A magyar sport olimpiacentrikus. Nincs mit ezen szégyellni, szépíteni, így van ez 1896 óta. Ezért aztán az olimpiákon megszerzett pontszámok alapján kialakuló sportági rangsor sok mindent meghatároz, évtizedek óta hatással van például a következő négyéves olimpiai ciklus állami támogatásának elosztási arányára is.

A tokiói olimpián elért eredmények azt mutatják, a sportági eredményességi rangsorban nem sok minden változott. Tizenkét sportágban végeztek olimpiai pontot érő helyen a magyar versenyzők, és ugyanúgy a kajak-kenu, az úszás és a vívás a legeredményesebb három sportágunk, mint a mögöttünk hagyott négy utolsó játékon.

E tények ismeretében érdekes azt is megnézni, hogy az olimpiát megelőzően egyes sportágak vezetői milyen álmokat dédelgettek, hány résztvevőt és olimpiai pontot ígértek a Magyar Olimpiai Bizottság elöljáróinak, áttételesen a szurkolóknak.

Az alábbi táblázatból kiolvasható, pontszám tekintetében az általuk vártnak megfelelően, míg a résztvevők számát illetően attól elmaradva teljesített a magyar sport Tokióban. De megtudható az is:

mely sportágak vezetése mérte fel reálisan az erőviszonyokat, a lehetőségeiket, és kik azok, akik a játékok előtt még megpróbálták rózsaszínben feltüntetni a jövőt, aztán arcul csapta őket a realitás.

A megszerzett olimpiai pontokat illetően a kajak-kenu és a vívás például túlteljesített. A birkózás, a cselgáncs, a karate, a kerékpár, a taekwondo, az úszás, a vízilabda, a vitorlázás hozta a remélt teljesítményt.

A sportlövők, az öttusázók kicsit alulteljesítették az elvárásaikat, ám szemrehányás nem érheti őket, hiszen hoztak pontokat.

Ugyanakkor az atlétika, az evezés, a gördeszka, az íjászat, az ökölvívás, a tenisz, a torna, és a triatlon elöljárói hoppon maradtak. Hiába ígértek pontokat, versenyzőik ilyen-olyan okok miatt egyet sem szereztek Tokióban.

Illuzionisták

A legnagyobb álomkergető címet minden bizonnyal a hullámlovaglásban érdekelt sportvezetők nyerték el.

Magyarországnak ugyan európai szintű hullámmmedencéi vannak (csak Budapesten Palatinus, Gellért fürdő, stb.), ezeket jobbára strandolók használják. De se tengerünk, se igazi méretes, fodrozódó hullámunk nincs. Ennek ellenére hatalmas önbizalommal egy versenyző kvalifikációját és tőle mindjárt 4-7 olimpiai pontot reméltek Tokióban. Természetesen minden téren nulláztak.

A szégyenpadra a Magyar Torna Szövetség vezérkara ülhetne le, ha lenne ilyen. Tokió előtt a teljes férfi- és női csapatot, tíz fő kvalifikációját vízionálták, ám egyedül Kovács Zsófiának sikerült mindez ? évente nagyjából egymilliárd forint állami támogatásból. A tornaszövetség abból a szempontból is kirívó, hogy a 2008-as pekingi olimpia óta minden egyes alkalommal ígértek pontszerzést (2008-ban 3-12 pontot, 2012-ben 2-7 pontot, 2016-ban 12-14 pontot, 2021-ben 6-9 pontot), ám csak Londonban teljesítették a szavukat. Peking, Rió és Tokió előtt bár nagyot ígértek, ám nulla ponttal tértek haza.

Kiemelt képünkön Csampa Zsolt (a Magyar Vívó Szövetség elnöke), Wladár Sándor (a Magyar Úszó Szövetség elnöke), Schmidt Gábor (a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke) és Magyar Zoltán (a Magyar Torna Szövetség elnöke) látható.

The post A magyar sport 2021-es álomkergetői és sikerkovácsai first appeared on 24.hu.