A KSH 2021. januári adatai szerint hazánk népessége 9 730 772 fő. Ebből Budapesten lakik 1 723 836. Ez a magyar népesség 17,7 százaléka. Mindezt azért fontos az elején rögzíteni, hogy lássuk, mennyire torz, mennyire fővárosközpontú a magyar élsport, az olimpizmus.

Olimpia

E 17,7 százalék ismeretében ugyanis azt közel sem lehet normálisnak nevezni, hogy a 2021-es év legfontosabb sporteseményén, a tokiói olimpián a magyar sportolók

55,23 százaléka (172-ből 95) érkezett budapesti egyesületből (24 klub delegált indulót). A magyar küldöttség által megszerzett összes, 156 olimpiai pontból 115,15-öt, azaz 73,81 százalékot gyűjtöttek be a fővárosi klubok legjobbjai.

A maradék 26,19 százalékon 29 település 77 sportolója osztozik. A főváros után Győr (10 sportoló, 7,05 százalék), Szeged (5 fő, 4,1 százalék) és Veszprém (4 fő, 3,21 százalék) a három ?legsportosabb? település. Ami meglepő, az ország második legnagyobb városa, Debrecen nyolc sportólója közül egy sem szerzett a tokiói olimpián pontot.

A főváros elszívó hatására remek példa, hogy Milák Kristóf nem sokkal az olimpia előtt hagyta ott nevelőegyesületét, és igazolt a Budapesti Honvédba, kizárólag a minden téren jobb feltételeket biztosító nagyegyesület miatt.

Világ- és Európa-bajnokságok

Még sarkosabb a különbség, ha túltekintünk az olimpia két hetén, és a 2021-ben az olimpiai sportágakban lebonyolított összes világ- és Európa-bajnokságot vesszük gorcső alá.

A világbajnokságokon a pontszerző magyar sportolók 92,22 százaléka budapesti egyesület sportolója, ugyanez az arány az Európa-bajnokságokon 75,9 százalék.

Az olimpiai pontszerzők rangsorának első tíz helyezettje közé két vidéki egyesület (Győri Vizisport Egyesület és a Balaton Úszó Klub Veszprém) fért be, míg a vb-k, Eb-k top5-ös rangsorába egy sem.

Persze ezen a durva torzuláson igazából csak az csodálkozik, aki nem ismeri a magyar sport elmúlt 76 évének történelmét. A szocializmus 45 éve alatt a minisztériumi egyesületek kerültek domináns helyzetbe, és ugyan 1998-ban az első Fidesz-kormány levágta a magyar sportot az állami szervekről, ám nem sok minden változott.

Az élsport 2011 óta kiemelt stratégiai ágazat. A soha nem látott mértékű állami támogatás, a szövetségi finanszírozás nemhogy helyzetbe hozta a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek vezető klubjait, nemhogy javított volna e torz ?sportteljesítmény-térképen”, inkább ráerősített, így stabilizálódott az 1945 és 1990 közötti erőviszony-állapot.

The post Itt a bizonyíték, Budapest irtózatosan rátelepedett a magyar sportra first appeared on 24.hu.