:

Nonszensz a zöld atomenergia

Nonszensz a zöld atomenergia
  • 24.hu
  • 08 Feb, 2022
  • Címkék: #

Az Európai Bizottság a klímacélok elérése érdekében a fenntartható energiaforrások közé sorolta az atomenergiát abban az esetben, ha a kivitelező biztosítja a nukleáris hulladék megfelelő kezelését. Ez az úgynevezett taxonómia-rendelet, ami uniós szinten egységesíti, mi tekinthető megújuló energiaforrásnak. Az atomenergia kérdése viszont továbbra is a végletekig megosztó. Míg egyesek túl veszélyesnek, szennyezőnek tartják, és úgy vélik egy atomerőmű-beruházás soha nem térül meg, addig mások szerint az aggályok egy jó része felesleges, illetve a nukleáris energia elengedhetetlen a klímasemlegesség eléréséhez (Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt a minap Moszkvában, hogy Magyarország a paksi beruházással éri el azt 2030-ra).

Az atomenergiával kapcsolatos kérdésekről szervezett kerakasztal-beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete. A Zöld Tusa vitasorozat jelen állomásának meghívott vendége Aszódi Attila, a BME TTK dékánja, a Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára, és Perger András környezetmérnök, a Greenpeace Magyarország Klíma- és energiakampány-felelőse volt.

Bruzák Noémi / MTI Aszódi Attila Működhet csak megújulókkal?

Az energiapolitika alakítása összetett kérdés, amelynek prioritásaiban a két szakember egyetértett: a klímavédelem, az ellátás biztonsága és a gazdaságosság. A három szempontot természetesen együtt kell értékelni ahhoz, hogy a végén működőképes energiarendszer szülessen. Ez a kezdeti, és nyilván csak nagy vonalakban tetten érhető összhang rögvest megbomlott Litkei Máté, a vita moderátorának, a Klímapolitikai Intézet igazgatójának következő kérdése körül: megoldható-e a közeljövőben, hogy az országok teljes mértékben megújulóenergia-termelésre álljanak át?

Perger András úgy látja, 2050-ig feltétlenül, sőt az EU által vállalt karbonsemlegesség elérése érdekében addig meg is kell oldani ezt a problémát. Az elmúlt években többször előfordult, hogy egyes államok rövid időre pusztán megújulókból fedezték teljes villamosenergia-ellátásukat. Aszódi Attila viszont azt hangsúlyozta, ebben a pillanatban nem lehet megújulókra alapozni az ellátást. Ha a fosszilis energiahordozókat ki akarjuk vezetni, akkor

a jövő 30-50 éves távlatban is az atomenergia és a megújulók együttes felhasználása biztosíthat fenntartható energiarendszert.

Fontos szempont az is, hogy nem csak a jelenleg mérhető igényről van szó. A technológiák fejlődése az elektromosság felé mutat ? említhetjük például a közlekedést vagy a fűtést ?, a villamosenergia aránya pedig a mostani durva egyharmadról az 50 százalék felé tolódik, hosszabb távon pedig ennél is magasabb szinte érhet el az összenergia-fogyasztáson belül. A tárolási technológia óriási fejlődés alatt áll, de a megtermelt energia szezonális tárolását nem tudjuk megoldani.

A németeknek vagy a franciáknak lesz igazuk?

A nukleáris energiára és a taxonómia-rendeletre szűkítve a kört, feltűnő két európai nagyhatalom 180 fokos véleménykülönbsége. Nagyon leegyszerűsítve ugye Franciaország az atomerőművekben látja a jövőt, míg Németország ódzkodik tőlük ? a két szakértő véleménykülönbsége itt nem meglepő. Aszódi Attila szerint óriási hiba volt a németek részéről az atomenergia kivezetéséről szóló döntés: 70 terrawattórányi energiáról mondtak le ezzel, amit fosszilis energiahordozóval, földgázzal kénytelenek pótolni.

Perger András szerint Németország jól mérte fel a jövőt, és elindult előre amellett hogy voltak és vannak is hibák, ugyanakkor a gázfelhasználás növelése szerinte sem jó alternatíva. Ezzel együtt úgy véli, a jövőben kiderül: Németországnak lesz igaza. Az ország sokat tesz a klímavédelem érdekében és nagyon jelentősen tudta csökkenteni szén-dioxid kibocsátását. A francia rendszer fenntarthatóságáról megjegyezte, hogy az ország 56 reaktorából tavaly decemberben 17 esett ki biztonsági okokból. Ez a kapacitás harmada, amit importból kellett pótolni, ami megint csak nem fenntartható hosszú távon.

Egyetértettek viszont abban, hogy a németek egy nagy kísérletet hajtanak végre, amiről majd kiderül, hogy pozitív vagy negatív eredménnyel zárul-e.

Biztonságos, amíg nem történik baleset

A transzparenciáról és biztonságról folytatott, kissé személyeskedő, de humorosra fogott csörte után Litkei Máté kérdésével rátért a lényegre: biztonságosabb-e az atomerőmű, más erőművekkel összehasonlítva?

A teljes életciklusra vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy társadalmi szinten az atomenergia kifejezetten kedvezőbb, mint a fosszilis energiahordozók, és a megújulókkal szemben is jól áll ? válaszolta Aszódi Attila hozzátéve: a biztonság kérdését nem érzi visszatartó erőnek. Perger András kiemelte, a nukleáris balesetekre igaz a mondás, miszerint ?tegnap még semmi baja nem volt?. Mindig utólag derül ki, hogy ez nem volt jó, az sem volt jó, pedig azt hittük, minden rendben.

Bármennyire is keményen dolgozik a nukleáris ipar a biztonságon, mégis az látszik, hogy időről időre számítanunk kell nagyobb balesetekre.

A másik probléma, hogy ezeket az adott államok, katasztrófa-elhárító szervek reakciói mindig hagynak kívánnivalót maguk után, ebből a szempontból tehát abszolút nem megnyugtató a kép.

Taccjana Zenkovics / EPA / MTI Az atomenergia felhasználását ellenző aktivisták tüntetnek Minszkben 2016. április 26-án, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 30. évfordulóján. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt. Abszurd és nonszensz

Az atomenergia és a földgáz fenntarthatóvá nyilvánításáról a Greenpeace kampányfelelőse azt mondta, ez a döntés önmagában abszurd, egyik sem zöld és nem is fenntartható. Amikor ez EU ezt elfogadta, nekifutásból, páros lábbal arcon rúgta saját magát ? a földgázért lobbizó Németország és az atomért kiálló Franciaország érdeke érvényesült a mögéjük besorakozó tagállamok segítségével.

Aszódi Attila úgy látja, a politika természetéből adódóan a fenntarthatóság kérdése nagyon le van egyszerűsítve, ez a mostani taxonómia-rendelet arról szól, hogy mi kap ?zöld bélyeget? és mi nem. Nonszensz, hogy az atomenergia vagy a földgáz zöld energia lenne, de miért kell ezen a két végleten rugózni, hogy zöld vagy nem zöld? A kérdés nem az, hogy valami zöld-e vagy nem.

Az európai zöldpolitika régóta szeretné elérni, hogy a tagállamok nagyon rövid időn belül álljanak át tisztán megújuló energiahordozókra. Az új taxonómia annak beismerése, hogy ezzel egy működésképtelen rendszer jönne létre, ami a fenntarthatóság három alapkritériumából kettőt biztosan sértene. Vagyis szükség van atomenergiára, földgáz nélkül az európai energiaellátás még 20 évig nem megoldható, támogatást viszont csak olyan energiahordozó kaphat, amelyekre ráütötték a ?zöld plecsnit?.

The post Nonszensz a zöld atomenergia first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés