A nagyobb meteorrajok borsó méretű tagjai feltűnő fényjelenségeket okoznak a Föld légkörében, amit viszont nem látunk szabad szemmel, azok a kozmikus porként is emlegetett, az év minden napján záporozó aprócska meteoroidok.

Az aszteroidák ütközése, vagy az üstökösök párolgása során szétszóródó anyag egy része elég a légkörünkben, csak sokkal kisebb skálán. A Föld felszíne felett körülbelül 80-90 km magasságban a miniatűr kőzetdarabkák még kisebb részecskék alkotta felhőket hagynak maguk után, amit ,,meteorfüst?-nek is szokás nevezni.

Az apró részecskék összetapadnak és kicsi hógolyóként nőnek, ahogyan évek alatt leesnek a Földre. Régóta feltételezik, hogy az atmoszféra középső tartományaiban létezik ez a meteorfüst, de az emberi hajszál ezredével összemérhető részecskéket igen nehéz ilyen magasan vizsgálni ? írja a Csillagászat.hu.

A légkörben levő meteorfüst összetételének mérésére a NASA SOFIE (Solar Occultation for Ice Experiment) volt az első eszköz, ami 2007-ben a NASA AIM (Aeronomy of Ice in the Mesosphere) műholdján utazott. Az eredmények szerint a meteorfüstöt főképp vas, oxigén, szilícium és magnézium alkotja. A felszínre eljutómennyiségét is sikerült megbecsülni, ezek szerint

minden nap átlagosan 25 tonnányi kozmikus eredetű anyag hullik a Földre.

A meteorfüst adhatja például azt a magot, amin a jég kikristályosodhat, létrehozva az irizáló, éjszaka világító felhőket nyáron a pólusok közelében. További hatása lehet egy elképzelés szerint a ,,vastrágyázás?, vagy eredeti elnevezésén iron fertilization. A vas egy szükséges elem a fotoszintézishez, amilyen eljárással a növények napfényből cukrot állítanak elő.

Az óceánokban, ahol fitoplanktonok élnek, nehéz a vashoz hozzájutni, a legtöbbet por formájában a partról fújja be a szél és hamar el is süllyed. Vannak kutatások, amik szerint a vas egy másik forrása lehetnek a mezoszférából lehulló meteorfüst szemcséi. Nem biztos, de valószínű tehát, hogy az óceánjainkban folyó fotoszintézis részben kozmikus eredetű vas segítségével zajlik.

A meteorfüst a mezoszférában levő víz kialakulásában is szerepet játszhat. Lehetséges, hogy a mezoszférában található oxigén és hidrogén kölcsönhatásából jön létre víz; de éppen úgy, mint a világító felhőknél, ehhez szükség van valamilyen szilárd felületre, ahol reagálni tudnak. Lehet, hogy a meteorfüst részecskéi ez a felület.

The post Huszonöt tonna kozmikus anyag hullik a nyakunkba first appeared on 24.hu.