Szokták mondani, hogy az emberi történelem a pénz története is, a kettő kéz a kézben fejlődött és alakult át az idővel. Évezredekkel ezelőtt már verettek nemesfém tartalmú érméket a királyok, de mégis nehéz megmondani, mikor bukkant fel először a pénz, az biztos, hogy már a legkorábbi civilizációkban is jelent volt eltérő formákban.

Az első pénz az úgynevezett árupénz volt, majd megjelentek a nemesfémből vert pénzérmék, például a lüdiai pénz. Ám ahogy a piacra egyre több áru került, egyre körülményesebbé vált a megfelelő mennyiségű nemesfém kibányászása, az csak korlátozottan állt rendelkezésre.

így megjelentek a pénzhelyettesítők, így a kereskedelmi váltó, amit már papírból állítottak elő. Még egy nagyobb ugrás után jöttek a bankjegyek, és bekerültek a tárcákba a ?papírpénzek?, és már csak az állam által kibocsátott bankjegyekkel lehetett fizetni.

És ami a készpénz után jött

Idővel megjelentek a készpénzkímélő eszközök, melyek közt említhető a csekk, a váltó és a hitelérme terjedt el, utóbbiak a mai bankkártyák legrégebbi elődjeinek tekinthetők. Az  amerikai  bankok  csak  a  második  világháború  után  kezdtek  el  új  fizetési  eszközöket bevezetni.

Az  első  fizetőkártyák  papírból  készültek, a rajtuk  szereplő adatokat kézzel másolták át a számlákra. Jelentős technikai változást hozott, a fizetőkártyákra kifejlesztett imprinterek megjelenése, amivel a dombornyomással készült kártyák  adatait  átmásolták a számlára, valamint a dokumentumra  rákerültek  a  kereskedelmi  egység  adatai  is, valamint  az  imprinter azonosító csíkjának  lenyomata,  ami  bizonyította  a  kártyával  történő  fizetést. Később megérkezett a mágnescsík.

Az  első készpénzkiadó automatát 1967-ben állították üzembe, ezek az első generációs bankjegy-automaták alacsony  biztonsági szinten voltak, amit sajnos a csalók is kihasználtak. 1972-ben a Bank of America vezetésével tárgyalások zajlottak, ami egy globális szervezet létrehozására irányult. A cél olyan technológia létrehozása, amely a különböző országokban végrehajtott fizetések tranzakcióinak gyorsabb feldolgozását teszi  lehetővé, nem kötődik egyetlen pénznemhez  sem, valamint a közös kártya nevének kiválasztása.

A  Master Charge kártyák valamennyi kontinensen való elterjedése nevének és logójának megváltoztatására sarkallta  a  szövetség  vezetését, ezért a marketing  szempontból sokkal hangzatosabb Mastercard elnevezés váltotta  fel.

A digitális forradalom

Az online kártyás fizetés biztonságos, mivel a  tranzakció  során  a  kártyaadatokkal  csak  a  bank  megfelelő  oldala  találkozik, elkerülve  ezáltal,  hogy  az  adatok,  akár  egy  esetleges  internetes  támadás  esetén, illetéktelen kezekbe  kerülhessenek.

Napjainkban már elterjedtnek tekinthető az érintésmentes, amikor  az  érintésmentes  fizetőkártyák  vagy előfizetéses kártyát, vagy akár mobiltelefont, a  fizetésre  szolgáló berendezéshez  közelítünk. Ennek a technológiának a zászlóhajósa, a Mastercard  által 2002-ben útjára  indított  PayPass érintés  nélküli  bankkártyás  fizetési  rendszer,  mely  ideális  megoldás  kis  összegű,  gyors  fizetést igénylő  környezetben,  például  gyorséttermekben,  kávézókban,  tömegközlekedési  eszközökön, vagy drogériák és mozik pénztárainál, jelenleg  25  dolláros összeghatárig. Az új technológiával készült bankkártyák előnye,  hogy fizetéskor a plasztikot elegendő néhány centiméterre közelíteni a terminálhoz.

Még dolgozni kell a bizalmon

A digitalizáció segítségével újabb utak nyíltak meg, amik a napjainkban elterjedtek megoldások. 2016-ban megjelent itthon az első magyar mobilbanki alkalmazás, amit a Mastercard után több bank követett. Nem csak a bankkártyánk költözött a telefonunkba, a fizetés számos egyéb módjára is használjuk azt: mobilon bankolunk, azonnali elszámolással utalunk, pénzt küldünk, rendelünk, hitelesítünk, fogadunk fizetéseket, és a sort még hosszan folytathatnánk.

A Mastercard új Digitális Fizetési Index című jelentése szerint azonban a fizikai és online kártyás fizetéseken és a számlaközi átutaláson túl az innovatívabb fizetési módokkal, például a másodlagos számlaazonosítókon alapuló azonnali átutalással, a QR-kódos fizetéssel és a mobiltárcás online fizetéssel kapcsolatos biztos tudás szintje jóval alacsonyabb az ügyfelek körében.

A legbiztonságosabbnak a készpénz találjuk, és ez a második legkényelmesebb fizetési mód még a legnagyobb digitális hozzáértéssel rendelkező szegmens körében is, míg úgy tűnik, hogy minél innovatívabbak a fizetési módok, annál kevésbé bíznak bennük a fogyasztók.

A mobiltárcával való fizetéssel kapcsolatban sokkal rosszabbak a vélemények mindkét szempontból, mint a kártyás fizetés esetén. Ez arra is utal, hogy a fizikai jelenlét nagy szerepet játszik a biztonság megítélésében.

Mit hoz a jövő?

A Mastercard jelentése szerint a jövő új megoldásait az 5G, a dolgok internete (IoT) és a nyílt bankolás rejti. Bár egyes fizetési módok már 1-2 éve használhatók a piacon, és gyakran szerepelnek a sajtóban, valamint népszerűsítik a kibocsátók, a fogyasztók továbbra sincsenek tisztában a részletekkel, ami azt sugallja, hogy az ismeretek megszerzése viszonylag lassan megy végbe.

Összességében elmondható hogy a fizetési módokkal kapcsolatos tudás szorosan összefügg a használatukkal: minél jobban ismernek a fogyasztók egy adott megoldást, annál magabiztosabban és gyakrabban használják, míg a valódi ismeret a fizetési módok gyakorlati kipróbálása után alakul ki.

Az azonnali átutalás esetében például, amelyet 2020. márciusban vezettek be Magyarországon, csak a fogyasztók 40%-a tudja, hogy mire szolgálnak a másodlagos számlaazonosítók, és hogy mi az azonnali átutalások elvégzésének elvárt határideje.

Egy másik példát az erős ügyfélazonosítással (SCA) kapcsolatos követelmények szolgáltatnak: ebben az esetben a válaszadók 27%-a adott helyes válaszokat a hitelesítés elfogadható módjaira. Végül nem meglepő, hogy a piacon csak most elterjedő módok a legkevésbé ismertek, azonban az ezekkel kapcsolatos tudás az elkövetkező években várhatóan nőni fog, ahogy egyre több szolgáltató teszi elérhetővé a saját megoldásait.

Ennek egyik példája a részletfizetés, amelyet jelenleg kevés bank nyújt a piacon, és csak a fogyasztók 25%-a tudta, hogy pontosan mit jelent. Szintén jó példának számítanak a Nyílt Bankolással kapcsolatos megoldások, ahol csak a válaszadók 32%-a ismerte az általa nyújtott általános előnyöket. Most különösen alkalmas az idő a digitális eszközök iránti általános nyitottság, vagyis az új csatornák és innovatív megoldások a COVID által felgyorsult bevezetésével járó lehetőségek kihasználására ? írja a Mastercard kutatása.

A jövőben, ahogy a viszonylag új fizetési megoldások (például a QR-kódos fizetések, részletfizetések stb.) jelenléte erősödik a piacon, várhatóan nőni fog az ügyfelek velük kapcsolatos tudása is.

Szponzorált tartalom

A cikk a Mastercard támogatásával készült.

The post Még mindig a készpénzben bízunk a legjobban, pedig az új megoldásoktól sem kellene tartanunk first appeared on 24.hu.