A hűvös, szürke téli hónapokban, amikor a természet ?alszik?, sokan pozitívumként élik meg, hogy a rovarok is szó szerint eltűnnek. ízlés dolgában vitának helye nincs, de attól még tény: ízeltlábúink túlnyomó többsége védett, lehetőleg fagymentes helyen egyfajta dermedtségben igyekszik túlélni a telet. Még akkor is, ha melegebb napokon azért egy-egy hívatlan vendég beszédeleghet az ablakon.

Más lehetőségük nemigen lehet, hiszen testhőmérsékletük a környezetükhöz alkalmazkodik, élelmet pedig nem találnak. Biztos halál, bárhonnan is nézzük. Vannak azonban kivételek, sőt olyanok is, akik ilyenkor a legaktívabbak: a hószúnyogokról, vagy téli szúnyogokról van szó, ezek a fajok a havas táj fölött járják násztáncukat, és gondoskodnak a jövő generációról.

Életük pont olyan érdekes, mint amilyen furcsa laikus fejjel a téli szúnyog szókapcsolat ? Dr. Soltész Zoltánnal, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával, a kétszárnyúak szakértőjével beszélgettünk.

16 faj Magyarországon

Rendszertanilag a kétszárnyúakon belül öt alrendet különböztetünk meg, ebből az egyik az úgynevezett sokerű szúnyogok, ahova többek között a feltűnő, valószínűtlenül hosszú lábú lószúnyogok és történetünk főhősei, a téli szúnyogok is tartoznak. Magyarul talán ez a ?leghivatalosabb? megnevezésük, de hívhatjuk őket hószúnyogoknak is.

A többes szám nemcsak létszámuk miatt indokolt, hanem mert Magyarországon eddig 16 különböző téliszúnyog-faj ismert

? mondja a 24.hu-nak Soltész Zoltán.

Ujvárosi Beáta / Ökológiai Kutatóközpont

Hozzáteszi: világszerte eddig 160, Európában 50 fajukat azonosították. Ezek természetesen eltérnek egymástól, de életmódjuk, stratégiájuk azonos.

Nem szívnak vért, nem is esznek

A lárvák a vegetációs időszakban bújnak elő a talajba rakott tojásokból. Úgynevezett lebontók, azaz korhadékkal, ürülékkel, gombákkal táplálkozva lassan gyarapodnak, évente csak egy generációjuk fejlődik ki. Ősszel bebábozódnak, majd ? fajtól függően ? az enyhébb tél eleji vagy tél végi hetekben jelennek meg a felnőtt rovarok, az imágók.

Ezek a fajok nem szívnak vért, sőt az imágók gyakorlatilag nem is táplálkoznak, egyeseknek szájszerve sincs.

Életük ettől kezdve csupán néhány hétig tart, mialatt a lárvaként felhalmozott tartalékaikból élnek. Egyetlen céljuk a párosodás és a tojásrakás, derült, téli napokon kis szerencsével násztáncuk is megfigyelhető. A hímek nagyobb tömegbe gyűlve bizonyos mozgásmintákat követve repülnek, mintha ritka füst gomolyogna a mező felett.

A nászt követve elpusztulnak, és miután tojásaikat megérlelték és lerakták, a nőstények élete is véget ér. De vajon minek köszönhetik ?szuperképességüket?, hogy a legzordabb évszakra időzíthetik életük legfontosabb szakaszát?

Akár mínusz 6 fokban is aktívak

A megoldást egyfajta fagyálló jelenti. A hószúnyogok vére, pontosabban az e szerepet betöltő hemolimfája cukrokat és speciális fehérjéket tartalmaz. Ezek hideg hatására a sejtekben keletkező apró jégkristályokhoz kapcsolódva megakadályozzák azok növekedését, így nem tudnak akkorára dagadni, hogy károsítsák a sejteket, az állat nem pusztul el.

A téli szúnyogok +5 és -6 fok között aktívak, úgy pihennek a hó felszínén, mint más szúnyogok nyáron a levelek fonákján. Komoly fagyokat azért ők sem bírnak ki, a párosodással kivárják a picit enyhébb napokat

? emeli ki a szakember.

A szúnyogok által is ?használt? fagyásgátló fehérjét egyébként az ipar is alkalmazza, például fagylalthoz adva kisebbek maradnak a jégkristályok, ezzel pedig jobb ízű és kellemesebb textúrájú lesz maga a termék. Persze nem szúnyogokból vonják ki, hanem laboratóriumokban, génmódosított baktériumokkal állíttatják elő.

Miért választották ezt a stratégiát?

De vajon miért bonyolítják ezek a fajok ahelyett, hogy úgy viselkednének, mint az ?átlagos? szúnyogok? Egyértelmű válasz nincs a kérdésre. Soltész Zoltán szerint az alacsony hőmérséklet és a nappali órák alacsony száma lehet az az indikátor, amely a szúnyogok rajzását előidézi.

Tömegesen bújnak elő, és mivel rajtuk kívül gyakorlatilag egyetlen más rovar sincs a levegőben, gyorsan és egyszerűen találnak párt.

Ilyenkor persze a ragadozók remek céltábláivá válhatnak, ám télen még ez is másként működik. Bár a madarak ínség idején szélesre nyitják potenciális táplálékaik palettáját, azért azt is mérlegelniük kell, hogy a várható nyereség megéri-e a befektetett energiát. A téli szúnyogok pedig kicsi és vézna rovarok: testük 2?3 centiméter hosszú, de nagyon vékony, ?tápértékük? meglehetősen alacsony.

The post Megjelentek a téli szúnyogok first appeared on 24.hu.