:
Breaking News

Jóval többen haltak meg tavaly az utakon

Jóval többen haltak meg tavaly az utakon
  • 24.hu
  • 04 Feb, 2022
  • Címkék: #

Romlott a közlekedésbiztonság Magyarország útjain tavaly ? ez derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) múlt évet összegző friss statisztikáiból. A személyi sérüléses balesetek száma 3 százalékkal emelkedett 2021-ben, összesen 14 194 alkalommal kellett mentőt hívni a sérültekhez.

Sajnos nem stabilizálódtak a balesetszámok a 2020-as alacsonyabb szinten, akkor a járvány első esztendejében bevezetett kijárási korlátozások (és következményként a járműforgalom ideiglenes mérséklődése) látványosan csökkentette a tragédiákat az ország útjain. Ezzel szemben tavaly megindult visszafelé a grafikon a régi szint irányába.

Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek (Forrás: ORFK)

A balesetek bő ötöde Budapesten történt (21,4 százalék, egy évvel korábban 21,3 volt). Érdekes azonban, hogy miközben országos összesítésben 3 százalékkal több személyi sérüléses eset történt, a fővárosban szinte semmit nem romlott a helyzet az évtizedes rekordot hozó 2020-hoz képest: 2955 baleset után 2964 volt tavaly, vagyis Budapesten az országos átlagnak csak a tizede a növekedés, mindössze 0,3 százalék.

Bács-Kiskun megyében ellenben 15,7 százalékkal több sérüléssel járó baleset volt 2021-ben (649 után 751), Komáromban 9,9 százalékkal nőtt a számuk (372 után  409), Győr-Moson-Sopronban 9,3 százalékkal (605 vs. 661).

Több autó, több probléma?

A közlekedési balesetek számát egy adott országban számos különféle tényező befolyásolja az emberek szabálykövetési szokásaitól a forgalom nagyságára is ható üzemanyagárakon és az úthálózat minőségén át az időjárásig. Konkrét és látványos számokkal egyértelműen bemutatható befolyásoló tényező a Magyarországon forgalomban lévő személyautók mennyisége, itt drámai növekedést látunk az elmúlt tíz évben, de leginkább a mögöttünk álló ötben:

2,967 millió személyautó viselt magyar rendszámot 2011-ben, 3,196 millió 2015-ben, 3,92 millió 2020-ban.

A tavalyelőttinél nincs frissebb KSH-adat jelenleg, mégis kijelenthető: 2022 februárjában egészen biztosan 4 millió darab felett jár már a hazai személyautó-állomány, tavaly ugyanis 122 ezer újat állítottak forgalomba a kereskedések, míg használtan 132 ezer érkezett be külföldről az országba (közben valamennyi totálkáros és idős járművet természetesen kivontak a forgalomból).

Sajnos a legfontosabb számok a legrosszabbak

A rendőrség 2021-es közlekedési statisztikái közül a legrosszabb éppen a leglényegesebb adat: 16,7 százalékkal többen haltak meg tavaly az utakon, mint két éve (470 halott vs. 537). Külön rögzíti a rendőrség a halálos balesetek számát (423 vs. 468), ami 8,7 százalékos emelkedés, tehát egy-egy tragikus végkimenetelű karambolra több elhunyt jutott tavaly, mint két éve.

Hosszabb távú tendenciában gondolkodva ennek az aránynak éppen fordítva kellene mozognia, hiszen évről évre valamilyen mértékben biztonságosabbá válik a járműpark egésze: a komolyabb aktív és passzív védelmi rendszerrel felszerelt százezernyi vadonatúj személyautó forgalomba állásával szemben sokezernyi  korszerűtlen roncsot vonnak ki a forgalomból minden évben. De még a szürkeimport tizenéves használt autói is jobban védik az utasokat a végleg pálya szélére álló huszon-harmincasoktól.

Közúti közlekedési balesetek során meghaltak száma (Forrás: ORFK)

Megyékre lebontva kis számokat látunk, részben ezért nagy ugrások olvashatók ki százalékosan az ORFK adatbázisából, mégis érdemes megnézni az arányokat: hol történt jelentős romlás egyik évről a másikra, hol javult a helyzet?

Egyedüliként Veszprém megyében maradt változatlan az utakon elhunytak száma tavaly (18), ezzel szemben megugrott Szolnok megyében (21 vs. 36, plusz 71,4 százalék), Somogyban (15 vs. 25, plusz 66,7 százalék) és Hajdú-Biharban (21 vs. 33, plusz 57,1 százalék).

Szintén százalékosan nézve a változásokat két megyében látványos a csökkenés. Az ország egyik legbalesetveszélyesebb útja, a Budapestet Szlovákiával összekötő 2-es főút által félbevágott Nógrád megyében (11 vs. 6, mínusz 45 százalék), valamint a délnyugati határszélen, Zalában (18 vs. 12, mínusz 30 százalék).

Többek között arról is megkérdeztük az ORFK sajtóosztályát, hogy a rendőrség illetékes vezetői szerint milyen okok miatt növekedhetett ilyen mértékben a halálos balesetek és halottak száma az utakon, cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg a válaszuk.

Az ország középpontjában van a legtöbb gyorshajtásos baleset

Három vezetői hiba áll az összes Magyarországon történt személyi sérüléses közlekedési baleset háromnegyede mögött.

Mindig is a gyorshajtást nevezte meg legfőbb oknak a rendőrség, tavaly 4339 esetet írtak az utólagos vizsgálatok a sebességhatárt átlépők rovására (ami 31 százalék). Rengeteg járművezető vétett az elsőbbségadási szabályok ellen is az autótörése előtt (3600, 25 százalék), míg az elvétett kanyarodás 2370  súlyos balesetet okozott (17 százalék).

A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek okai (Forrás: ORFK)

A messze legzsúfoltabb Pest megyei úthálózaton okozta a legtöbb balesetet a sebességhatár negligálása tavaly (614) , aztán darabra Budapest következik (427), ám a főváros adata ? ha az arányokat nézzük ? mégis kedvezőnek mondható. Az összes budapesti személyi sérüléses balesetnek (2964) ugyanis csak a 20,9 százaléka mögött áll gyorshajtás, ami messze az országos átlag alatt van. Ennek egyik lehetséges magyarázata viszonylag egyszerű: a fővárosban alacsonyabb a mozgásban lévő járművek átlagsebessége, ráadásul a forgalom mérete kevesebb gyorshajtást engedélyez.

Kevesebb balesetet okoznak a részegek

A KRESZ szabályait józanul és ittasan egyaránt meg lehet szegni, utóbbiakat külön rögzítik a rendőrségi adatbázisok, amelyek az utóbbi évtized legalacsonyabb számát mutatják 2021-re. 10,8 százalékos csökkenés után 1214 esetben derült ki az utólagos vizsgálat során az alkoholfogyasztás a balesetet okozó járművezetőről. Érdekes megnézni, hol okozzák a legkevesebb és a legtöbb problémát a részeg autósok. Budapesten, Hajdú-Biharban és Nógrádban 5?6 százaléknyi súlyos baleset hátterében áll ittas vezetés, ellenben Szabolcsban, Bács-Kiskun megyében, Vasban, Zalában, Borsodban, valamint Komárom és Pest megyében 10 százalék feletti ez az adat. Újdonság az ORFK által közre adott statisztikákban a rendőrök által évente alkalmazott szondáztatások grafikonja, ami meglehetősen méretes ingadozást mutat. 2013-ban például 1,196 milliószor fújatták meg a sofőröket, 2018-ban már 2,918 milliószor, tavaly viszont csak 1,797 millió alkalommal. Nem tudni a magyarázatot a visszaesésre.

Alkoholszonda-alkalmazások száma (Forrás: ORFK)

Romló személyautós adatok, javuló bringás statisztikák

Csak magyar rendszámos személyautóból 4 millió fut az utakon, ebből következően minden évben messze a legtöbb balesetet ezek vezetői okozzák, a sérüléssel járó eseteknek tavaly több mint a kétharmadát (9654, 68 százalék). Arányokat nézve három százalékkal több íródott a rovásukra tavaly, mint 2020-ban (akkor 8992 balesetet okoztak, ami abban az évben az összes eset 65 százaléka volt).

Eközben a kerékpárosok mellett talán meglepő adat tűnt fel a rendőrségi Excelben. Precíz statisztika nem létezik ugyan erre, de a Budapesten élők ? vagy ott akár csak alkalmilag közlekedők ? tapasztalatai szerint megnövekedett az elmúlt két évben a városban bringát használók száma. A járvány miatt a legtöbb megyeszékhelyen hasonló tendencia figyelhető meg.

Emiatt különösen érdekes, hogy a balesetokozók sorában második helyen álló kerékpárosok miatt tavaly országosan lényegesen levesebben sérültek meg a közlekedés szereplői közül, mint egy évvel korábban (1615 vs. 1307,  mínusz 19 százalék).

A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek okozói (Forrás: ORFK)

Kiemelt kép: Összeroncsolódott személyautó Cegléd közelében, a 311-es úton, miután a gépjármű összeütközött egy kamionnal 2022. január 30-án. MTI/Mihádák Zoltán

The post Jóval többen haltak meg tavaly az utakon first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Ezt láttad már?

Cimkék

Keresés