Szívesen visszaugranánk a békeidők ünnepi fényekbe öltöztetett Belvárosába, hogy átélhessük egy karácsonyra készülődős késő délután hangulatát, arra viszont kevésbé vágyunk, hogy sajgó szívvel bámuljuk a Konsumturist kirakatának csábító, de elérhetetlen termékeit 1970 forró nyarán.

Az ajándékozás fontos, ősi gesztus, a rokoni, a baráti kötődést, az egymáshoz tartozást fejezi ki, illetve igyekszik megerősíteni időről időre. A régiek persze elcsodálkoznának a mai szédült szokásokon, korábban jóval kötöttebb volt az ajándékozások rendszere, születéskor, kereszteléskor, eljegyzéskor, házasságkötéskor volt aktuális és praktikus, nem bármikor és bárkinek.

Fortepan / Korenchy László 1970. Fortepan / Ebner 1935.

A mai modell, vagyis hogy simán, csak úgy kedvtelésből is meglep(het)jük egymást, a városokban alakulhatott ki. Falun ugyanis az ajándékozás mindig is közügy volt, az ajándék értéke, a mellé adott lakoma gazdagsága a család rangját volt hivatva bemutatni. A gyerekek régen kevésbé számítottak a család kiemelt tagjainak, akikre az év folyamán folyamatosan jutalom- és ajándékeső zúdul.

Falun a helyben termelt vagy készített cikkek közül kerültek ki az ajándékok, de a városokban tanuló vagy dolgozó, hírvivő falusiak hatására és a tömegcikkek megjelenésével a vágyak és az ajándékok idővel országszerte hasonlóak lettek. A hirdetések, a plakátok, a fényreklámok pedig az egész 20. századon át mutatták a biztos utat a tanácstalan vásárlóknak.

Fortepan / Horváth Lajos 1920. Fortepan / Lissák Tivadar Budapest, 1942.

Az említett eseményeken túl a december volt a családi ajándékozások főszezonja. A kivilágított téli utcákról és boltokról készült fotók, a nagyszüleink meséi és az olvasmányaink alapján lehet némi elképzelésünk róla, milyen jó lehetett a múlt század első felében az adventi készülődés hangulata ? tegyük persze mindjárt hozzá, hogy a tehetősebb családoknál. Nézzünk még néhány apró részletet, amit a fényképezőgépek nem tudtak rögzíteni.

Fortepan / Haui Balázs 1930.

A karácsonyi hangulatot a mainál jóval később, inkább csak december első napjaiban érezhették meg a vásárlók, akkor viszont komoly vásárlási láz kezdődött. A kilencszázhúszas években ott sorakoztak ugyan a drága, külföldi játékok is a boltok polcain, de a beszámolók szerint a sláger a képeskönyv, a Teddy-mackó és a posztókutya volt.

Balra: Fortepan/Simon Tibor Jobbra: Comet Photo AG/Jack Metzger Balra: 1929. Jobbra: Magyarok karácsonyi ünnepsége a liestali menekülttáborban, Svájcban 1956 karácsonyán. Jobbra: Fortepan/Bojár Sándor Jobbra: Fortepan / Morvay Kinga Balra: A felvétel Donáth Ferenc politikus otthonában készült 1961-ben. A képen felesége, Bozóky Éva író, gyermekeikkel. Jobbra: Jászberény, 1937.

Sok gyerek álmát, a Richter-féle kőépítőszekrényt a szerényebb jövedelmű szülők fa építőkockákkal, a kardból, trombitából és csákóból összeálló katonai felszerelést olcsó dugóspuskával, a megszólalásig élethű babát egyszerű hajas babával helyettesíthették. Népszerű volt a bádog autóbusz, az alvóbaba, a vasút, a színház és a játékboltok legegyszerűbb lakója, a flanelmackó.

Fortepan / Miklós Lajos 1940.

Az erős konkurencia következtében az édességek, elsősorban a szaloncukor ára miatt nemigen panaszkodott a közönség. A spórolósabbak választhattak sztaniol nélküli, otthon beburkolandó változatot is, a nagy újdonság, a csokoládés szaloncukor pedig a harmincas években jelent meg. A cukrászdák kínálatában szerepelt a gyönyörűen feldíszített, kész karácsonyfa is, amit selyempapírba csomagoltak, és már suhanhattak is vele haza a taxiban.

Fortepan / Beyer Norbert A Budapesti Lemezárugyár játékai és egy PIKO villanyvasút a karácsonyfa alatt az 1960-as évek közepén.

Hogy mit kaptak a felnőttek? Nagy keletje volt akkoriban Ady versesköteteinek, Jókai regényeinek és Szabó Dezső írásainak. A nőknél a hócipő, a férfiaknál az önborotva-készülék volt a menő, a rádiónak pedig az egész család örült. Sok ródli, síléc és korcsolya fogyott. A lapok ugyanakkor azt sem hallgatták el, hogy a külvárosok lakói leginkább élelmiszerre költötték a kis pénzüket, és a gyerekeknek jobb esetben is, ha egyetlen ajándék jutott.

Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György Jávor Pál színművész érkezik az idős színészeknek az Ódry Árpád Színészotthonban rendezett karácsonyi ünnepségre 1957-ben.

A decemberi főszezon a háború utáni évtizedekben is megmaradt, a választék és az ünnep hangulata persze módosult. Egy példa 1953-ból: a kormány sok egyéb mellett a szaloncukorgyártás tetemes emelését (és az ár csökkentését) határozta el, az üzemek állítólag 186 vagonnal készítettek is belőle. ?Annyi szaloncukor került Budapesten forgalomba, hogy még az egynapos csecsemőre is félkilós fejadag jutott? ? közölte a Magyar Nemzet, de azt sem hallgatta el a lap, hogy a Télapó-ünnepségekre már szinte kifosztották a boltokat, így karácsonyra aligha jutott minden fára friss szaloncukor.

Fortepan / Vojnich Pál 1952.

Színesedett az ajándékpaletta: a bundák és a szőrmesapkák, a harisnyák és az ékszerek, a hanglemezek és a kesztyűk, a pólóingek és az arannyal futtatott kézelőgombok mellett előkerültek praktikus tárgyak is. Egy jó kávéfőző, egy hamutartó vagy egy kukta, de a reklámok javaslatai között szerepelt a gázkonvektor és a tompahegesztett Magdi edénycsalád is. Jellegzetes karácsonyi ajándékká léptek elő a zsebrádiók.

Fortepan / Rádió és Televízió Újság / Kővári Jenő Sokol tranzisztoros rádió karácsonyi ajándékba 1975-ben.

A Belkereskedelmi Minisztérium 1981-től pár éven át nagyszabású utcai árusítást szervezett a Váci utcában, majd a Semmelweisben, később a Népstadionnál is. Az Aranykapu ajándékvásáron a fontosabb brandek és a maszekok fűtött pavilonokban árusítottak, és mivel akkoriban még nem volt minden sarkon kirakodóvásár, így a hangulata, az újdonsága miatt eleinte népszerű volt a kezdeményezés.

Fortepan / Kriss Géza Mesefigurákat ábrázoló paravánok a Váci utcai Aranykapu karácsonyi ajándékvásár idején a budapesti Vörösmarty téren 1981-ben. Fortepan / Kriss Géza Az 1981-es Aranykapu karácsonyi ajándékvásár a Váci utcában, a Régi posta utca felől a Vörösmarty tér irányába nézve.

A Mikulás évtizedeken át vallási áthallástól mentesített álnéven, Télapóként örvendeztette meg a gyerekeket. Szinte minden vállalat szervezett Télapó- és a fenyőfaünnepségeket a dolgozók gyerekeinek. A feladat a szakszervezeti bizottságok nőbizottságainak jutott, ahogy a nőnapi, a gyermeknapi bulikért is ők feleltek, év közben pedig ?a nődolgozók szociális és munkakörülményeinek ellenőrzése, a terhes és szoptatós anyákra vonatkozó törvények megtartásának biztosítása? volt a feladatuk.

Balra: Fortepan/Kővári Brigitta Jobbra: Fortepan / Bojár Sándor Jobbra: 1936. Balra: Az ÁB-bébiknek rendezett Mikulás-ünnepség az Állami Biztosító Üllői úti főigazgatóságán 1966-ban. Balra: Fortepan/ Baráth Endre Jobbra: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény/Sándor György Balra: MÁV Nevelőintézet, Kőszeg 1980. Jobbra: A Retek utca és a Lövőház utca közötti beépítetlen telek a Széna térnél 1958-ban. Balra: Fortepan/Hámori Gyula Jobbra: Fortepan/Nagy Gyula Balra: 1953. Jobbra: 1960.

Egy apa elmesélte, hogyan festett kislánya Mikulás-programja 1959-ben: ?Péntek este megjött az óvodába a Télapó, s elhozta a szülői munkaközösség által összeállított csomagjait, valamint kiosztotta a Gyermek-élelmezési Vállalat Télapó-csomagjait. Szombat délután megjött a vállalati Télapó. Este viszont az ablakba rakott és fényesre tisztított cipőcskékbe elhelyezte ajándékait a mi saját, külön bejáratú Télapónk.?

Fortepan / FŐFOTÓ Húsvéti kirakat az 1960-as évekből. Fortepan / FŐFOTÓ Mikulás-kirakat az 1960-as évekből. Fortepan / FŐFOTÓ Karácsonyi kirakat az 1960-as évekből.

Ott voltak azután az ajándékozással szakszerűen foglalkozó egységek. Az ajándékbolt-hálózat hirdetéseiben aranybrokát és fekete bársony színházi táskákkal, cseh kristállyal, fehér, tarka porcelán és műanyag gyöngysorokkal csábította a vevőket, a legismertebb bolt a Petőfi Sándor és a Haris köz sarkán működött, mindig látványos kirakattal.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya | Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 Ajándékbolt a Petőfi Sándor utca és a Haris köz sarkán 1971 körül.

Lehetett éppenséggel ennél nagyobbat is álmodni (márkás cigarettákról, italokról, parfümökről és sportruhákról meg persze Legóról és Barbie-ról), csak ahhoz útlevél és kemény valuta kellett, plusz egy igazolás, hogy honnan származik a pénz. A Konsumturist (majd Intertourist és Utastourist) dollárboltok a ?60-as évek végétől jelentek meg a Belvárosban (Kígyó utca, Arany János utca), majd a hotelekben, a pályaudvarokon is.

Fortepan/Bauer Sándor

A cél a turisták jobb ellátása volt, de minden bevétel jól jött, ezért a többé-kevésbé legálisan valutához jutó magyar állampolgárokat is kiszolgálták. A kirakatokban látottak kitörölhetetlen emléknek bizonyultak, és legendás volt a nyelveket beszélő, elegáns, mosolygós személyzet is. Magyar porcelánt és szalámit is árusítottak, de a Népszava észrevette a hibát: ?a magyar irodalom iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődést szolgálná, ha ajándékboltjainkból nem hiányoznának a jövőben irodalmunk világhírű nagyjainak portréi, kicsinyített szobrai.?

Fortepan / FŐFOTÓ A Kígyó utcai Csemege Ajándékbolt beltere 1965-ben. Fortepan / Tóth József Füles A Skálacoop és a szövetkezeti áruházak 1982-es karácsonyi reklámplakátjához készült felvétel.

Ajándékozás magasabb szinteken is folyik: idegen ország politikusának így adják tudtára, hogy örülnek a látogatásának, és más közszolgálatot ellátó személyt is meg szoktak ajándékozni. Sok fejlett ország törvényekkel szabályozza az elfogadható mértéket, esetleg megadóztatja a túlzásokat.

Fortepan / Dr. Varga Csaba Érdeklődők és a ?Giustizia per l’Ungheria? nevű FIAT BR.3 típusú repülőgép, az olasz nemzet ajándéka, mely országjáró körútja során szállt le a pécsi Tüzér utcai repülőtéren 1932-ben. Fortepan / Library of Congress Amerikai magyarok látogatásuk alkalmával az ajándékba hozott szivarokkal fényképezkednek a washingtoni Fehér Házban.

Mitterrand francia elnök egy tematikus múzeumnak (Musée du Septennat, vagyis a hétéves megbízatás múzeuma) ajándékozta tovább a külföldi utakról származó szőnyegeket, ezüstöket, porcelánokat, 2000-ben Göncz Árpád magán- és hivatalos ajándékaiból nyílt tárlat az Iparművészeti Múzeumban. Losonczi Pál egykori államfő egy évtizeddel korábban a Somogy megyei múzeumnak adományozta hivatalos útjai portékáit.

Fortepan / Gergely János A Centenáriumi-emlékmű (Varga Miklós, 1973.), amely Miskolc város ajándéka Újpalotának. Fortepan / Péterffy István Egy tornaállvány, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár ajándéka, a monorierdői általános iskola udvarán 1968-ban.

A Magyar Munkásmozgalmi Intézet 1952-ben a Rákosi Mátyás harcos élete című tárlattal köszöntötte a pártfőtitkárt hatvanadik születésnapján. A kiállítást kiegészítette a jeles eseményre ?külföldről és az ország minden tájáról, a dolgozó nép minden rétegéből érkezett sokezer ajándéktárgy? bemutatása. Csak ez utóbbi húsz termet foglalt el.

Fortepan / Magyar Rendőr A Párttörténeti Intézetben (egykor a Kúria épülete) Rákosi Mátyás 60. születésnapjára kapott ajándékaiból rendezett kiállítás 1952-ben.

Ajándékoztak városok és szövetkezetek, gyárak és művészek. A Televíziót minden iskolának! akcióba benevezett például az Omega együttes, és a Nagykőrös melletti Bánom-dűlőn ? ahol tényleg csak a telepes rádióból ismerték őket és a slágereiket ? a tagok személyesen adtak át egy készüléket az iskolásoknak. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár aggregátort ajándékozott mellé, hiszen a tanyára még a villany sem volt bevezetve, így a tévét be sem tudták volna kapcsolni.

Fortepan / Urbán Tamás Az Omega együttes tagjai (Mihály Tamás, Molnár György, Laux József, Kóbor János és Benkő László) tévét adományoznak a nagykőrösi Bánom-dűlő tanyasi általános iskolájának 1970-ben.

írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.

The post Fogadd szeretettel! ? így ajándékoztunk fekete-fehérben first appeared on 24.hu.