Nyolcvanadik születésnapját ünnepli január 3-án Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke, Magyarország 2005 és 2010 közötti köztársasági elnöke. Pécsett született, ott is végezte jogi tanulmányait, diplomát 1964-ben szerzett. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.

Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, a ’80-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédő mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.

1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig háromszor választották meg elnöknek, vezetésével az Alkotmánybíróság több fontos kérdésben hozott határozatot.

Az Országgyűlés 2005. június 7-én a harmadik köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, a Fidesz ? Magyar Polgári Szövetség és az MDF támogatta. Hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be. Értelmiségiek ugyan nyílt levélben szorgalmazták újraválasztását, de Orbán Viktor helyette Schmitt Pált javasolta a posztra.

A volt államfő többször bírálta az új Alaptörvényt, és éppen tíz éve, a HVG-ben közzétett Az alkotmányosság esélyei című írásában abban alapvető rendszerhibákat is feltárt. Arra emlékeztetett, hogy az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra kell.

Kapcsolódó Áder nem talált benne hibát, Sólyomék levezették, hogy miért jogi nonszensz a lex CEU A köztársasági elnök nem talált benne alkotmányellenes passzust, a volt államfő, a volt alkotmánybíró és az egyetemi tanárok igen.

Sólyom László a Rajk László Szakkollégiumban három éve azt is mondta, hogy szerinte az alaptörvény olyan, mint az új nemzeti színház: ha volna jó rendező vagy darab, még lehetne jó. Akkor azt is elárulta, nem számított rá, hogy államfő lesz, de aktív elnök volt, sok törvényt visszadobott, kiállt a környezetvédelem mellett, felszólalt Paks ellen, még Vlagyimir Putyinnak is elmondta, hogy már megvette a láncokat, hogy odakösse magát, de [Putyin] nem értette a viccet.

Kapcsolódó Sólyom: A Fidesz nem létező ellenségtől védi az országot Kétórás, maratoni előadásban idézte fel a rendszerváltást és kritizálta haloványan a NER-t a volt köztársasági elnök.

Sólyom Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották 2013-ban. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Számos elismerése mellett 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel, 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.

The post Az alkotmányt őrizte, Putyinnal viccelt ? Sólyom László 80 éves first appeared on 24.hu.