A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP) által kiírt, a Közbeszerzési Értesítőben január 12-én megjelent felhívás szerint a közeljövőben folytatódnak a századfordulós fővárosi épített örökséget érintő visszaépítések ? vette észre az Építészfórum.

A dokumentum két épület, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egykori kémiai vegytani (Ch jelű) épületének, illetve az ELTE Egyetem tér 1-3. alatti óriásán tetőidom-rekonstrukciójának elvégzésére vár ajánlatokat, aminek részeként a győztesnek a tervezői feladatokat, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is el kell majd végeznie.

A Gellért tértől ma a Petőfi híd budai hídfőjéig nyúló műegyetemi kampusz első, Czigler Győző tervei szerint született (1902?1904) elemére a 437 négyzetméteres alapterületű, funkcióval sosem rendelkező kupola tér majd vissza ? ennek helyreállítási tervéről az intézmény már 2020 novemberében beszámolt.

Pest-Buda Aukciósház A Gellért térre néző CH épület századfordulós arca.

Korabeli dokumentumok, illetve fotók alapján végzik majd a munkát, amelynek részeként a díszműbádog elemek, illetve különböző anyagú épületszobrok is megjelennek az oromzaton. Az új tetőrészben mindemellett az épület alsóbb szintjein lévő laboratóriumok jövőbeli tetőtéri kiszellőzését is meg kell majd oldani.

A helyzet a jogi kar Egyetem téri épületénél (Szkalnitzky Antal, Wéber Antal, Baumgartner Sándor, Herczeg Zsigmond, Lippert József, 1900) sem lesz könnyebb, hiszen a feladat itt egy 1200 négyzetméteres kupola, illetve a kapcsolódó díszek elkészítése. A kivitelező feladata lesz emellett a jelenlegi tetőn lévő napelemes kiserőmű új helyre telepítése, sőt, a kivitelezőnek a kupola esetleges jövőbeli beépíthetősége előtt is nyitva kell hagynia a lehetőséget. Az ajánlatok leadásának határideje 2022. február 10., így rövidesen akár a győztest is kihirdethetik.

Somlai Tibor / Fortepan Az Egyetem téri épület 1940-es képe.

A két tetőrekonstrukcióról szóló 2020-as kormányrendelet szerint (477/2020.) egy harmadik épület is visszakapja majd a régi arcát: a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) a Kossuth Lajos tértől néhány lépésnyire álló egykori épülete. Az Aulich utca 4. számú, Tamás József tervei szerint épült, 1901-ben átadott ház ma a Magyar Fejlesztési Bank otthona.

A munkálatokat a kormány kiemelten közérdekűvé nyilvánította. Ezt a megoldást az elmúlt években előszeretettel alkalmazza az Orbán-kormány: a 2010-es kormányváltás előtt csupán huszonnégy alkalommal használt eszközzel mostanra több mint háromezer építési projekt útját tették könnyebbé, jórészt azért, hogy azok kiléphessenek a helyi szabályozások szoros korlátai közül, és nagyobbak, magasabbak, kevésbé zöldek legyenek, vagy épp a rendeletekben támasztott elvárásokat mindenféle büntetés nélkül alulteljesíthessék.

A kupolák visszaépítése is tökéletesen illik ebbe a sorba: a kerületi önkormányzatoknak a 2020. március elsejével elvett jogköreik nélkül eleve nem lenne túl sok beleszólásuk, így azonban semmiféle jogalapjuk sincs a közbelépésre.

Lehetne másként

A Várnegyedben történő ? a Budapest ostroma előtti állapotok visszaállítását megcélzó ? vissza- vagy újjáépítésekkel rokonítható, egy korábban létezett állapotot újból megidéző, mindenféle szakmai konszenzus nélkül folyó munkálatok nyilvánvalóan nem jelenthetnének elsőrendű célt egy városfejlesztés során. Az állam ugyanis súlyos tízmilliárdokat költ ezekre, miközben egyedül a fővárosban számos

országos, fővárosi vagy kerületi védettségű lakó- és középület pusztul anélkül, hogy egy pályázat keretein belül mentőövet dobnának feléjük, vagy legalább az eltűnés határára került, állami tulajdonú példák állagmegóvásáról gondoskodnának.

Solymári / Wikimedia Commons A lakóházakkal már körbeépült Magyar Szentföld-templom képe a Heinrich István utca felől.

Tökéletes, egy kupolaépítést is magában foglaló projekt lehetne például a modern magyar egyháztörténet legszomorúbb epizódjának főszereplője, a 2006 óta műemléki védelmet élvező, hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom megmentése: a harmincas évek kiemelkedő építésze, Molnár Farkas (1897?1945) tervei szerint 1940-ben elindult építkezés kilenc év után, a Rákosi-kor derekán bekövetkezett államosításkor ugyanis leállt.

Ezt a jórészt már álló épület tetőszerkezetének visszabontása, illetve az építőanyagok egy részének nyomtalan eltűnése követte. A megmaradt vázat a szocializmus évtizedei alatt traktorgyári műhelyként, raktárként, művésztelepként, illetve koncerthelyszínként is hasznosították, mielőtt a használható részeibe a Fővárosi Levéltár egyik raktára, illetve irodája költözött volna.

Mezei Ottó: Molnár Farkas és a Magyar Szentföld templom, Építés-Építéstudomány, 1977/4. A Magyar Szentföld-templom belső terének látványterve.

Az egykori templomrész 2004 óta  üresen áll, 2013 őszén pedig újra a ferences rend kezelésébe került, ez azonban nem tenné feltétlenül lehetetlenné, hogy a történelmi egyházakat az elmúlt években számtalan módon segítő állam közreműködjön a hasznosításában, vagy legalább a kupola visszaállításában.

The post Visszaállítják két egyetemi épület kupoláját a fővárosban first appeared on 24.hu.