A századforduló után Magyarország szinte minden nagyvárosában megjelentek az érkező vendégeknek elsőrangú szobákat adó szállodák.  Ezek mostanra részben eltűntek, a nagy túlélők azonban változó állapotban ma is a városképek fontos elemei: ilyen a debreceni református nagytemplomtól néhány lépésnyire álló Aranybika, aminek sorsa a hosszú ideje tartó lejtmenet után most végre rendeződhet.

A nevét a telket röviddel a mohácsi vész után megszerzett családról, illetve annak 1699-ben ott fogadót nyitó tagjáról, Bika Jánosról kapott Bika 1810-ben vette fel az Aranybika nevet, hamarosan pedig fogalommá vált ? olyannyira, hogy a kereskedők, illetve a városba érkező vendégek özönével az épület egyre nehezebben birkózott meg. Az 1799-es emeletráépítés után is csak tizennyolc vendégszobát magában foglaló ház a 1880-as évek hajnaláig elkerülte a lebontást, 1882-ben azonban egy új, nagyobb szállodát emeltek a helyére.

Wikimedia Commons

A XIX. század végi magyar építészet egyik legfontosabb alakja, az Országházat (1885-1904) is tervező Steindl Imre (1839-1902) tervei szerint született utódnak végül csak harminc év jutott, a vendégeknek ugyanis nem csak a száma nőtt, de a szobák

a modern komforthoz szokott embernek kényelmi igényeit már nem bírták szolgálni

? írta az Építő Ipar (1913. ápr. 20.), ami szerint kilencvenhat terv versengett a tervezési jogért.

A bírálóbizottság végül az első újkori olimpiai kétszeres aranyérmesét, a Magyar Delfinből építésszé lett Hajós Alfrédot (1878-1955), illetve cégtársát, Villányi Jánost (1874-1924) hozta ki győztesként, 1915-ben pedig megszületett a ma is álló óriás, ami tökéletesen beleillett a sorban születő nagy házaival modern nagyvárossá váló Debrecen képébe.

Pest-Buda Aukciósház

Az utókor ezzel nem feltétlenül értett egyet ? a két világháború közti modernizmus vezető folyóirata, a Tér és Forma 1939-ben egyenesen ?építészeti rémregénynek beillő? épületnek nevezte ?, az olasz kőfaragómesterek által készített homlokzatdíszeket magán viselő, közel ötszáz ágyas ház azonban több átépítés után is túlélte az elmúlt százhét évet.

A falai közt Móricz Zsigmondot, illetve kormányfőket is látott szálloda a Kádár-kor derekára újra kicsinek bizonyult, így a város a szomszédos XIX. századi egyemeletes ház lebontása mellett döntött. Az 1973 tavaszán indult munkálatok végül három év alatt értek révbe, hiszen a részben a debreceni házgyárban előregyártott elemekből összeállt hatemeletes, kétszázharminc férőhelyes szárny 1976-ban nyitotta meg a kapuit a vendégek előtt.

Urbán Tamás / Fortepan A kép jobb szélén álló épület 1966-ban ? hét évvel később már nyoma sem maradt.

A rendszerváltás óta évről évre egyre méltatlanabb állapotba került épületeknek az elmúlt években egyre nagyobb hányada került a 100 Leggazdagabb Magyar 2020 című kiadványban a negyvenedik helyen szereplő (a Forbes sem a 2020-ben, sem 2021-ben nem említi az ötvenes listán) Boros Józsefhez.

A két évvel ezelőtt 31,3 milliárdos becsült vagyonnal rendelkező vállalkozónak már csak a Bartók Terem, illetve a kamaraszínház ügyében kellett volna megállapodnia az önkormányzattal, így minden akadály elhárult volna a felújítás elől.

Erre azonban talán már sosem került sor, hiszen a vidéki központok létrehozásán dolgozó, állami százmilliárdokkal felhízlalt Mathias Corvinus Collegium (MCC) 2021 májusában bejelentette:

megvásárolták a szállodát, amit a teljes felújítás után az intézmény egyik vidéki, oktatási helyszínként, kollégiumként, illetve tudásközpontként is szolgáló székhelyeként hasznosítanak majd.

Balázs Attila / MTI Az épület egy része meglepően jó állapotban maradt meg.

Az MCC az eseményen arról beszélt, hogy az állapotfelmérés után azonnal elindul a felújítás tervezése, aminek során természetesen betartják majd a műemlékvédelmi szabályokat, hiszen céljuk az értékmentés.

A képzéseket ősszel a régi szállodarészben indították el ? derült ki a Növekedés.hu képekkel teletűzdelt, néhány részletet megosztó őszi írásából. A képek, illetve a hozzájuk kapcsolt szöveg szerint a Hajós és Villányi-féle épület belső tereiben beázások látszanak, nagyobb fejlesztésre pedig a kilencvenes évek óta nem kerülhetett sor. A cikk arra is kitér, hogy a modern bővítmény statikailag rossz állapotú, így az az ötlet is felmerült, hogy helyére felépítik az első világháború küszöbén oda tervezett másik szárnyat, hiszen annak rajzai máig fennmaradtak.

Ez most már biztosan nem fog valósággá válni, hiszen az MCC által ismeretlen áron megszerzett Arany Bika projektjére néhány nappal ezelőtt kiírták a közbeszerzést, amiben egyértelműen olvasható: a hozzáépítést elbontják, az utódnak pedig

illeszkednie kell majd a debreceni belváros történeti környezetéhez

? vette észre az Építészfórum.

Az MCC által létrehozott Debretinum Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. által közzétett felhívás szerint a jelentkező cégeknek számos feladata lesz, hiszen a koncepciótervek létrehozása, a bontás levezénylése, illetve a környezet rendezése mellett az új építészeti tervek létrehozása sem lesz egyszerű feladat.

Czeglédi Zsolt / MTI Az Aranybika nemsokára eltűnő modern épületszárnya.

A győztesnek az új szárnyban

tehetséggondozó központot, diákszállást, illetve mélygarázst és felszíni parkolókat kell létrehoznia, a műemléki védettségű főépületben pedig a for-profit tevékenységeket lehetővé tévő földszinti terek felett egy legalább nyolcvan szobás négycsillagos superior kategóriájú hotelt kell elhelyeznie,

úgy, hogy a végeredménynek a fenntarthatóságot tanúsító BREEAM- vagy LEED-minősítést is meg kell majd szereznie.

A február 17-én megjelent hirdetményre a cégek március 2-ig tehetnek ajánlatot, a közbeszerzési eljárás pedig március 18-án indul. Ezek a határidők várhatóan el fognak tolódni, a lényegen mindez azonban nem változtat: az eljárás győztesének 250 munkanapja lesz a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésére, így a munkák ideális esetben akár már 2023 nyarán elindulhatnak a megvalósulás felé.

Kérdés persze, hogy az épület milyen arccal fog majd a város főtere felé nézni, hiszen nem tudni, mit jelent az MCC számára a történeti környezethez való illeszekdés: ha ugyanazt, mint a Várnegyedben a diplomataházat lebontó PADME-nak, akkor a végeredmény keserű szájízt hagyhat majd az építészszakma egy részében.

Kapcsolódó Megérkeztek a bontási engedélyt kapott Szentháromság téri diplomataház utódjának első vázlatai A magyar modern építészet színvonalas példájának megmentéséért október óta folyik a harc, de az épületnek egyre kevesebb esélye van a túlélésre.

The post Lebontják a debreceni Aranybika modern szárnyát, egyelőre nem tudni, mi kerül a helyére first appeared on 24.hu.