A NATO nehezen nevezhető védelmi szövetségnek a Jugoszláviában, Líbiában és Afganisztánban végrehajtott műveletei alapján ? szúrt oda az ellenoldalnak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna által vasárnap leadott interjújában.

A Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól az orosz garanciaigényekre, Brüsszelben kapott válasz büszkén állítja, hogy a NATO védelmi szövetség. Nehéz védelminek nevezni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy majdnem három hónapig bombázták Jugoszláviát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát megszegve hatoltak be Líbiába, és hogy miként viselkedtek Afganisztánban

? mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint a NATO a hidegháború lezárását követően elvesztette védelmi jellegét. Emlékeztetett rá, hogy a berlini fal leomlását követően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamai meghirdették az örök barátságot, a biztonság oszthatatlanságát, a szolidaritást, megállapodtak, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát mások rovására. Kifogásolta, hogy a NATO ennek ellenére folytatta az új tagok befogadását.

Az orosz fél ezúttal is leszögezte, hogy a külügyminisztérium azzal a követeléssel fordul majd a NATO- és EBESZ-beli társintézményeihez, hogy közöljék, miként kívánnak megfelelni annak a vállalásuknak, hogy mások rovására nem erősítik a saját biztonságukat. Mint mondta, a válaszoknak kulcsszerepük lesz azoknak a válaszlépés-javaslatoknak a megfogalmazásában, amelyet a szakminisztériumok terjesztenek majd be Vlagyimir Putyinnak.

Nekünk is vannak a saját érdekeink, szempontjaink, életünk. Mindannyiunknak egy élete van. A keserű tapasztalatokból tanulva nem akarunk olyan helyzetben maradni, amelyben a biztonságunk rendszeresen veszélybe kerül.

Lavrov szerint Oroszországnak nincsenek illúziói, Moszkva jó, a kölcsönös tiszteleten alapuló, egyenrangú kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal és a világ más országaival. Kifogásolta, hogy a tengerentúlon a globális biztonság és stabilitás kritikus kérdései gyakran esnek belpolitikai érdekek és választási kampányok foglyává. A tárcavezető az orosz tapasztalatokra hivatkozva nehezményezte, hogy a Nyugat szerinte nem tartotta be a Moszkvának adott ígéreteit. Rámutatott, hogy Oroszország tanult a hibájából, és most ezért kér nemcsak írásban lefektetett politikai kötelezettségvállalásokat, de jogi értelemben is kötelező garanciákat a biztonságával kapcsolatban, törvényes érdekeinek teljes és egyenrangú figyelembevétele mellett.

Kapcsolódó ?Az ukrajnai orosz invázió esélye 70 és 90 százalék között van? ?Ne legyenek olyan illúzióik, hogy az oroszok megállnak Ukrajnánál. Addig nyomulnak majd előre, amíg valaki meg nem állítja őket? ? mondta lapunknak adott interjújában Volodimir Omeljan korábbi ukrán infrastrukturális miniszter.

Nem akarunk háborút, egyáltalán nincs rá szükségünk

?  ezt már Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára mondta vasárnap Szentpéterváron, aki azt követően nyilatkozott, hogy a piszkarjovói második háborús temetőben virágot helyezett el Leningrád náci blokádja áttörésének 78. évfordulója alkalmából. Rámutatott, hogy – amerikai tisztségviselőkkel szemben – ukrán kormánypolitikusok maguk is úgy nyilatkoztak, hogy nincs orosz fenyegetés.

The post Az orosz külügyminiszter megkérdőjelezte a NATO valódi funkcióját first appeared on 24.hu.