A katolikusok ma körülbelül tízezer védőszentet tartanak nyilván, az orosz ortodox egyház pedig csak feleannyit, mégis utóbbiban találhatjuk a jóval érdekesebb történeteket ? ilyen Szarovi Szent Szerafimé (1759-1833) is, aki egy kereskedőcsalád fiából vált a legtekintélyesebb szerzetesek egyikévé.

A gyerekként súlyos betegségéből egy híres Szűz Mária-ikon által meggyógyított férfi tizenévesen már látomásokról számolt be, alig tizenkilenc évese npedig úgy döntött, hogy életét végleg a vallásnak szenteli: bevonult a szarovi monostorba. A huszonnyolc évesen fogadalmat tett ? ezzel Szerafimmá vált ? ifjú szerzetest hét évvel később pappá szentelték, ő azonban úgy döntött, hogy remeteként folytatja az életét. Másfél évtizedet töltött a korábbi társaitól kapott kenyéren, vízen, illetve a kertjében termesztett zöldségeken, ezeket azonban néha egyszerűen csak fűvel pótolta.

Egy erőszakos rablótámadást túlélve néhány hónapra visszatért a társai közé, de ezután újra a természetbe költözött, sőt, ezer napon át imádkozott egy sziklán, miközben kezeit az ég felé emelte. Erdei kunyhójában egy idő után már látogatókat is fogadott, ahol bölcsességével, prédikációival, illetve legendás gyógyító képességével segítette őket.

1810-ben végül újra visszatért a monostorba, cellája ajtaja pedig élete utolsó tizenhárom évében újra nyitva állt a tanácsra, vagy segítségre vágyók előtt. A legendák szerint az ezernyi látogató közül sokan már a mondandójukba való belekezdés előtt, vagy azok félbeszakítása után választ kaptak a nyugtalanító kérdéseikre, sőt, Szerafilm 1833-ban bekövetkezett halála után társai egy sor olyan, bontatlan levelet is találtak, amikre feladóik korábban már írott választ kaptak.

Mindezek után persze nem meglepő, hogy a szerzetest 1903-ban az orosz egyház a cári család több tagjának jelenlétében szentté avatta, arra azonban talán csak kevesen számítottak, hogy a Szovjetunió szétesése után kiderül:

a férfi az atomfegyverekkel, ballisztikus rakéták, tankok, és más harci eszközök védőszentje.

Az okok nem egészen világosak, egy, az amerikai Kongresszus előtti 1997-es beszámoló azonban arról számol be, hogy egy, a Danyilovszkij-kolostorban tartott eseményen elhangzott:

az amerikai bombával ellentétben az orosz erkölcsös, mert azt Szent Szerafim szülőföldjének közelében fejlesztették ki, így az értelemszerűen a szent áldása alatt áll.

Az orosz ortodox egyház soraiban 2019-ben vita indult arról, hogy valóban jó ötlet-e tömegpusztító fegyvereket megáldani. A témában a következő évben jutottak következtetésre:  kérték a papokat, hogy tartózkodjanak ettől.

The post Oroszországban még az atomfegyvereknek is van védőszentje first appeared on 24.hu.