Egérmodellekből és emberi szövetmintákból is beigazolódott, hogy nem kell súlyos koronavírus-fertőzésnek jelentkeznie ahhoz, hogy hosszú távú neurológiai tünetek jelentkezzenek – sőt, még arra sincs szükség, hogy a vírus az agysejteket fertőzze meg.

A The Scientist szerint a koronavírus-fertőzöttek nagyjából 30 százalékát érinti a hosszú COVID, ami a fertőzés után legalább 12 hétig, de gyakran még tovább tartó tünetek gyűjtőfogalma. A specifikus kockázati tényezőkre, például a cukorbetegségre és az autoantitestek jelenlétére vonatkozó bizonyítékok kezdenek egyre egyértelműbbek lenni, a járvány elején pedig az egyik feltételezés az volt, hogy

a hosszú COVID-ot előre jelzi a betegség súlyossága. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy ez nincs így.

Egy, a Stanford Egyetem kutatói által végzett kísérletből (amely csak preprintként jelent meg egyelőre, független szakértői testület még nem véleményezte) kiderült: még az enyhe SARS-CoV-2 fertőzés is hosszú távú neurológiai tünetekhez vezethet, például kognitív károsodáshoz, valamint figyelem- és memóriazavarokhoz, amelyeket gyakran agyködként jellemeznek. A tudósok olyan útvonalat azonosítottak a COVID-19-ben szenvedő egerekben és emberekben, amelyek szinte tökéletesen megegyeznek a kemoterápiával összefüggő kognitív károsodással, más néven ?kemoköddel?. Ráadásul úgy tűnik, hogy a probléma akkor is jelentkezhet, ha a koronavírus egyetlen agysejtet sem fertőz meg.

The post Hasonló a kemoterápia és a koronavírus okozta agyköd first appeared on 24.hu.