A 21. század egyik legnagyobb vulkánkitörése tapasztalható a Csendes-óceánon, a Tonga-szigetek térségében. A műholdas felvételek szerint a robbanásos kitörés vulkáni hamufelhője 20 kilométer magasságba emelkedett és elérte a sztratoszférát is. Az ELTE kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi csapat felfedezte és dokumentálta a kitöréssel összefüggésbe hozható érdekes légköri jelenségeket, többek között egy villámgyűrűt ? adta hírül az ELTE TTK.

Az nem meglepő és nem is újdonság, hogy a vulkánkitörésekkor gyorsan emelkedő kitörési felhőben villámok keletkeznek, a tongai kitörés felhőjét azonban ebből a szempontból még nem vizsgálták. Az ELTE TTK FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszékén működő Űrkutató Csoport munkatársai, Steinbach Péter tudományos főmunkatárs vezetésével feldolgozták a WWLLN villámdetektor-hálózat adatait ? és

ritka ?villámgyűrűre? akadtak, amely követte a gyorsan terjedő kitörési felhő peremét.

A percenkénti észlelésekből összeállított videón is kirajzolódik a kitörés során feltörő felhő, illetve annak meteorológiai műholdképeken már látott gyors szétterjedése. Ez azt mutatja, ahogy a troposzférában szétterjedő forró hamufelhő és a környező párás levegő határán folyamatos az intenzív villámtevékenység.

A kitörési felhő pereme körülbelül 12 kilométer magasságban a stabil sztratoszférának ütközve eredményezi a villámok jól kivehető gyűrűjét. A kitörés kiemelkedő villámaktivitását mutatja, hogy a teljes Földön, egész nap észlelhető villámok nagyjából 6-7 százaléka keletkezett itt, mindössze két óra alatt.

A WWLLN, vagyis a World Wide Lightning Location Network rövidítése, a Seattle-i székheyű University of Washington vezette hálózatnak az ELTE Természettudományi Karán működő kutatócsoport is alapító tagja és a lágymányosi campuson működő antennájával részt vesz annak adatszolgáltatásában is. Mind időben, mind térben jóval pontosabban és jóval több villámot detektál, mint más, publikusan elérhető szolgáltatások.

The post Villámgyűrűt észleltek Tongán first appeared on 24.hu.