A hagyomány szerint Boldog Özséb előkelő családban született 1200 körül. Érdeklődését nem keltették fel a világi hiúságok, így, miután szülei az esztergomi káptalani iskolába küldték, hamarosan a hithez és a tudományhoz fordult ? írja a Rubicon.hu.

A későbbi források rendkívüli tudású embernek írták le, az évtizedek során kanonoki pozícióba emelkedett, és messze földön híres volt nagylelkűségéről és önzetlenségéről. Házában szeretettel fogadta a szegényeket, a tatárjárás borzalmai idején pedig az esztergomi vár védelméből, a betegek ápolásából és a városlakók lelki gondozásából egyaránt derekasan kivette a részét.

Fiatal kora óta az Esztergom környékén élő remeték példáját akarta követni, a város újjáépítését követően, 1246-ban aztán lemondott minden tisztségéről, szétosztotta vagyonát, és a mai Kesztölc közelében található Hármas-barlangba költözött, ahol egy fakeresztet állított.

Az első és egyetlen magyar alapítású

A monda szerint Özséb azután kezdte el maga köré gyűjteni a szerzeteseket, hogy egy látomásában lángnyelveket látott közeledni, melyek az általa letűzött keresztnél egyesültek. A jelenést isteni üzenetnek vélve a Pilisben élő remetékkel közösen 1250-ben barlangja közelében meg is alapította első monostorát.

Rosta Tibor / MTI Templom a Magyar Pálos Rend kegyhelyén, a Bács-Kiskun megyei Petőfiszállás-Pálosszentkúton

Özséb később a Pécs közelében élő Szent Jakab-hegyen élő remetékhez utazott, akik a nagy tudású szerzetest később elöljárójuknak választották, a két monostor pedig

egy rendben egyesült, mely Remete Szent Pált ? az első remetét ? választotta patrónusának.

Nem érte meg a jóváhagyást

1262-ben Rómába is elzarándokolt, hogy a rendalapításhoz elnyerje IV. Orbán pápa hozzájárulását, de még Aquinói Szent Tamás pártfogása ellenére sem járt sikerrel. Az egyházfő túlságosan szegénynek találta a remeteközösséget ahhoz, hogy átvehesse az Ágoston-rend reguláját.

Özséb tehát 1270. január 20-án úgy hunyta le szemét, hogy a 24 éven át kitartó munkával szervezett pálos rend nem nyert hivatalos elismerést. Később azonban, a magyar királyok támogatásának köszönhetően V. Kelemen 1308-ban végre megadta a hőn áhított pápai hozzájárulást.

A pálos szerzetesek közössége a török kor viharai, majd a rend II. József alatti feloszlatása után is fennmaradt, és a múlt századi kommunista diktatúra is hasztalan próbálkozott az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend felőrlésével.

The post Ő volt a magyar szerzetesrend alapítója first appeared on 24.hu.