Oroszország és Magyarország rekordot döntött, az áruforgalom tavaly az első 11 hónapban 30 százalékkal, 5,5 milliárd dollárra nőtt, a kölcsönös beruházások pedig elérték az 1 milliárd dollárt ? foglalta össze a két ország gazdasági kapcsolatainak erőteljes épülését Vlagyimir Putyin a magyar miniszterelnök moszkvai látogatásakor tartott sajtótájékoztatón február 1-jén. Ez csak egy év termése, de az Orbán-kormány regnálása alatt egyébként is óriási üzletekkel vonták egyre szorosabbra a kapcsolatokat. Először végigvesszük, Putyin melyeket tartotta említésre méltónak.

2036-ig szóló gázszállítási szerződés

Az orosz gáz fedezi a magyar szükséglet 80 százalékát. A tavaly megkötött hosszú távú szerződésben szereplő évi 4,5 millió köbméteres mennyiség 1 millió köbméterrel történő emelését kérte Orbán Viktor a moszkvai látogatásán. Úgy értékelte, hogy a megállapodással

véglegesen biztonságba helyeztük a magyar energiaellátást,

és az orosz gáz az alapja a rezsicsökkentésnek.

12,5 milliárd euró Paks II-re

A két új atomerőműblokkot az orosz állami társaság, a Roszatom építi, és a 12,5 milliárd eurós teljes összegből 10 milliárd eurót az orosz fél hitelez. Az államközi hitelkeretből mindig annyi hívható le, amennyi az adott időszakban felmerülő számlák kifizetéséhez szükséges. Az uniós tagállamok által elfogadott szankciók azonban érintik a finanszírozót, az orosz állami külkereskedelmi bankot, a Vnyesekonombankot. Az ellenzéki oldalról ezt úgy értelmezik, hogy kútba esett a projekt, fel kell függeszteni a beruházás engedélyezi eljárását. Jávor Benedek korábbi EP-képviselő ? jelenleg a főváros brüsszeli képviseletének vezetője ? azt levezette, miért kellene azonnali hatállyal, a háborús helyzetre hivatkozva felmondani a Paks II-szerződést. Orbán Viktor az M1-nek adott interjúban kitartott az atomerőmű-projekt mellett, arról beszélt, hogy az EU-ban eddig csak olyan szankciókat fogadtak el, amelyek nem érintik az energiaellátást, több ország is ezt kérte, ellenkező esetben ?mi fizetnénk a háború árát?. A Rosatom Central Europe Kft. szerint is minden sínen van, közölték, hogy a bővítési munkálatok az ütemterv szerint zajlanak.

Egymilliárd eurós üzlet az egyiptomi vasúttársasággal

Putyin ezt emelte ki az ipari együttműködések közül. Eddig 600 vasúti kocsit szállítottak le és a szerződés szerint még 700 átadása várható. Főszereplője a Dunakeszi Járműjavító, amely az orosz állami Transmashholding Csoport és az egykori Századvég-potentát, majd londoni nagykövet, a kormányszóvivő férjeként is ismert Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége.

13 millió eurós gumibitumen gyár

Ez az olajkitermelő érdekeltségekkel is rendelkező Mol és Oroszország egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, a Tatnyeft közös projektje a Moszkvától mintegy ezer kilométerre fekvő Nyizsnyekamszk városban. A korábbi közlések szerint az Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) is besegített a beruházás értékének mintegy 50 százalékos támogatásával.

Egészségügyi beruházás Oroszországban

A traumatológiai, gerinc és fogászati implantátumokat, ízületpótló protéziseket gyártó cég ? amely Farkas József érdekeltsége ? üzemet nyitott a Moszkvától nagyjából 100 kilométerre lévő Obnyinszkban. A gyár építését 2016 tavaszán kezdték, és 2019-ben kezdődött a késztermékek szállítása. A G7 azt írta, hogy a vontatott beruházás után gyorsan felfutott a forgalom, már az első évben 1,1 milliárd forintnál tartottak. Az obnyinszki gyárban azóta már újabb, 1,3 milliárd forintos kapacitásbővítés fejlesztés zajlik.

És amiről Putyin nem beszélt: Nemzetközi Beruházási Bank

Putyin nem ejtett szót a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tevékenységéről, pedig az újjászületett KGST-bank aktívan közreműködik a pénzteremtésben és a magyarországi beruházások hitelezésében. A székhelyét Moszkvából Budapestre áttevő pénzintézet a magyar államtól székházat kapott,

az Országgyűlés pedig példátlan módon teljes diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet szavazott meg neki, vagyis mindenféle magyar szabályozás, ellenőrzés nélkül működhet  ? a Népszava azt is pedzegette, hogy az orosz kémhálózat részeként.

Nyugat-európai befektetők pénzéből terjeszkedik a beruházási bank

A Nemzetközi Beruházási Bank legnagyobb tulajdonosa Oroszország, a második legnagyobb invesztor pedig Magyarország. A mongol, kubai és vietnami tulajdonostársak mellett a 2014-es újra induláskor öt EU- és egyben NATO-tagország volt az alapítók között az egykori szocialista tömbből: Magyarország mellett Bulgária, Szlovákia, Románia és Csehország. Az utóbbi két állam már kilépett a bankból a háborús konfliktus nyomán, viszont tavaly decemberben csatlakozott hozzá Szerbia ? derül ki Lászlóczki Imrének, a bank elnökhelyettesének interjújából, amelyet január végén adott a Figyelőnek.

 

Lászlóczki 1987-ben Moszkvában végzett, karrierdiplomataként tartják számon, aki a külügy állományában dolgozott, 2000 környékén a moszkvai külképviseleten, később egy sor volt szovjet tagköztársaság (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) nagyköveti posztját töltötte be, 2018-ban és 2019-ben koordinátorként működött a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárságán. A bank kormányzótanácsában Magyarországot a pénzügyminiszter, Varga Mihály képviseli.

 

A bank kötvénykibocsátásokból teremt forrást, azután ebből nyújt hitelt nemcsak a tagországokban működő állami óriásvállalatok vagy magáncégek projektjeihez, hanem a régióban érdekelt multiknak is. A kötvényeket nyugat-európai, nem IIB-tagállami pénzintézetek, nyugdíjalapok jegyzik le, Lászlóczki az említett interjúban mintegy 180 európai intézményi befektetőről beszélt, köztük német, holland, cseh megtakarítási, nyugdíj- és egyéb befektetési alapokról. Amilyen nagy felzúdulást okozott, hogy a bank Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét, olyan fontos ez az IIB számára, innen ugyanis sokkal jobb esélyekkel bocsátja ki a kötvényeket, mintha Oroszországból tenné ? mondta az elnökhelyettes. Ami a méreteket illeti, a bank által 2015 óta kibocsátott és vásárolt kötvények összértéke meghaladja a 2,5 milliárd eurót.

Csehország és Románia már kilépett a bankból, a magyar ellenzék kedden este demonstrál azért, hogy Magyarország kövesse a példát. A bank által finanszírozott ügyletek a tagországok állami nagyvállalataihoz, a régióban is aktív multikhoz kötődnek, de nem maradtak ki a NER-kompatibilis tulajdonosi kör beruházásai sem. A bank honlapja szerint

a magyarországi ?tranzakciós csomag?, amely a megvalósítás különböző szakaszaiban van, meghaladja a 330 millió eurót, ez a jelenlegi árfolyamon durván 122 milliárd forint.

Az IIB befektetéseinek célpontja Magyarországon a mezőgazdaság, az energetika, a turizmus, az egészségügy, de a Covidhoz kapcsolódó beruházásra is van példa.

Az állami energetikai holdinggal, az MVM Magyar Villamosművek Zrt.-vel 100 millió eurós hitelkeret-szerződést írtak alá 2020 októberében. Ez volt a bank addigi történetének legnagyobb hitele. A 15 éves futamidejű kölcsön a magyar földgázenergia-infrastruktúra korszerűsítésére, fejlesztésére szolgál. A mélykúti szárnyasfeldolgozónak, a Hunent Csoportnak adott kölcsön a nemrég nyújtott újabb hitellel együtt már meghaladja a 36 millió eurót. A beruházást olyan fontosnak ítélték, hogy maga Orbán Viktor is beszédet mondott az üzem átadásakor, és magyar mintaprojektként mutatta be: ?Magyar vállalkozók belevágnak, magyar tervezők megtervezik, magyar építőipari cégek megépítik, utána magyar emberek dolgoznak a gyárban, magyar emberek vezetik a gyárat, és utána a profit is a magyarokhoz kerül?. Egyelőre azonban nem kellett azon gondolkodni, kinél landoljon a profit, a Hunent Zrt. 2019-2020-ban összesen 1,9 milliárd veszteséget mutatott ki. Fejtörést inkább az okozhat, hogy az IIB mellett a projektet a legnagyobb orosz állami bank, a Sberbank finanszírozta, amelynek működését két napra felfüggesztették. Ez a fejlesztés is azok közé tartozik, amelyekbe a magyar kormány is beszállt, mint korábban megírtuk, 4,4 milliárd forint támogatást nyújtott hozzá. Több mint 27 millió euró (mintegy 10 milliárd forint) hitelt kapott a Balaland projekt, amely Szántódon, a Balaton déli partjának egyik legértékesebb telkén, az egykori Horthy-villa helyén tervez szállodát és élményparkot. Az ügylet főszereplője a szerződéskötéskor még a házassága révén Matolcsy György köreihez sorolt Szepesi Richárd volt, azóta Tiborcz István érintésével Jellinek Dániel érdekkörébe került-Appeninn érdekeltségről van szó. Teljesen nem halt el a Szepesi-szál, felesége Kante Awa legalábbis még mindig fellelhető a Balaland tulajdonosi láncában. A projektet az IIB mellett a magyar állam is kiemelten kezelte, a hotel építésére korábban 2,9 milliárd forintot kapott a Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft. a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2020 pályázatán. A Vajda-Papír Zrt., a legnagyobb magyar háztartási higiéniai papírgyártó vállalat finanszírozásába kötvényvásárlással szállt be az IIB. A cég összesen 9,9 milliárd forint (több mint 24 millió euró) vállalati kötvényt bocsátott ki a jegybank növekedési kötvényprogramjában, és ebből vásárolt be az orosz bank. A Vajda-Papír fejlesztéseihez egyébként több ágon jutott állami támogatáshoz is, 16 milliárd forintos új gyárberuházásához 5,5 milliárd forintot,  a maszkgyártás beindításához bő 1 milliárd forint közpénzt kapott.

Az IIB szorosra vonta a kapcsolatait a magyar piacvezetővel, az OTP Bankkal is: 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Csányi Sándor vezette pénzintézettel (amelyben nagy részvénytulajdonos a két Rahimkulov fivér), majd a csoport bankjai csatlakoztak az IIB kereskedelmi finanszírozási támogatási programjához.

Balogh Zoltán / MTI Varga Mihály pénzügyminiszter, Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsának elnöke és Timur Makszimov orosz pénzügyminiszter-helyettes a pénzintézet új budapesti székháza, a Lánchíd Palota átadóján, a zászlófelvonáson 2021. február 19-én.

Az IIB a tulajdonos tagországok mindegyikében aktív, helyenként óriásprojekteket finanszíroz. Köztük olyan kiemelt orosz beruházások hitelezésében vesz részt, mint a moszkvai körgyűrű összesen 300 milliárd rubel költségűre becsült infrastruktúrafejlesztése. Több IIB-tagországban működő cég finanszírozására is van példa, összesen például 40 millió euró hitelt nyújtott az egészségügyben érdekelt Medicover Groupnak. A pénzt a csoport technológiai korszerűsítésre és tevékenységének bővítésére fordítja a kelet-közép-európai régióban, elsősorban Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Ezekben az országokban a Medicover jelenleg több mint 30 klinikát, 15 diagnosztikai labort és 3 nagy kórházat üzemeltet. A hitelezésből a globális cégek sincsenek kizárva: a projektlistán szerepel a 35 országban jelen lévő Faurecia AS, az autóipari beszállító 50 millió eurós kölcsönt kapott befektetéseinek bővítésére a bank öt tagországában.

Az Európai Parlament kedden olyan állásfoglalást fogadott el, amely felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek be Oroszországgal ? különösen a Roszatommal és leányvállalataival ? minden nukleráis együttműködést, illetve tiltsák meg a Nemzetközi Beruházási Bank unióbeli működését. Az ezeket a kitételeket tartalmazó állásfoglalást a fideszes képviselők is megszavazták, igaz, ők ezt a szavazási jegyzőkönyvek ellenére is tagadják. Az viszont tény, hogy a parlament állásfoglalása önmagában még nem kötelez semmire.

The post Eurómilliárdos üzletekkel vonta egyre szorosabbra az orosz kapcsolatokat az Orbán-kormány first appeared on 24.hu.