Egy éve, a heerenveeni gyorskorcsolya-világbajnokság 10 ezer méteres versenye előtt megcsörrent Graeme Fish kanadai versenyző telefonja. A svéd rivális, Nils van der Poel személyesen szerette volna elmondani neki, hogy másnap meg fogja támadni a 2020-ban Salt Lake Cityben felállított, 12:33.86 perces világcsúcsát.

Kapcsolódó Úgy tűnt, ebből csak paralimpia lesz ? májusban alig élt túl egy balesetet a norvégok hőse A törések mellett kilyukadt a tüdeje, megsérült a máj és, a veséje ? Sverre Lunde Pedersen innen ért fel a csúcsra.

2021 fagyos Valentin-napján Van der Poel meg is tette, amit ígért: 12:32.95 perces idővel, új rekorddal ért célba, ezzel a legendás, háromszoros olimpia és kétszeres Európa-bajnok, Tomas Gustafson után bő harminc év óta először ismét sportági klasszist ünnepelhetett Svédország.

Szülővárosában, Trollhättanban, a Hírességek parkjában kapott egy csillagot, pedig akkor hol volt még a csúcstól?!

Életbölcsességektől a politikai kritikáig

A nagy ünneplés nem tarthatott sokáig, két nappal később rossz hírt kapott: megtudta, hogy édesanyja áttétes rákban szenved. Agneta ? aki a helyi gyülekezet diakónusaként a szenvedélybetegek és menekültek mellett végzett önkéntes munkát ? néhány héten belül meghalt.

?Számtalan oka lehetne annak, hogy ezentúl megvessem az életet. Hazudhatnék, csalhatnék, tönkremehetnék. De vannak olyanok, akiknek most nagy szükségük van rám? ? nyilatkozta svéd lapoknak.

Édesanyám mindent megadott nekem, amire szükségem volt. Készen állok az olimpiára

? tette hozzá.

És valóban, olyan sportolóvá vált, akire igaz, hogyha álmából felébresztik, akkor is tudja, mit kell tennie. Volt ilyenre példa, hiszen egyszer egy barátja azzal a hírrel ébresztette fel a délutáni szunyókálásból, hogy elmondja neki, van 15 perce, hogy odaérjen a következő futamra, amelyben szerepel.

Nils felpattant, ruhába bújt, korcsolyát öltött, majd országos csúcsot repesztett 5000 méteren.

Az a figura ő, aki tévés nyilatkozataiban életbölcsességeket fogalmaz meg, filozófiai monológokba bocsátkozik. Aki az olimpiai kvalifikációs tornán arról beszélt vigyorogva, hogy könyvet írna arról, miként kell 5 és 10 ezer méteren versenyezni, de majd csak február végén osztja meg a korcsolyavilággal. Ha ez a két olimpiai aranyéremre vonatkozott, akkor jó jósnak bizonyult.

Kapcsolódó Ilyen undorító botrány még nem volt gyorskorcsolyában A magyar származású olimpiai bajnok Nils van der Poel sportszerűtlenségről és korrupcióról beszél.

De nem mulasztotta el, hogy ostorozza a kínai diktatúrát, és jelezze, a NOB nagy hibát követett el, amikor Pekingnek ítélte a téli játékokat. Amikor pedig kiderült, hogy a holland Sander van Ginkel felelős a jég minőségéért a pekingi versenyeken, és azt nyilatkozta, igyekszik a lehető legkedvezőbb feltételeket megteremteni saját versenyzői számára, azonnal korrupciót és botrányt kiáltott.

Kapcsolódó A náci olimpiákhoz hasonlította a pekingit a magyar származású svéd sztár Nils van der Poel szerint olyan helyen olimpiát rendezni, ahol a politika és a propaganda érvényesül. Nagymamája 1956-ban menekült el Magyarországról

A családja nem tősgyökeres svéd, apai nagyapja, Leonardus Cornelius van der Poel Hollandiában élt, és a második világháború utáni években szokásává vált, hogy szülővárosából, Eindhovenből eltekert a kerékpáros világbajnokságok helyszíneire. így ott volt 1950-ben a belgiumi Moorslede-ben, majd egy év múlva az olaszországi Varesében.

Az utazás annyira az élete részévé vált, hogy 1953-ban Dániába, majd Norvégiába ment, végül Svédországban kötött ki, ahol egy uddevallai hajógyárban kezdett el dolgozni.

Három évvel később ott ismerkedett meg későbbi feleségével, egy szakképzett magyar ápolónővel, aki az 1956-os forradalom után menekült el itthonról.

1963-ban megszületett fiuk, Göran. A most 59 éves boldog apa azóta is Trollhättanban él, ahol korcsolyaedzéseket tart kisgyerekeknek. Ritkán ad interjúkat, de ha a fiáról, Nilsről kell beszélnie, nem tud kifogyni a szavakból. A helyi jégcsarnokban (Slättbergshallen) egy kis múzeumot hozott létre a klub tagjainak segítségével, a falakon és a hirdetőtáblákon újságcikkek, oklevelek és érmek sorakoznak. Göran mindent összegyűjtött, amit a fiáról írtak, a cikkeket ? évszám szerint ? fekete mappákba rendezte.

A kis Nils háromévesen kezdett el korcsolyázni, két évvel idősebb nővérével, Hannával együtt a jégkoronghoz hasonló bandyt űzte. Amikor a helyi gyorskorcsolyaedző meghallotta, hogy akad egy negyedrészben holland srác, aki szeretné még inkább tökéletesíteni a technikáját, meghívta edzeni.

Már tiniként a sportnak szentelte az életét

Tizenhárom éves kora körül már annyira professzionálisan gondolkodott, hogy szeretett volna konditeremben is edzeni, de ez Svédországban ilyen fiatal korban még tilos. Édesapja talált egy edzőt, aki hajlandó volt a fiát és még néhány gyereket súlyokkal edzeni, természetesen a fokozatosság elvét betartva. Nils ekkor már rendszeresen indult a göteborgi versenyek 10 ezer méteres távjain.

PONTUS LUNDAHL / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP Tavaly májusban edzés gyanánt megmászta az Aareskutan hegyet.

?Megértette, hogy olyan dolgokat is megtehet, amelyeket mások nem gondoltak volna. És tudta, ez egész életében a hasznára válik majd? ? mondta az édesapja.

A középiskola elvégzése után a korcsolyázásnak szentelte az összes idejét, olyannyira elmerült a sportban, hogy az élet többi részét ? lányok, bulik, barátok ? teljesen elengedte, és arra gondolt, csak így válhat a világ legjobbjává.

2014-ben és 2015-ben junior világbajnok lett 5000 méteren, de ez nem tette boldoggá. 19 évesen abbahagyta a korcsolyázást, és belépett a svéd hadseregbe, hogy végigcsináljon egy három hónapos alapképzést.

Az ezt követő időszakot tartja élete legnehezebb szakaszának.

Sokáig fogalmam sem volt, mit kezdjek magammal. Alig tudtam enni, tele voltam félelemmel. Télen ugyan visszatértem a korcsolyapályára, de cél nélkül edzettem

? mesélte. A négy évvel ezelőtti pjongcshangi olimpián csak 5000 méteren kvalifikálta magát, és a 14. lett. A 10 ezer méterről lemaradt betegség miatt, ami nagyon elkeserítette, mert tudta, hogy akár érmet is nyerhetett volna.

Egy hétig étel nélkül a vadonban

Nem sokkal ezután bejelentette a Svéd Olimpiai Bizottságnak, hogy kidolgozott egy tervet: újra belép a hadseregbe, és onnan a világ legjobb hosszútávú korcsolyázójaként tér vissza.

2019 elején jelentkezett Svédország legkeményebb katonai kiképzésére. Az Arméns jägarbataljon nevű speciális egység tagjai az ellenséges területen zajló konfliktusok idején vethetők be, hogy láthatatlan felderítőkként információkat gyűjtsenek. Arvidsjaurba kellett mennie, Lappföld svéd vadonába.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

K 4 Norrlands dragonregemente (@norrlandsdragonregemente) által megosztott bejegyzés

?Arvidsjaurban akár állandó mínusz 30 fok is lehet. Néha kiküldjük a katonákat az erdőbe több mint egy hétre ennivaló nélkül. Meg kell menteniük magukat. Ott tanulják meg, mi az összetartás, hogyan törődjenek a másikkal, mit jelent valójában a felelősség, a körülményektől függetlenül. Ez alapvetően megváltoztatja az embereket? ? nyilatkozta Jens Eliasson, a norrlandi vadászzászlóalj őrnagya.

Eliasson egyedülálló személyiségnek nevezte Van der Poelt, akiről azt mondta, teljesen el tudta kötelezni magát egy feladat elvégzése mellett, és nem lehetett megrendíteni.

Azt a koncentrációhiányt, ami korábban jellemző volt rá, a hadseregben elveszítette. Többé biztosan nem fog vele megtörténni, hogy közvetlenül egy fontos verseny előtt elveszíti az asztmájáról szóló orvosi igazolását.

Megtanulta, hogy emberként a legnehezebb körülmények között is mindent el tud végezni, valószínűleg ezért képes most elviselni annyi fájdalmat.

Amikor 2019-ben visszatért a seregből, megkezdte a terve második részének végrehajtását. Lelkileg rendben volt, most fizikálisan kellett feszegetnie a határait. Elindult egy 170 km-es ultrafutásokon, 2020 nyarán hét nap alatt 2300 kilométert biciklizett az észak-svédországi Vittangitól a déli Smygehukig. Egy évvel később megállás nélkül 82 órát akart tekerni, de csaknem 30 óra elteltével a fáradtságtól sírva szállt le a bringáról.

Elfagyott a keze, levizelte

?Nils rengeteg irodalmat olvasott az alacsony intenzitású edzések hatékonyságáról? ? mesélte az edzője, a korábbi korcsolyázó, Johan Röjler.

2019 májusa és 2020 augusztusa között nem csinál mást, mint nagyon alacsony pulzusszámú sífutással, futással és kerékpározással arra törekedett, hogy a zsírégetését a lehető legmagasabb szintre hozza. Korcsolyázásról szó sem lehetett, ebben az időszakban nem vett részt semmilyen versenyen.

ANDREAS HILLERGREN / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP Pekingből két aranyéremmel tért haza.

?Néha több mint 130 órát edzett havonta. Aztán 9?10 órás bringás napokat tartott, ilyenkor körülbelül harminc kilométeres átlagsebességgel tekert. Mindig öt nap edzés és két nap teljes pihenés volt a mérlege. Lenyűgöző volt. Tavaly nyáron még egy 147 órás edzéshónapot is tartott, de csak biciklivel, mert a futás problémát okozott a csípőjében. Az olimpia után valószínűleg műtétre lesz szüksége emiatt. De korcsolyázás közben ez nem zavarja? ? mondta Röjler.

Az edző nem ismer senki mást, aki annyit és olyan sokáig tudna edzeni, mint Van der Poel. Aki annyira nem engedi magába a negatív gondolatokat, és mindig elfogadja a helyzetet, amiben van.

Szerintem az edzésen sem szenved. A hadseregben szenvedett, ott aggódtam érte. De a teste folyamatosan alkalmazkodott. És nem fogyott ki az ötletekből sem: amikor az egyik leghidegebb éjszakán elfagyott a keze, nem habozott, hogy levizelje, és úgy melegítse fel.

Mindig versenyhelyzetben él

Az edzéseit szórakoztató dolgokkal variálja, egyik hobbija az ejtőernyős ugrás. Nyáron a västeraasi légibázisra megy, és a helyi repülősklub egyik faházában él, hátizsákból öltözik. A postáját a család házába viszik ki, ahol még ma is él az édesapja.

Göran azt mondja, fia mindig versenyhelyzetben érzi magát, hetente öt napot biztosan versenytempóban teljesít 10 kilométert, ilyenkor rögzíti a paramétereket, de az edzést változatlan formában megtartja, hogy részletesen nyomon tudja követni a fejlődést. Ahogy közelednek a versenyek, növeli a teherbírást, megduplázza az intenzitást, naponta kétszer tesz meg 10 kilométert. Megközelítése forradalmi és kísérletező, de közben pontosan tudja, hogy mit csinál.

?Mindent tőlem örökölt, ami a sporttal kapcsolatos. De a nevelésére, az önkifejezésére, a társadalmi megnyilatkozásaira az anyja volt a legnagyobb hatással? ? mondta Göran van der Poel.

Van egy mondat a Bibliában, amelyet Agneta van der Poel gyakran hirdetett élete során, és amely a halála óta ihletforrásként szolgált Nils számára.

Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.

The post Brutális katonai kiképzés után jutott fel a csúcsra a magyar származású svéd klasszis first appeared on 24.hu.