyar értelmiség része magától értetődően SZDSZ-pártivá is vált.

A párt kialakította a rendszerváltásnak azt a nyelvét, ami racionális, nyugatias, liberális nyelv volt, ez vált a rendszerváltás nyelveként uralkodóvá. Azt az érzetet keltette, mintha a nyelvben megjelenő értékrendszer ugyanilyen domináns lenne a magyar társadalomban, de ez idegen volt a társadalom nagy részétől

? mondta.

Az SZDSZ megrekedésének elemei közt említette még, hogy nem volt holdudvaruk, a szerepek állandóan keveredtek a párton belül is. Szerinte klientúrájuk, oligarcha rétegük nem volt, aki kötődött volna hozzájuk vagy rajtuk nőtt volna fel. Probléma volt szerinte, hogy amikor születésének 200. évfordulója alkalmából Kossuth-évet hirdettek, annak az SZDSZ-en belül is volt ellenzéke. Amikor a párt 21, majd 20 százalékot ért el a választásokon, azt a tagság jelentős része totális kudarcként élte meg. A pártnak egy-egy ügye volt, nem az egészet képviselte, akár csak egy civil szervezet. így végül egy kis, a liberalizmust képviselő identitáspárttá váltak.

Magyar szerint az SZDSZ és Kuncze Gábor fellépésének volt köszönhető, hogy Medgyessy Pétert leváltották, de nem ők kérték Gyurcsány Ferenc megválasztását.

Oktatásügyi miniszterként indított reformja azért nem vált be, mert a tanári gárda egy jó része rettegett az új eszközöktől, sokaknak akkor sem kellett számítógép, amikor az ingyen volt.

A 2005-ös érettségi botrányt élete két legnehezebb napjának ítélte meg, ez egy hétfői és egy keddi nap volt. Visszaemlékezése szerint az érettségi előtt azzal támadták a minisztériumot, hogy nem mondja meg, melyik nyomdában nyomják a feladatsorokat.

Amikor feljelentést tettünk, akkor az ügyészség leállította a vizsgálatot, mert szerintük nem volt szakszerűen titkosítva a tételsor. Az ügyészség szerint az lett volna szakszerű, ha a napi százezer tétel  összes oldalát saját szignómmal ellátom. Politikai szabotázs volt. A gátlástalanságot mutatja, ezzel tényleg be lehet dönteni egy kormányt. 100 ezer érettségiző, 200 ezer szülő és 400 ezer nagyszülő volt érintett

? emlékezett vissza.

Arra a kérdésre, végül miért nem bukott bele az ügybe, azt felelte, annak idején a TV2-n megszavaztatták a nézőket a sorsáról és 65 százalék azt mondta, nem kellene lemondania.

Végezetül Orbán Viktor rendszeréről szólva azt mondta, van benne ideologikus elem, de nem ideológiavezérelt, hanem ideológiaalkalmazó.

A kettő között az alapvető különbség az, hogy az ideológia vezérelt érték koherens rendszer. Orbán mit csinál? Felenged egy lufit, valamilyen hülyéje mond valami hülyeséget, aztán ha valami nagyon nem tetszik, akkor visszavonja

? mutatott rá.

Szerinte nem lehet valami ideológiavezérelt, ami keresztényüldöző muszlim autokratákkal veszi körbe magát, és azoknál keres védelmet, miközben a másiknak a keresztények védelméről beszélt.

Hogy lehetne komolyan venni, hogy hívő? Istenhez akkor került a legközelebb, amikor a labdát berúgta a templomkertbe, és érte kellett mászni

? tette hozzá Magyar.

A vágott interjút alább megtekinthetik, a teljes vágatlan verziót pedig a Patreon felületén találják.

The post Magyar Bálint: Orbán akkor került a legközelebb Istenhez, amikor a labdát berúgta a templomkertbe, és érte kellett mászni first appeared on 24.hu.