Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kedden közölte, hogy Vlagyimir Putyin előző napi bejelentésére reagálva szankciókat vetnek ki több fontos orosz személyre és intézményre. Ezek közé tartoznak 27-en az orosz katonai és üzleti élet, valamint a Kreml-barát média vezetői közül, az orosz parlament 11 tagja, akik előterjesztették a kelet-ukrajnai szakadár területek elismerését; 351 képviselő, akik megszavazták az előterjesztést; az oroszok által békefenntartónak nevezett csapatok katonai vezetői; valamint azok a bankok, amelyek az orosz katonai tevékenységet finanszírozzák. A szankciókat szerda délután el is fogadták. Noha ebben nevek nem szerepelnek, több világlap is felsorolta az érintetteket.

Az EU-hoz hasonló bejelentést tett kedden Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, Scott Morrison ausztrál kormányfő pedig közölte, hogy országa ugyancsak elkezdte kidolgozni az Oroszországra kivetendő szankciókat.

A szankciók meghozatalában ugyanakkor a britek voltak a leggyorsabbak, akik vagyon-befagyasztást rendeltek el öt orosz bankkal szemben. Ezek

a Kremlhez különösen közel álló magánbank, Bank Rosszija, az orosz védelmi szektor pénzelésében nagy szerepet játszó Promszviazbank, a Krímben működő Fekete-tengeri Fejlesztési és Rekonstrukciós Bank, az ISZ Bank és a Genbank.

Boris Johnson kormánya emellett befagyasztotta három oligarcha vagyonát és megtiltotta számukra a beutazást Nagy-Britanniába ? róluk lentebb bővebben is írunk. A mostani szankcionálás csak az első lépés, az érintett kormányok szerint a helyzet eldurvulása esetén ennél még komolyabb lépések jöhetnek, de az látszik, hogy a britek kifejezetten olyan célszemélyeket választottak, akik különösen közel állnak Vlagyimir Putyinhoz.

Gennagyij Timcsenkó

Az üzletember az egyik legnagyobb hatalommal bíró ember Oroszországban, egyúttal Vlagyimir Putyin régi szövetségese. A Forbes 23,5 milliárd dollárra becsüli a vagyonát, akinek olyan cégekben vannak érdekeltségei, mint a Novatek gázszolgáltató, a petrolkémia területén működő Sibur Holding, valamint az energiaipari, szállítmányozási és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Volga cégcsoport ? derül ki a Sky News összeállításából.

Alexei Druzhinin / TASS / Getty Images Vlagyimir Putyin és Gennagyij Timcsenkó.

Az Oroszország hatodik leggazdagabb emberének tartott Timcsenkó emellett az SZKA Szentpétervár hokicsapat, valamint az orosz jégkorong liga elnöke, Putyinnal való barátsága pedig legalább az 1990-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor Timcsenkó Szentpéterváron kőolajjal kereskedett, Putyin pedig alpolgármesterként dolgozott. Az orosz elnök akkori ? meglehetősen gyanús ? tevékenységéről korábban hosszabban írtunk.

Kapcsolódó KGB-kapitalizmus, avagy hogyan szerezte meg magának Putyin Oroszországot Az egyfajta XXI. századi cárként feltűnő Putyin sikeréhez nélkülözhetetlen volt az egykori KGB-s, majd FSZB-s holdudvar tagjainak segítsége, akik ? természetesen ? bőséges jutalmat kaptak a közreműködésükért cserébe.

Az oligarcha volt az egyik alapítója a svájci székhelyű Gunvor cégnek, amely több milliárd dollár értékben exportál orosz kőolajat. Timcsenkó jelenleg a szankciókkal ugyancsak sújtott Bank Rosszija egyik főrészvényese, amelyről a brit kormány azt állította: egy médiacégen keresztül támogatta Oroszország 2014-es krími megszállását, vagyis az üzletember már részt vett Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét fenyegető tevékenységekben.

Az Egyesült Államok már 2014-ben szankciós listára tette Timcsenkót, aki ráadásul már Putyin hétfői döntése előtt megérezhette, milyen hátrányokkal járhat az ukrán?orosz konfliktus: a Forbes számításai szerint ugyanis csak idén januárban 1,9 milliárd dollárt veszített a tőzsdén a nemzetközi feszültség miatt.

Borisz és Igor Rotenberg

A 13 éves Vlagyimir Putyin 1964-ben kezdett el cselgáncsozni, és a gyári sportklubban a csapattársa volt egy testvérpár, Arkagyij és Borisz Rotenberg ? írtuk még 2017-ben. Az együtt töltött edzések közben olyan szoros barátság alakult ki közöttük, hogy még most is tart.

Sasha Mordovets / Getty Images Putyin és Arkagyij Rotenberg.

Amikor Putyin bekerült a szentpétervári városházára, asszisztensének Arkagyij Rotenberget tette meg, aki aztán a testvérével együtt néhány éven belül befolyásos üzletember lett, többek között a SztrojGazMontazs nevű cégén keresztül, amely zsíros megbízásokat kapott és kap a Gazpromtól. Ezen kívül a 2014-es, Szocsiban rendezett téli olimpia előkészítése során Rotenbergék kapták a legnagyobb megrendeléseket ? az olimpia 50 milliárd dolláros költségvetéséből 7 milliárd dollár került a testvérpár cégeihez. De említésre méltó az is, hogy a SztrojGazMontazst bízták meg a Krím-félszigetnél található Kercsi-szoroson átívelő, 19 kilométeres híd megépítésével, amelyre 3,7 milliárd dollárt költött az orosz állam.

Boriszt és Arkagyijt 2014-ben ugyancsak szankciókkal sújtotta az USA, de ennek hatása eddig nem nagyon érződött. Borisz egyik fia, Roman nemrég a Timcsenkó által vezetett SZKA hokicsapat vezetőedzője lett anélkül, hogy valaha profi játékos vagy edző lett volna, a másik fia, ifjabb Borisz pedig 2011 és 2016 között a Dinamo Moszkva focistája volt, de a feltételezések szerint csak azért, mert az apja volt a klub elnöke.

A brit kormány által most szankciókkal sújtott Igor Rotenberg Arkagyij fia, a Gazprom egyik leányvállalatának vezetője, és a Forbes becslése szerint 1,1 milliárd dolláros vagyona van. Őt két, a britek által az orosz kormány számára stratégiai jelentőséggel bíró cégben is megtalálhatjuk: az NTSZ nevű, műholdas navigációval foglalkozó cég igazgatóságának élén és a hasonló területen dolgozó RT-ITSZ részvényesei között is. Az idősebb Borisz Rotenberg és unokaöccse vagyonát a Forbes egyenként 1,1?1,2 milliárd dollárra becsülte.

Az EU inkább a kormánytagokra koncentrált

Míg a brit szankciók olyan oligarchákat találtak meg, akiket nem csak közéleti szálak, hanem több évtizedes barátság fűz Vlagyimir Putyinhoz, az Európai Unió inkább a politikusokat és a köztisztviselőket célozta meg, akik a szankciók értelmében nem léphetnek be az EU területére, és befagyasztják az itt található vagyonukat is.

Ugyan a hivatalos közlemény nem nevesítette az érintetteket, de az abban foglaltak egybevágnak a Guardian és más külföldi lapok által közzétette információkkal. Ezek szerint a listán szereplő legprominensebb szereplő Szergej Sojgu védelmi miniszter, aki az indoklás szerint azért került rá a listára, mert végeredményben ő a felelős azért, ha bármilyen katonai akció történik Ukrajna ellen. A katonaságból szintén ott van Igor Oszipov, a fekete-tengeri flotta főparancsnoka és Szergej Szurovikin, az orosz légierő főparancsnoka.

A kormányból ott van a listán Anton Vajno, Putyin kabinetfőnöke, Dmitrij Grigorenko miniszterelnök-helyettes, az állami VTB bank elnöke, illetve Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője. Bár nem része a kormánynak, de az állami propaganda terjesztésében oroszlánszerepet vállaló RT televízió vezetője, Margarita Szimonjan ugyancsak szankció alá került.

A feketelistán szerepel még Igor Suvalov, az állami fejlesztési bank, a védelmi projektek finanszírozásában fontos szerepet játszó Vnyesekonombank (VEB) elnöke és maga a VEB is, amely 2009-től 2010-ig a Malév kisebbségi tulajdonosa volt, jelenleg a paksi bővítés beruházója, illetve a dunaújvárosi Dunaferr-rel kapcsolatban is előkerült, mint lehetséges végső tulajdonos.

A legérdekesebb szereplő talán Jevgenyij Prigozsin, akit Putyin szakácsának szoktak hívni, mert a catering cégei és az éttermei rendszeresen szállítanak ételt a külföldi politikusok tiszteletére rendezett fogadásokra. De nem egyszerű vendéglátóipari szakemberről van szó, ugyanis a hírek szerint Prigozsin felelős az egyik szentpétervári internetes ?trollgyár? működtetéséért. Az itt dolgozó hivatásos kommentelők azért kapják a fizetésüket, hogy a különböző internetes felületeken a Kremlnek megfelelő irányba tereljék a beszélgetéseket. Ugyancsak Prigozsin felügyeli a Wagner csoport nevű magánhadsereg tevékenységét is, amelynek feladata, hogy elfedje a tényleges orosz katonai részvételt a különböző fegyveres konfliktusokban.

D. Kovács Ildikó további cikkei Nem követemSzerzőim A Szovjetunió szelleme kísért az orosz-ukrán konfliktus hátterébenEzeket a neveket takarta ki az OLAF az Elios-jelentésbőlMég mindig EU-pártiak a magyarok, de nagyobb beleszólást szeretnének a közös ügyekbe

The post Ukrán válság: Putyin régi barátai kapták meg az első szankciókat a britektől first appeared on 24.hu.