Az, hogy a vakcináció után fokozatosan csökkenő számban, de jobb minőségben lesznek jelen antitestek a szervezetben, nem meglepő azok számára, akik otthon vannak az immunológiában. Nemrég jelent meg kutatás arról, hogy az mRNS-oltások után néhány hónappal már csökkenni kezd az antitest-szint, most pedig a Washington Egyetem kutatói derítették ki, hogy az antitestek száma ugyan csökken, de azok egyre jobb minőségűbbek és hatékonyabbak lesznek – írja a MedicalXPress portál.

A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Pfizer vakcinája után legalább hat hónapon keresztül ?izmosodnak? az antitestek. A washingtoni kutatás az első, amely ezen antitestek minőségét is vizsgálja, nemcsak a mennyiségét. Az eredmények arra utalnak, hogy az oltást követő hónapokban csökkenő antitestszintek elsősorban a fenntartható immunválasz felé való elmozdulást jelentik.

A rengeteg antitest termelése a szervezet számára nagyon sok energiát éget el. Az immunrendszer nem képes a végtelenségig ilyen magas szintű aktivitást fenntartani, ezért fokozatosan átáll a kisebb mennyiségű, de erősebb antitestek termelésére. A kutatók szerint még az antitestek meglehetősen alacsony szintje is védelmet nyújthat a betegség ellen ? feltéve, ha a vírus nem változik.

?Ha a vírus nem változna, a legtöbb Pfizerrel kétszeresen oltott ember nagyon jó helyzetben lenne? – mondta a tanulmány vezető szerzője, Ali Ellebedy. ?Az általunk tapasztalt antitestválasz pontosan olyan, amit egy robusztus immunválasztól elvárnánk. Nem gondoltuk volna, hogy hat hónappal a második injekció után sokakban még mindig aktívan javulni fog az antitestek minősége. A probléma az, hogy ez a vírus folyamatosan fejlődik és új variánsokat termel ki.

Az antitestek tehát egyre jobban felismerik az eredeti törzset, csakhogy a célpont folyamatosan változik.

Az antitestek minőségének ellenőrzése nem egyszerű feladat. Azokat az immunsejteket, amelyek az antitesteket termelik, B-sejteknek nevezzük. A B-sejtes immunválasz minden fázisát – az immunválasz beindulásától kezdve a memóriasejtek kialakulásáig, amelyek képesek újra antitestválaszt indítani, ha a kórokozóval találkoznak – nyomonkövetni nehéz, mivel a test nehezen hozzáférhető területeiről kell többször mintát venni. A folyamat különböző szakaszaiban a B-sejtek a vérben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben találhatók. A sejteket nyirokcsomókból kinyerni például technikailag komoly kihívást jelent, mert ultrahang segítségével kell megtalálni ezeken belül a csíraközpontoknak nevezett parányi immunstruktúrákat. A csontvelő-minta vétele sem egy kellemes folyamat.

Éppen ezek miatt a szakértők viszonylag alacsony mintaszámmal dolgoztak: 42 embertől vettek vért és 15 résztvevőtől nyirokcsomómintát, mielőtt mindegyikük megkapta az első adag Pfizer-BioNTech vakcinát. A mintavételt megismételték a harmadik, negyedik, ötödik, hetedik, tizenötödik és huszonkilencedik héten is. A kutatók 11 résztvevőtől csontvelő-mintákat is leveettek huszonkilenc és negyven héttel az első oltás után. 8 ember szolgáltatott mindhárom típusból mintát, lehetővé téve a kutatók számára, hogy nyomon kövessék az antitestválasz időbeli alakulását. Közülük senki sem fertőződött meg koronavírussal, így az ellenanyag-válaszaik teljes mértékben a védőoltásnak köszönhetők.

SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

A kutatók azt találták, hogy a SARS-CoV-2 elleni B-sejtek minden résztvevő csíraközpontjában hónapokig megmaradtak – hat  hónappal az első oltás után 15-ből 10 embernek találtak itt munkára kész B-sejteket. A csíraközpontok gyakorlatilag olyanok, mint a kiképzőtáborok, ahol a B-sejteket arra tanítják, hogy egyre jobb minőségű antitesteket állítsanak elő. Minél több időt töltenek a B-sejtek a csíraközpontokban, annál erősebbek lesznek az antitesteik. A kutatók korábban úgy gondolták, hogy ezek a központok csak néhány hétig működnek így. Bizonyíték arra, hogy az antitestek jobb minőségűek lettek idővel, hogy a korai antitestek mindössze 20%-a kötődött a koronavírusból származó fehérjéhez. Hat hónappal később azonban az azonos alanyoktól származó antitestek közel 80 százalékaa kötődött a vírusfehérjéhez.

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ha egy vírus elleni immunitásról beszélünk, akkor nem az antitestek mennyisége, hanem a minősége kell, hogy fontos legyen. Az antitestek minőségét viszont a szakértők az eredeti vírussal szemben mérték, az ellen, amelyet a vakcina kifejlesztéséhez felhasználtak. Ha egy új variáns eléggé eltér az eredetitől, akkor képes lehet megszökni az egykor erős antitestek elől.

Nagy Nikoletta további cikkei Nem követemSzerzőim Fogalmunk sincs, hogy fognak hatni a hőhullámok a fertőzésekreFriss kutatás: az atomenergia döntő szerepet játszhat a klímacélok elérésébenElőször gyógyítottak meg nőt HIV-fertőzésből

The post Hat hónap után is egyre erősödnek az antitestek az oltás után first appeared on 24.hu.