:
Breaking News

Impotens Bridgerton lett az új Sisi-sorozat, amelyben fejre áll a történelem

Impotens Bridgerton lett az új Sisi-sorozat, amelyben fejre áll a történelem
  • 24.hu
  • 13 Jan, 2022
  • Címkék: #

Ugyan a Romy Schneider főszereplésével készült, ?50-es évekbeli Sissi-filmeknek ? melyek egyébként hibás írásmóddal szerepeltették Erzsébet becenevét ? világszinten is fontos szerepük volt a filmtörténetben, de a legnagyobb kultuszuk vélhetően Magyarországon van. így aztán az a hír, hogy vadiúj ? pénzt, paripát, fegyvert nem sajnáló ?, nagy költségvetésű sorozat dolgozza fel újra a magyarok kedvenc császárnéjának történetét, rengeteg szívet dobogtatott meg idehaza. Ám a karácsony környékén megérkezett, hatrészes, immár helyes írásmódot használó Sisi, sajnos, sem kosztümös-romantikus, sem történelmi drámaként nem állja meg a helyét. így aztán két egyértelmű elő- és példaképe egyikéből sem tudott sikerrel tanulni: A koronához képest vérszegény az intrikában, a Bridgerton fülledt erotikáját pedig meg sem közelíti, továbbá mindkettőtől elmarad lendületben.

De, minthogy a magyaroknak Erzsébet afféle becsületbeli ügy, továbbmentünk a sorozat filmszakmai kritikájánál, és megkérdeztük Vér Eszter Virág történészt, az ELTE BTK oktatóját, a Monarchikum Kutatócsoport tagját, így Ferenc József császár és Erzsébet császárné történetének, korának ismerőjét, hogymi a helyzet a történeti hűséggel. Röviden: nem sok jó. Ugyan egy szórakoztatásra szánt, és minden történelmi gyökere ellenére is fikciós sorozattól nem várhatunk dokumentarista tényszerűséget, de a beharangozó sajtóanyagokban ígért törekvés a történelmi hűségre egyértelműen, néhol látványosan nem járt sikerrel. Olyannyira nem, hogy arra már nemigen lehet legyinteni, ugyanis ezek a változtatások gyakorlatilag átírják a megénekelni vágyott alakok személyiségét, valamint a kort, amelyben éltek.

Epic Drama / RTL Most+ Zavaros tények, tótágast álló idővonal

A szakértő szerint az egyik leglátványosabb hiba a sorozatban az, hogy a történelmi események időrendjében teljes a káosz: évek, néha évtizedek szintjén is összekavarodnak, felcserélődnek az események. Valóban megtörtént események előbbi vagy későbbi dátumra ugranak, a Sisi-sorozatban az idő képlékeny és kiszámíthatatlan. így például máskor történtek meg a sorozatban említett háborúk, merényletkísérletek, halálesetek, diplomáciai események, mint a valóságban, de Erzsébet és Ferenc József kapcsolatának, házasságának eseményei, Sisi várandósságai és gyerekeinek születése is meglehetősen kuszán szerepelnek.

Gróf Andrássy Gyula alakjának teljes megjelenítésére ugyanez a problematikusság jellemző, mind az idővonal, mind a karakterhez kötődő tények tekintetében. így például Andrássy és Sisi találkozásának időpontja még azzal együtt sem stimmel, hogy a sorozat nem konkretizálja a pontos dátumot. A sorozatban Erzsébet ekkor épp első gyermekét várja az uralkodótól, tehát nagyjából 1854 vége, ’55 első fele lehet ekkor ? miközben, amint a szakértő emlékeztet,

Andrássy 1857-ben kap kegyelmet az uralkodópár magyarországi látogatásának idején kihirdetett amnesztia keretein belül, az előtt Párizsban van emigrációban. Tehát 1854 végén, 1855 elején még Magyarországon nincs kapcsolat, nem lehet kapcsolat Erzsébet és Andrássy között.

Az első találkozásra nem úgy és nem akkor került sor, mint ahogy azt a sorozatban látjuk: ott egy titkos esemény ez a találkozás, melyre egy istállóban került sor, miközben az valójában Ferenc József jelenlétében egy udvari eseményen történt, amikor a magyar országgyűlés küldöttségei újévi jókívánságaikat adják át Bécsben az uralkodópárnak, ráadásul 1866-ban, azaz több mint tíz évvel később a sorozatban ábrázoltakhoz képest. Hogy mindezek mellett a sorozatban Andrássy már az Erzsébettel való első találkozása idején is a Szent István-rend nagykeresztjét viseli magán, amit valójában több mint tíz évvel később kapott meg, már csak hab a tortán. Andrássy alakja tökéletesen példázza azt a szabadosságot, ahogy a sorozat készítői a történelmi alakokhoz nyúltak, de Ferenc József megjelenésében ? egyenruháiban, kitüntetéseiben ? is számos hibát látunk.

Epic Drama / RTL Most+

De nem Andrássy az egyetlen, akit a magyarok közül problémásan jelenítenek meg a sorozatban: Esterházy grófnő magyar érzelműként való ábrázolása sem helytálló, de ami ennél is fontosabb, a magyarok bemutatása általában nem jut túl a sztereotip bor-csárdás-mulatás háromszögön, ha mégis, akkor legfeljebb úgy jelenünk meg, mint tenyeres-talpas parasztok vagy merénylők. Egyébként a magyar nyelv kérdése sincs helyén a sorozatban, amely szerint Sisi már egészen jól beszél magyarul a császárral való megismerkedésükkor is, később pedig ő tolmácsol neki. Ezzel szemben Erzsébet sokáig egyáltalán nem tudott magyarul, már házasok voltak, amikor elkezdte tanulni a nyelvet, 1866-ig nem is szólalt meg nyilvánosan magyarul, és Ferenc József, aki gyerekkora óta tanulta a magyart, nemigen szorult rá Erzsébet tolmácsolására.

Legendás, misztikus alak

A történész szerint az is nagyon jellemző, hogy a sorozat heroizálja, afféle mitikus-kultikus lényként kezeli főhősnőjét, tényként mutatva be pletykaként, legendaként közszájon forgó anekdotákat, illetve összefolyatva valóban megtörtént és valótlan eseményeket, nyilvánvalóan dramaturgiai céllal. így lett a sorozatban Erzsébetből ápolónő a laxenburgi kastélyban kialakított hadikórházban ? miközben a valóságban a kórházat mindössze meglátogatta néhány alkalommal Ferenc József kérésére.

Ugyancsak a hadikórházhoz köthető az egyik legnépszerűbb Sisi-legenda beemelése a sorozatba. ?A nemzetközi szakirodalomban is rendre megjelenik az az anekdota, miszerint egy, a porosz-osztrák háborúban megsebesült cigánylegény, aki korábban elutasítja keze amputálását, mint életmentő műtétet, azzal az egy feltétellel adja engedélyét a beavatkozáshoz, ha a kórházat látogató Erzsébet mellette marad a műtét alatt. A történetnek számos alvariánsa is ismert.

A fiatalember a munkaképességét elvesztve a későbbiekben is Erzsébet támogatását élvezte, aki életjáradékot biztosított számára. Alighanem ezt a legendát kívánták beépíteni a sorozatba azzal, ahogy Grünne elveszti a kezét. De a valóságban Grünne nem a kezét veszti el a háború következményeként, hanem korábbi befolyását és számos tisztségét, mindössze főlovászmesteri pozícióját tartva meg

? foglalja össze Vér Eszter Virág a legendaképzés e szép példáját. De a szakértő szerint a legendák és a misztikum bevonását szolgálja, s egyben egyértelmű utalás a klasszikus feldolgozásra Erzsébet váratlan találkozása egy jósnővel, aki ? akárcsak a Romy Schneider-féle változatban ? itt is elborzad a császárné tenyerében látottaktól.

Epic Drama / RTL Most+ Társadalmi szabályok és etikett

Az új Sisi egyértelműen szeretne valamiféle új értelmezést és modernebb felfogást adni Erzsébet alakjának, ahogy azt más kosztümös regényklasszikusokkal is megtették az utóbbi években nem egy alkalommal. Ugyanakkor egy-egy ilyen újragondolásnál fontos szem előtt tartani, hogy ezeknek a történeteknek a hőseit meghatározó, személyiségüket formáló mértékig kötötték az adott korra jellemző, nagyon szigorú és nem sok rugalmasságot mutató viselkedési szabályok. Ha az 1800-as évek főúri nőalakjai csak úgy szaladgálhattak volna bármilyen viseletben vagy éppen hiányos öltözékben a palotáikban, akkor ezek a nők elemien más karakterek lettek volna. így karakterük modernizálása nem jelentheti azt, hogy az őket korlátok közé szorító szabályokat csak úgy mellőzhetjük. Az új Sisi-sorozattal pedig sok esetben ez történik.

Hogy Erzsébet, bármennyire is otthon van, gyakorlatilag neglizsében rohangálhat akár a sorozat kezdetén, még lánykorában, akár később császárnéként, nem csak apró baki a sorozatban, hanem a kor jellegét megmásító hiba: ilyen semmilyen körülmények között nem történhetett volna meg, ha Sisi ilyen szabadosságokat követhetett volna el a palotában, akkor aligha szenvedett volna annyira, amennyire.

Erzsébet nemhogy nem szaladgálhatott fel-alá a folyósokon, menekülve az őt követő udvartartása tagjai elől, de tudunk olyan esetről, hogy elmarasztalták, amiért az elvártnál több lépcsőfokot lépett

? emeli ki a szakértő.

Emellett a sorozatban vannak konkrétan megragadható illemszabályok és szokások, amelyek hibásan jelennek meg. így például a megszólítások: a valóságban lehet tudni, hogy Ferenc József magázta az anyját, a sorozatban ez helytelenül jelenik meg, míg Erzsébet és Ferenc József tegeződtek, a mostani feldolgozásban pedig sok esetben magázódást látunk. Elképzelhetetlen volt az is, hogy a császári pár a nyilvánosság előtt direkt jelét adta volna a szerelmüknek, így például a sorozat azon jelenete, melyben Erzsébet és Ferenc József a haditanács szeme láttára csókolózni kezdenek.

Egészséges? Erotika?

És ha már csókolózás: muszáj szót ejteni arról is, ahogy a sorozat a császári pár szexuális életét kezeli. Itt ugyan egyértelmű, hogy a cél egy modernizált, szabadabb, felvilágosultabb és emancipáltabb Sisi megmutatása, ugyanakkor ezen a fronton túlszaladt a készítők fantáziája, és ? amint az illemszabályok esetében is ? kiestek a korszellemből. ?Elképzelhetetlenek olyan jelenetek, amelyeknek a sorozatban a szemtanúi lehetünk, például, hogy Erzsébet nappal beoson az uralkodó dolgozószobájába és egymáséi lesznek. Erzsébetről eleve tudni lehet, hogy nagyon visszafogottan viszonyult a házasélethez, ami nyilván ahhoz a traumához is köthető, hogy a nők a XIX. században, de még a XX. század második feléig is sok esetben teljesen felkészületlenül, tudatlanul szembesülnek a nászéjszakájukon a szexualitással kapcsolatos szituációkkal? ? hangsúlyozza a történész.

Epic Drama / RTL Most+

így a sorozatban látott Sisi, mint felszabadult, szexualitását boldogan megélő nő képe meglehetősen távol áll a valóságtól, és még ha egyértelmű is, hogy ezt a képet akarták legegyértelműbben átírni a sorozat készítői, a megjelenítéssel azonban egy sokkal szabadabb életet festenek le, mint amilyen ezeknek az alakoknak osztályrészül jutott. Valójában, mint azt a lapunknak nyilatkozó történész is hangsúlyozza, Erzsébet a rendelkezésünkre álló források szerint nem követett el hűtlenséget, Ferenc József és Erzsébet házaséletét pedig olyan figyelem övezte az udvarban, hogy az gyakorlatilag lehetetlenné tette az intimitást és a spontaneitást. Ezt a folyamatos figyelmet a sorozat is fel-felvillantja, máskor viszont úgy tesz, mintha Ferenc és Erzsébet egy mai ifjú házaspár lenne, akik felszabadultan élvezhetik egymást ? ha a sorozat célja az erotika felfokozása lett volna, azt célszerűbb lett volna a figyelő tekintetek kicselezésének izgalmával, a bujkálással fokozni.

Az erotikát hivatott becsempészni a sorozatba Fanny alakja is, Erzsébet kurtizánból lett komornájáé, akit azért vesz fel maga mellé, hogy majd megtanítsa a házasélet hogysmintjére. Fannynak valóban van egy történelmi megfelelője, Franziska Feifalik, ám ő nem prostituált volt korábban, hanem a Burgtheater frizőrnője, és e szerepben került Erzsébet mellé. Ő készítette el aztán a császárné legendássá vált hajkoronáit. A komorna később az uralkodóné támogatásával férjhez is mehetett, a férjét Sisi saját titkáraként alkalmazta, hogy nélkülözhetetlen fodrászát maga mellett tudhassa.

A sorozat leginkább mégsem Erzsébet, sokkal inkább Ferenc József mítoszát próbálja lerombolni, így a korábbi filmekből ismerős kimért eleganciája megmaradt ugyan, de kapott mellé egy tekintélyes adag negatív tulajdonságot: a sorozatbeli Ferenc József egy dühkezelési problémákkal küzdő, arrogáns és kimondottan erőszakos ember, aki nem riad vissza a családon belüli erőszaktól sem, jobb pillanataiban pedig ópiumot szív és háremet tart fenn. Hogy a császárnak meglett volna a rangjához illő felsőbbrendűség-tudata, az kétségkívül egybevág a valósággal, gyerekkora óta erre készítette fel a neveltetése. Ugyanakkor az a kontrollálatlanság és erkölcstelenség, amit a sorozat mutat, egyértelműen a mítoszrombolás eszköze, melynek kevés köze van a valósághoz. Az ópiumszívó háremúrt a valóságban érő legvadabb szexuális élmény az lehetett, amikor a házassága előtt rendszeresen és alaposan ellenőrzött egészségű, nem fertőzésveszélyes, a szexuális felvilágosítást szolgáló úgynevezett ?egészségügyi hölgyek? ágyában fordulhatott meg. Ráadásul Ferenc József szerelmi házasságot között, így házasságuk megköttetése után jó ideig nem tudnak a történészek hűtlenségről.

?A későbbiekben az uralkodónak volt szeretője, de az a szabadosság, amit a sorozatban látunk, elképzelhetetlen. Ferenc József a szeretőivel fenntartott kapcsolatait is rendkívül diszkréten kezelte, és a férfi családtagjaitól is elvárta ugyanezt. De az Erzsébettel való kapcsolatuk bemutatása végig problematikus. Ferenc József itt egy agresszorként jelenik meg, holott tudjuk, ez abszolút nem így volt. Tény, hogy az anyjának van egy tudatos törekvése, hogy a családon belül is elszigetelje, a felsőbbrendűség tudatát erősítse benne ezzel is, ennek hatására felnőtt férfiként sem tud megfelelő kapcsolatot kialakítani a családtagjaival, Erzsébettel sem. De tudjuk róla, hogy magánemberként is a legvégsőkig betartja a szabályokat, tehát az Erzsébettel való erőszakoskodása nem felel meg a valóságnak.

Az uralkodó rendkívül előzékenyen, szeretetteljesen bánt nejével, illetve a család nőtagjaival, s általában a kor elvárásai szerinti udvariassággal a nőkkel. Mi több, hogyha valaki erőteljesebben kért bármit tőle, akkor előfordult, hogy meglepettségében teljesítette a kérést, ezzel később egyes családtagok vissza is éltek

? hangsúlyozza a történész.

A valóságtól való elrugaszkodásra hosszan sorolhatnánk még további apróbb-nagyobb tárgyi tévedéseket ? de a cél nem ez, hanem annak érzékeltetése, hogy milyen mélyrehatóan változtatták meg a sorozat alkotói Erzsébet és Ferenc József személyiségét, a kettejük viszonyát és azt a bonyolult keretrendszert, amelyben az adott korban, az ő speciális társadalmi helyzetükben boldogulniuk kellett. A Sisi-láz mindazonáltal nem ezzel a sorozattal indult, és nem is ezzel ér majd véget: a jól ismert Ernst Marischka-filmek óta készült egy 2009-es nemzetközi produkció a császári párról, és nemrégiben kiderült az is, hogy hamarosan a Netflix is beszáll a játékba, és megmutatja, hogy nekik vajon sikerül-e egy hitelesebb, hihetőbb formában újraértelmezni Erzsébet és Ferenc József alakját. Ám, mivel a Netflix Sisi-sorozata a magyar származású, amerikai Alisson Pataki regényei alapján készül, aki meglehetősen szerény háttértudással és felfokozott drámaisággal írta meg regényeit, ehhez nem fűzünk túl sok reményt.

A cikkben elemzett Sisi című sorozat Magyarországon az Epic Drama csatornán, valamint az RTL Most+-on nézhető magyar szinkronnal.

The post Impotens Bridgerton lett az új Sisi-sorozat, amelyben fejre áll a történelem first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés