Márciustól Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke lesz a legjobban kereső állami tisztségviselő, miután a fizetése meg fogja haladni Matolcsy György jegybankelnökét. Matolcsy havi ötmilliós fizetésével sokáig kiemelkedett az állami vezetők mezőnyéből, de Domokos az 5,2 millió forintra hízó keresetével megelőzi majd.

Az ÁSZ-elnök ?mélyről? indult: 2016-ban még 2,2 millió forint volt az illetménye, amikor Matolcsynak megszavazta a parlament az 5 milliós fizetést Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselő javaslatára. Matolcsy fizetése később mércévé vált, ehhez szabták több más állami intézmény vezetőjének illetményét, amikor pár évvel később nekik is emeltek: azóta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság elnöke a jegybankelnöki fizetés 80 százalékát, azaz 4 millió forintot kaphat, és 5-5 milliós fizetés jár a kormány tárca nélküli minisztereinek.

Domokos bére 2019-ben ugrott meg jelentősen, amikor egy módosító javaslatnak köszönhetően 1,4 millió forinttal megemelkedett a fizetése. Addig az előző évi bruttó átlagkereset kilencszeresében határozták meg az illetményét, ezt tizenkétszeres szorzóra emelték, így 2,6 millióról közel négymillióra nőtt a havi járandósága. És amíg az MNB-elnök ötmilliós fizetését a jegybanktörvényben rögzítették, addig az ÁSZ-elnök illetménye évről évre automatikusan együtt emelkedik az átlagkeresetekkel. Jövőre valószínűleg már az ÁSZ alelnökei, köztük Karas Monika is jobban fognak keresni Matolcsynál.

2023-ban az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás is megelőzheti a jegybankvezért. Ő a bírói alapilletmény dinamikus emelkedésének köszönheti szárnyaló fizetését: 2019-ben még csak 1,5 millió volt a havi juttatása, ezt 2020-ra 3,8 millió forintra emelték, amikor is a bírói alapilletmény 8,4-szeresében állapították meg a járandóságát. Idén már 4,76 millió forint a fizetése, és ha jövőre öt százaléknál nagyobb emelést kapnak a bírák, akkor Sulyok is többet fog keresni Matolcsynál. Polt Péter legfőbb ügyésznek, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Senyei György Barnának két év múlva lesz esélye befogni az MNB vezetőjét, ők a bírói alapilletmény hétszeresét kapják kézhez, azaz jelenleg közel négymillió forintot.

Ha nem változtatnak a vonatkozó jogszabályokon, és marad az évi tízszázalékos átlagkereset-növekedés, akkor a köztársasági elnöki illetmény 2025-re érheti utol a jegybankelnökét. De a fideszes Novák Katalin, aki a jelen állás szerint akkor államfő lehet, már nem Matolcsy Györgyöt fogja befogni, hanem az utódját, mivel Matolcsynak éppen addigra jár le a mandátuma, harmadszorra pedig nem töltheti be ezt a posztot a jegybanktörvény szerint. Persze az sincs kizárva, hogy Matolcsy idővel visszaveszik a vezetést: ehhez annyi is elég, ha néhány kormánypárti képviselő magasabb fizetést javasol nekik, ehhez csupán módosítani kell az MNB-vezetők fizetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

2010-ben a kormányváltás után az első intézkedések egyikeként bruttó kétmillió forintos bérplafont vezettek be az állami szférában és az állami cégeknél, ami azt jelentette, hogy senkinek sem lehetett kétmillió forintnál magasabb az alapbére. Ezt a tilalmat csak öt évvel később oldották fel az állami cégeknél, mégpedig éppen Domokos László javaslatára. Ezután a pénzügyi szektor állami tulajdonú cégeinél 5 millió forintnál, az energiaszolgáltatóknál 4 millió forintnál, a többi társaságnál 3 millió forintnál húzták meg a felső határt.

The post Elsőként az ÁSZ-elnök körözi le Matolcsy Györgyöt first appeared on 24.hu.