2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő, kevésbé a vállalaton belüli bizonyos csoportokat érintő beavatkozásként jelenik majd meg.

A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók ? derül ki a Profession.hu januári kutatásából, amelyben több mint 500 társaságot kérdeztek meg.

Tavalyi bérfejlesztések és az idei tervek

A vállalkozások 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást ? ez leginkább 250 fő feletti társaságoknál jellemző ?, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését.

A cégek csaknem háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés. Ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt, tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely szeptember óta szintén 9 százalékos emelkedés.

Kapcsolódó A nagy áremelkedés miatt sok cég a tervezettnél is nagyobbat emel a béreken A fizikai dolgozók fizetése jobban emelkedhet, mint az irodistáké.

Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak. Esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.

Kicsivel többet emelnek

Elmozdulás látható az előző évhez képest a béremelések mértékében: míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.

Szeptember óta nőtt azoknak a munkaadóknak az aránya, akik terveznek egy minimális, akár csak pár százalékos béremelést. Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez.

A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban az emelés idén (az idetartozó válaszadók 100 százaléka tervezi). Bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.

Akik nem tudtak 2021-ben (22%), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.

2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.

Más a helyzet a béren kívüli juttatásoknál

A bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik válaszadó emelte vagy emelné ezt a keretösszeget, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (például jutalom, prémium, saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.

A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és csaknem ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.

The post Az árrobbanás számlájára írható a béremelési hullám first appeared on 24.hu.