Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy hat élelmiszerre árstopot vezetnek be, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől pedig azt is megtudhattuk a csütörtöki kormányinfón, hogy az október 15-ei árakhoz az online kasszák adatai alapján kell visszatérniük a kereskedőknek a kristálycukornál, a finomlisztnél, a napraforgó étolajnál, a sertéscombnál, a csirkemellnél és a 2,8 százalékos tejnél. Sőt, Gulyás szavai alapján a csirkefarhátnál is. Vagyis

nem egyenárak lesznek, így aztán a fogyasztók számára nehezen lesz tetten érhető az árbefagyasztás,

ami legalább három hónapig lesz érvényben, tehát április végéig, miközben április 3-án lesz az országgyűlési választás.

Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük, szerinte mit lehet várni az intézkedéstől.

Könnyedén helyettesíthetők a termékek

Nyilvánvaló, hogy az árbefagyasztás a választási kampány része, politikai lépés, semmilyen szakmai meggondolás nincs mögötte. Ahogy megtudtam, még az illetékes minisztérium vezető tisztségviselői sem tudtak róla. Információim szerint a Rogán Antal-féle propagandaminisztérium ötletéről van szó

? mondta Raskó. Hozzátette, az akció látványos, de célját ? ami a bejelentés alapján az élelmiszerárak letörése ? biztosan nem éri el, hiszen olyan termékekről van szó, amelyek mind könnyedén helyettesíthetők.

Fülöp Dániel / 24.hu Raskó György

Magyarán arra lehet számítani, hogy

ha a sertéscomb árát vissza kell vinni az október 15-ei szintre, akkor a lapockát, a tarját és más sertéshúsokat fogják drágábban adni a kereskedők. Azt pedig, hogy olcsóbban tudják adni a combot, megoldhatják úgy, hogy vesznek olcsó fagyasztott importot.

Olcsón mindig lehet venni húst, rendszeresen vannak alkalmi kiárusítások Nyugat-Európában. Sőt, ha a nyugat-európai kereskedők hírét veszik, hogy Magyarországon olcsóbb sertéscombot kell árulni, ők maguk fognak jelentkezni, hogy nekik van eladó, ami megmaradt, és belefér az árba. A friss, előhűtött, jó minőségű sertéscombot pedig exportra vihetik, jobb áron ? borítékolta Raskó György.

A csirkemellnél is van helyettesítő termék, például a comb ? ha a mellet olcsón kell adni, akkor a többi csirkerésznél be lehet hozni az árat. Ahogy a sertéscomb, úgy az előhűtött, friss csirkemell jó része biztosan exportra megy februártól. Olyan áremelési kényszer van, hogy ha a termelők nem kapják meg itthon például a durván megdrágult tápok, takarmányok ellenértékét, akkor felhagyhatnak a termeléssel, de ez nem fog előfordulni, inkább kiviszik külföldre a friss húst, a hazai piac kiszolgálására pedig könnyen és gyorsan beszerezhető, mondjuk, az olcsó brazil fagyasztott csirkemell. És máris megfeleltek az árstopnak, anélkül, hogy a kereskedőnek vagy a termelőnek kára származna belőle ? magyarázta az agrárközgazdász.

Raktároznak, vagy eladják külföldre az árut

A tejnél szintén megléphető az, hogy a 2,8 százalékos tartja az árát, a többit meg valamennyivel drágábban adják. Tudni kell azonban, hogy a tejpiacon nem egyszerű átrendezni a megrendeléseket. Tejet termelni nagyon költséges, emiatt a termelők általában ötéves szerződéseket kötnek a szállításra, félévekre fixálva az árat, majd félévente kölcsönös megegyezés alapján módosítanak, figyelembe véve a keresletet és a kínálatot. A termelő továbbra is termel, a feldolgozó köteles azt átvenni. Az utóbbi azt megteheti, hogy nem csinál 2,8 százalékos tejet az átvettből, vagy eladja a 2,8 százalékosnak valót Olaszországba, ahol jó árat tud elérni, tejporból meg csinál a hazai piacra 2,8 százalékos tejet, olcsón, hogy megfeleljen az árstopnak.

Az étolaj ára már október 15-én is olyan brutálisan magas volt, hogy ahhoz képest nemigen emelkedett.

Vagyis a kiskereskedők komolyabb veszteség nélkül vissza tudják vinni az árat arra a szintre. A finomlisztnél is hasonló a helyzet, már tavaly ősszel is rendesen emelték az árat ? az októberire visszaállítani nem jelenthet nagy gondot. Van számos más termék, amin a malom vissza tudja szedni, ha esetleg ebből vesztesége származik. Hosszú távon viszont okozhat problémát, hogy mind a búzára, mind a lisztre óriási exportkereslet van, nagyon magas a világpiaci ár ? a malom egy pillanat alatt dönthet úgy, hogy exportra viszi a lisztet vagy a búzát, ha a hazai piacon nem kap megfelelő árat. A termelő pedig szintén megteheti, hogy ha a malom az árstopra hivatkozva nem akarja kifizetni neki a várt árat, akkor eladja Olaszországba a búzáját.

A kristálycukornál elképesztő árkülönbségek vannak ? az import nagyon olcsó, a Magyarországon előállított, magasabb minőségű áru drágább. Az árstop hatása az lehet, hogy a drágább magyar cukrot leszedik a polcokról, az raktárba kerül, és helyette csak az olcsóbb import lesz kapható. így a kereskedőt megint csak nem éri veszteség ? a cukor évekig eláll, ki tudják várni a drágább és minőségibb magyar cukorral az árstop végét. A liszt és a napraforgóolaj is hosszú ideig készletezhető.

A feldolgozóiparnak nem lesz érdeke, hogy amire vonatkozik az árstop, azt átadja a kereskedelemnek, hiszen a kereskedő az árstophoz fogja igazítani az átvételi árat, tehát csökkenti. Veszteséget pedig nem akar termelni a feldolgozó, tehát vagy raktároz, vagy eladja exportra.

Kummer János / 24.hu

Mindenesetre úgy tűnik, a kormány is készül a kiskapuk bezárására. Gulyás Gergely a tej kapcsán azt mondta, csak a 2,8 százalékos UHT tehéntejre lesz érvényes az árstop, és a napokon belül megjelenő kormányrendelet azt is rögzíti majd, hogy ugyanannyi mennyiséget (és fajtát) kell kitenni az árstoppal érintett élelmiszerekből, mint októberben, így szerinte nem lehet majd trükközni. Ellenőrizni is fognak.

A lényeg, hogy a választó hálás legyen

Raskó György szerint azért éppen ezeket a termékeket választhatták, mert mindegyiket gyakran vásároljuk. A politikai szándék, hogy az árstopról olvasva a választók hálásak legyenek, hogy ? mint a miniszterelnök fogalmazott ? a kormány megvédi a családokat. Csakhogy a választóknak az intézkedésből különösebb hasznuk nem származik az agrárközgazdász szerint. A hat termék nagyon leszűkített a termékkört jelent. Nyílt piacgazdaságban, ahol szabadon mozoghatnak az áruk, nem lehet akadálya olcsóbb helyettesítő termékek behozatalának, és az árstopba bele nem férő termékek kivitelének, főleg hogy ezekre van is kereslet. Meggyőződése, hogy február elejére meglesznek azok a beszerzési források, ahonnan a kereskedők olcsóbban tudják behozni az árstoppal érintett termékeket, hogy megfeleljenek a kormány előírásának.

Egészen más a helyzet az üzemanyagárral, a benzinnél és a gázolajnál nincs helyettesítési lehetőség, ahogy nincs az évek óta rögzített rezsiáraknál (víz, gáz, áram) sem.

?A bejelentés előtt tudomásom szerint nem tárgyaltak az árstoppal érintett szakmák képviselőivel, így csak utólag tudnak majd reagálni. Nem biztos, hogy jó stratégia nem konzultálni a gazdasági élet szereplőivel az őket érintő döntések előtt? ? jegyezte meg Raskó, aki veszélyesnek tartja a hasonló ad hoc állami beavatkozásokat. Ha a piac és a vállalkozók azt látják, hogy Magyarországon hasonló kormány-beavatkozások lehetnek, akár komoly költségvonzattal, annak nincs jó üzenete. Valaki azért hoz létre vállalkozást, mert arra számít, hogy stabil gazdasági környezetben a befektetése megtérül. Az ilyen beavatkozások elbizonytalanító hatásúak, ahol pedig nincs kiszámíthatóság, az az ország nem vonzó, előbb-utóbb elszegényedik ? jegyezte meg.

Orbán Viktor helyében Raskó átmeneti intézkedésként 27-ről 5 százalékra csökkentette volna azon megdrágult alapvető élelmiszerek áfáját, amelyekét korábban még nem szállították le, és mellé előírta volna a kereskedőknek, hogy a különbözetet érvényesítsék az árban. Igaz, ez nem megoldás a sertés- és a csirkehúsnál, a tojásnál és a tejnél, ahol már most is 5 százalékos az áfa.

A fogyasztás töredékét adják ezek a termékek

Az inflációs kosárban a különféle termékek különféle súlyozással szerepelnek ? elvileg ? azt leképezve, hogy a lakosság fogyasztásában mekkora részt képviselnek. A KSH fogyasztói kosarában az élelmiszerek közel 20 százalékot tesznek ki, ebből a sertéshús a legfontosabb húsféle, 2021-es súlyozása 1,288 százalék. A baromfihúsé 1,108. A tejnél nem bontja a statisztikai hivatal, hogy milyenről van szó, általában véve a súlyozása 1,112 százalék. Az étolaj nem szerepel nagy súllyal a fogyasztói kosárban: 0,387 százalék. A liszté még ennél is kisebb, 0,176. A cukor pedig 0,269 százalékos súllyal húzza a fogyasztói kosarat. Vagyis ha ezeket a termékeket összeadjuk, az átlagos fogyasztásnak valamivel több mint 3 százalékáról beszélünk ? írta a hvg.hu.

The post A fogyasztók nemigen nyernek az árbefagyasztással, de a magyar helyett jöhet a brazil csirkemell first appeared on 24.hu.