Ezt az írást férjemnek, Szilárdnak ajánlom, akinek majdan ősz hajjal, mélyülő ráncokkal, botra támaszkodva is hű társa leszek. Mert ezt fogadtam meg neki. A mostani és az előző életeim során. Régóta ismertük egymást. A körülöttünk élők meg voltak róla győződve, hogy a miénk az a mindent elsöprő szerelem lesz. Köztünk azonban semmiféle kapcsolat nem alakult ki. Jártuk a magunk útját, legalábbis amit akkor annak gondoltunk. Pontosan egy tucat év telt el, mikor egy nap "véletlenül" összefutottunk. Mi változott meg ott, abban a pillanatban? Minden. Az életünk...