:

Még hetekig nem fogjuk tudni, mekkora pusztítást vitt véghez a 21. század legnagyobb vulkánkitörése

Még hetekig nem fogjuk tudni, mekkora pusztítást vitt véghez a 21. század legnagyobb vulkánkitörése
  • 24.hu
  • 20 Jan, 2022
  • Címkék: #

Megérkeztek az első segélyszállítmányok Tongába. A három kisebb szigetcsoportból álló óceániai ország szombaton szenvedte el az elmúlt harminc év legpusztítóbb vulkánkitörését.

A Hunga-Tonga és Hunga-Ha’apai szigetek vízalatti vulkánja az ország fővárosától, Nuku?alofától 65 kilométerre északra fekszik. A két lakatlan kis sziget 100 méterrel a tengerszint fölött helyezkedik el, azonban a felszín alatt egy hatalmas, 1800 méter magas és 20 kilométer széles vulkán rejtőzik. Az elmúlt évtizedben a vulkán rendszeresen kitört: 2009-ben és 2014, 2015 fordulóján forró láva és gőzsugarak törtek át a hullámokon. Ezek mégis eltörpülnek a mostani eseményekhez képest.

Az idei robbanás olyan hatalmas volt, amilyet a vulkán ezerévenként képes produkálni: műholdfelvételeken az látszik, hogy a vulkán közelében az ikersziget gyakorlatilag megsemmisült.

Vulkáni tevékenység

A bolygón mintegy 1350 potenciálisan aktív vulkán található, melyek közül sok egy 40 ezer kilométeres ív mentén helyezkedik el a Csendes-óceánon. Ezt nevezik tűzgyűrűnek, itt tapasztalható a bolygó földrengéseinek 90 százaléka. Tongán számos vulkán található a tűzgyűrű mentén, ahol a kitörések a tudósok szerint nehezen előrejelezhetők.

James Garvin, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető tudósa elárulta, hogy a kitörés ereje a becslések szerint 5-10 megatonna TNT-nek felel meg, ami több mint ötszázszorosa annak az atombombának, amelyet az Egyesült Államok Hirosimára dobott.

A kitörés után szökőár alakult ki, melynek 15 méteres hullámai Perut, Japánt, az Egyesült Államokat és Oroszország távol-keleti részét is elérték, a hangrobbanás pedig a 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallható volt. A lökéshullám az egész bolygón végigfutott, szombaton a vulkántöréstől több mint 17 ezer kilométerre fekvő Magyarországot is elérte.

A hamufelhőt időjárási műholdak figyelték meg 39 kilométerrel a felszín felett, amilyen magasan vulkáni hamut még sosem észleltek.

Maxar via Getty Images

A Tongai Királyság a Csendes-óceán déli részén található. Területén 176 sziget van, ezek közül 36 lakott, és kevesebb mint 105 ezer ember él rajtuk. A kormány idáig három halálesetről számolt be, két helyi és egy brit nő vesztette életét, de az áldozatok valódi száma még ismeretlen, mivel a legtöbb kommunikációs vonal továbbra sem működik az országban. Meghalt további két ember Peru északi partján, akiket a kitörést után kialakult cunami sodort el.

Tongában jelenleg nincs internet, és a helyi telefonhálózat sem működik. Az ENSZ helyi szervei műholdas telefonnal kommunikálnak a külvilággal. Az ország majdnem egy hétig nem tudott repülőgépeket fogadni, ráadásul a tengeren sem könnyebb megközelíteni a szigeteket. A cselekvést sürgette, hogy tömegek tiszta ivóvízhez való hozzáférése került veszélybe. A Vöröskereszt helyi szervezete megerősítette, hogy a szigeteket elárasztó cunami sós vize és a vulkáni hamu több tízezer ember ivóvízforrását szennyezte be.

Az első segélycsomagok csak csütörtökön érkezhettek meg az országba, miután a kifutópályákat megtisztították a vulkáni hamutól. A folyamat a vártnál több időt vett igénybe, mivel napokig folyamatosan hullott a hamu az égből.

?Víztartályokat, ideiglenes menedék felállításához szükséges eszközöket, generátorokat, higiéniai és családi készleteket, valamint kommunikációs berendezéseket vittünk Tongába? ? ­ nyilatkozta Nanaia Mahuta új-zélandi külügyminiszter, miután repülőik földet értek a katasztrófa sújtotta országban. Az ausztrál sajtó arról számolt be, hogy csütörtökön egy ausztrál segélyjárat is megérkezett Tongába, és a japán védelmi minisztérium is azt közölte, hogy két repülőgépük felszállhat, ivóvízzel a fedélzeten.

A tongai kormány egyébként azért is kifejezte aggodalmát, hogy a segélyszállítók behurcolhatják a koronavírust az országba, pedig országuk azon kevés állam egyike, melyeket elkerültek a tömeges fertőzések. Csak tavaly októberben regisztrálták az első covidos esetet.

LACW Kate Czerny/Australian Defence Force

Bár az országban 90 százalékos az átoltottság, még úgy is nagyon óvatosak a határok megnyitásával, hogy a környező országokhoz hasonlóan a turizmus kulcsfontosságú ágazat. A félelem nem alaptalan: a csendes-óceáni szigeteken teljes népcsoportokat pusztítottak már ki behurcolt vírusok, így az ENSZ-nek a járványügyi intézkedések betartásával kell segélyakciót véghez vinnie.

A cunami elől az emberek a magasan fekvő területekre menekültek. A Vöröskereszt információi szerint összesen 80 ezer embert érinthetett különböző mértékben a szökőár pusztítása. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a méteres hullámok jelentős károkat okoztak Tonga két kisebb szigetén. Az új-zélandi védelmi erők felderítő gépei sokkoló felvételeket készítettek a kitörés közelében fekvő szigetekről: egy komplett falu elpusztult Mangón, és épületek tűntek el Atatán. A vulkántól mintegy ötven kilométerre fekvő szigeten ötven ember él, és valószínűsíthető, hogy a szökőár teljesen átsöpört rajta.

A katasztrófának komoly következményei lehetnek a térség élővilágára is. Tom Schils, a Guam-szigetek Egyetemének tengerbiológusa szerint a visszahulló vulkáni hamu komplett koralltelepeket boríthatott be, és a kitörés környékén súlyosan megsérülhettek a korallzátonyok. A vízbe kerülő nagy mennyiségű vas gyorsítja az algásodást és a szivacsok terjedését, ami tovább pusztítja a korallokat.

MTI/AP/Martin Mejia

A hatóságok arra kérik a tongaiakat, hogy ne halásszanak, ugyanis a vízbe jutott vulkanikus anyagok miatt mérgező lehet a halállomány jelentős része. A tudósok figyelmeztetnek, hogy hosszú időbe telhet, amíg a horgászterületek a helyükre állnak, ugyanis a kitörés megzavarhatta és elűzhette a halállomány jelentős részét. Ennek súlyos következményei lehetnek a helyiekre, mivel a tengeri állatok teszik ki étrendjük legnagyobb részét, ráadásul sokak megélhetése kötődik az óceánhoz. A levegőbe került mérgező gázok és hamu is súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek.

Pontos információink jó darabig nem lesznek a pusztítás mértékről, ugyanis a kitörés következtében megsérült a tenger alatti távközlési kábel. A kábelt tulajdonló cég elnöke elárulta, hogy azt addig nem tudják megjavítani, amíg vulkáni aktivitást tapasztalnak. De szerencsés esetben is egy hónapot vesz igénybe a munka.

The post Még hetekig nem fogjuk tudni, mekkora pusztítást vitt véghez a 21. század legnagyobb vulkánkitörése first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés