Ha építészekkel járja be az ember a Balaton-partot, szinte biztos, hogy nem a víz mellé szervezik a találkozót. Mi is a város origójából, a főtértől indulunk el gyalog a tó felé, hogy a vízpartot ne a város elszigetelt részeként lássuk, hanem Keszthelyt szerves egységként. Keskeny utcán haladunk lefelé Csángó Zsuzsával, a Keszthelyi Városvédő Egyesület titkárával és Kerner Gáborral, az egyesület elnökével. Kétoldalt régi, de szépen karbantartott házak. A Balaton utca végén megállunk egy pillanatra, jobbra egy felújított villára mutat Kerner. Néhány évvel ezelőtt ez volt a Zalaegerszegi Járási Hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának székhelye, még régebben a város kéjlakja. Most üresen áll. Könnyen átjutunk a Vörösmarty utcán a Helikon parkba, alig van forgalom a városban.

?Nincs még egy hely a Balatonnál, ahol ilyen nagy parkon át lehetne megközelíteni a vízpartot. Ez kuriózum? ? mondják. A műemléki védettségű, egykor híres szállodák, a Balaton és a Hullám Szálló mögül közelítjük meg Keszthely legismertebb és legforgalmasabb részét, a mólót és környékét. Méltatlan állapotban vannak ezek az épületek, amelyekben egykor bálokat tartottak, az éttermek és a bárok pedig zsúfolásig teltek. Most ebből semmi sincs.

A Balaton Szálló mögé bazársort és mintegy 50 lakásos lakópark építését tervezik magánbefektetők.

A szándék hasonlóan abszurd, mintha a Festetics-kastély parkjában akarnának lakótelepet létesíteni

? mondják az építészek. Kísérőink visszafordíthatatlan folyamatokról beszélnek, melyek az eredetileg védett park és környezetének tönkretételéhez vezetnének. A város- és környezetvédő civil szervezetek, valamint a keszthelyi építészek jelentős része tiltakozott a park beépítése ellen. A terveken Riedl Tamás, Keszthely főépítésze dolgozik. Az eddig bemutatott változatokat sem a területi-, sem a városi tervtanács nem támogatta, ám a tervezés, úgy tudjuk, folytatódik. Riedlt telefonon és írásban is kerestük, de nem válaszolt kérdéseinkre.

Mi mégsem ezért utaztunk az északi part csücskébe, hanem egy sokkal nagyobb léptékű beruházás miatt.

Marjai János / 24.hu Felső képünkön Csángó Zsuzsa és Kerner Gábor. Alul a Kossuth Lajos utca, mellette a Balaton szálló.

2022 januárjában Nagy Bálint, a város fideszes polgármestere és országgyűlési képviselőjelöltje bejelentette, hogy elkészültek a keszthelyi Balaton-part fejlesztésének tanulmánytervei 400 millió forintból. Az előzetes számítások szerint a három elemből álló beruházás várható költsége 6-9 milliárd forint között alakulhat. Egyrészt megújítják a KRESZ-parkot, másrészt a futballpálya továbbfejlesztésével sport- és szabadidőközpontot hoznának létre.

Magyarán: a vízközeli focipálya helyére egy hatalmas sportkomplexumot terveznek. Ezzel a polgármester állítása szerint a városi strand zöldfelületét is növelni tudják, ?egy wellnesscentrum kialakításával pedig a strandszezon meghosszabbítására is lehetőség nyílik?. Manninger Jenő, a térség leköszönő kormánypárti képviselője azt hangsúlyozta, hogy szükség van a fejlesztésre, ?tudomásul véve azt, hogy ezt óvatosan kell megtenni.?

A 24.hu birtokába jutott látványtervek szerint azonban aligha lehet óvatos fejlesztésnek nevezni a sportcsarnok megépítését.

Marjai János / 24.hu A sportcsarnok látványterve, valamint a Városi Strand és a focipálya jelenleg.

Az önkormányzat oldalán arról írnak, hogy a zárt, fűthető létesítményben sport- és rendezvénycsarnok, bowling-, squash- és tollaslabdapálya is lesz, sőt a céllövészet is helyet kap. Télen a rendezvénytér külső része jégpályaként is üzemelhet. A tervek szerint a négyévszakos fürdő- és wellnesscentrumban szaunák és panorámás élménymedence is lesz. A földszinti részeken kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek létesülnek, mindezek egy promenádra nyílnak majd. A strand büféinek és egyéb kiszolgáló épületeinek bontásával pedig ?közel 450 négyzetméter zöldfelület válik szabaddá, a labdarúgópálya helyén 1000 négyzetméter gyepfelülettel bővül a strandkert? az elképzelések szerint.

Csángó Zsuzsa és Kerner Gábor szörnyülködve beszélt a tervekről, szerintük ennél még egy szálloda is jobb lenne, de alapvetően inkább egy természetbe illő beruházásban kellett volna gondolkodni, nem egy hatalmas építményt felhúzni a víz közelébe.

A polgármester szerint ?az elképzelések tervvé formálásban részt vett a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), és a helyi lakosok és civil szervezetek véleményét is kikérték?. Azt azonban Nagy Bálint nem említette, hogy noha az egyetemi hallgatók és a doktoranduszok hónapokon át dolgoztak a terveken,

egyetlen ötletfoszlányuk sem került be a végleges tervekbe, és az MMA által kiírt pályázat bíráló bizottságának szakmai ajánlásait is szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a fejlesztés gazdái.

Az MMA már kilencedik éve hirdet ötletpályázatot 40 év alatti fiataloknak valamilyen aktuális témára. A keszthelyi partszakaszra meghirdetett pályázatot a polgármesterrel egyetértésben írták ki, sőt úgy tudjuk, a helyszín Nagy Bálint javaslata volt.

Marjai János / 24.hu

Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetője a 24.hu-nak elmondta, az akadémia célja a pályázattal minden évben az, hogy a fiataloknak adjon lehetőséget, korrekt díjazás mellett. A másik cél, hogy egy kezdődő beruházásnál építészeti gondolatokat villantsanak fel, hátha lesz belőlük valami. Turi ugyan sajnálatosnak nevezte, hogy az akadémiai ötletekből ezúttal semmit sem építettek be a végleges tervpályázatokba, azt is megjegyezte, hogy nem ez az első ilyen eset.

Mi elsősorban a fiatalok miatt csináljuk, ha a másodlagos cél bejön, akkor nagyon boldogok vagyunk. De ha nem, azzal sincsen semmi gond, ez is egy döntés. Az viszont nem esik jól, ha az önkormányzat az akadémiával takarózik. Ráadásul a tervek, amik végül megszülettek, nem túl szívmelengetőek, a pályázatokban ennél környezethez illeszkedőbb megfogalmazások voltak

? nyilatkozta a 24.hu-nak Turi.

Balázs Mihály Kossuth- és Ybl-díjas építész, a BME Építőművészeti Doktori Iskolájának vezetője lapunknak elmondta, hogy a tavalyi tanév képzési programjához olyan témát és helyszínt kerestek, amely megfelel a kutatás alapú építészet követelményeinek, azaz túlmutat a háztervezésen. így ? az MMA-hoz hasonlóan, de attól függetlenül ? húsz magyar és öt külföldi doktorandusz, valamint közel húsz témavezető és szakértő is a keszthelyi partszakasz fejlesztésével, újragondolásával kezdett el foglalkozni.

Ez a majdnem 50 fős csapat egy éven keresztül kutatásokat, majd alkotói tevékenységet végzett, terveket készített. E munka révén Balázs szerint olyan konkrét javaslatok készültek, melyeket a kutatási eredmények igazoltak.

Az érdekelt minket, hogy korunkban mit jelent a turizmus és az élhető környezet. Keszthely egy klasszikus város komoly történelmi múlttal, ez egyedülálló a Balaton közvetlen közelségében. A városközpont és a part közötti zóna egy része beépítetlen vagy vitatott módon beépített. Keszthely problémája, hogy a város és a víz kapcsolata nem megoldott, ezért a történelmi várost össze kellene kapcsolni a vízparttal

? magyarázta Balázs Mihály.

Sok ember sokféle következtetésre jutott, de abban egyetértés volt, hogy az üzleti célnak és a természetvédelmi követelményeknek harmonizálniuk kell, a befektetési célú építkezéseket pedig a közvetlen parti zónában érdemes visszafogni. Elsősorban olyan közösségi jellegű tervekben gondolkodtak, melyek a helyieket és a Keszthelyre látogató turistákat szolgálják ki, és szempont volt az is, hogy a közösségi tulajdonban lévő részeket megtartsák, kiemelten kezelve a vízpart élővilágát.

Marjai János / 24.hu

A doktori iskolában végül egy sok szempontot feltáró tanulmány, a parti sávra vonatkozó beépítési javaslat és négy konkrét programra épülő építészeti vázlatterv készült el, melyeket a doktori iskola évkönyvében publikálnak majd. Balázs Mihály elmondta, hogy a helyi civilekkel és építészekkel jó együttműködésük alakult ki, több konferenciát is tartottak.

Balázs megerősítette, hogy tudomása szerint az önkormányzat a tanulmányból és a négy vázlattervből semmit sem használt fel a nemrég megjelent tervekhez, melyektől a doktori iskola vezetője Turi Attilához hasonlóan nem volt elragadtatva.

Balázs Mihály nem érti, hogy egy komoly szellemi műhely nagy energiával elkészített terveiből miért nem használtak fel semmit a döntéshozók. Ezt luxusnak nevezte, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy miközben manapság minden a takarékoskodás fontosságáról szól, a szellemi energiával nem takarékoskodunk. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat az akadémiával és az egyetemmel takarózva tette közzé a terveket, az építész úgy nyilatkozott, megtették a szükséges lépéseket, levelet írtak a polgármesternek, és az Építészfórumon is reagáltak az elhangzottakra.

Hozzátette, természetesen mindenki csalódott, ha a munkáját nem értékelik a helyén. Négy diplomatervvel együtt összesen nyolc terv készült a területre: a vasútállomás mellett parkolóház, a Helikon parkot és környezetét újragondoló városkapu és ?lassító tér?, a bazársor helyére tervezett városi szalon két változatban, továbbá három változat a fürdőházra. Szép hallgatói tervek voltak, melyek egy év munkájával készültek el ? összegzett Balázs Mihály.

Marjai János / 24.hu

Úgy tudjuk, felajánlották az önkormányzatnak, hogy egy szakmai grémium bemutatja a pályázat tanulságait, de erre nem tartott igényt a városvezetés. 2021 decemberében aztán a tervtanácson kiderült, hogy az Arker Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. már elnyerte a feladatot, és el is készítette a terveket. A bemutatott tervváltozatok megvalósítását ugyanakkor nem támogatta sem a Zala megyei, sem a keszthelyi tervtanács.

Szerettük volna az önkormányzat álláspontját is megismerni, ezért kérdéseket írtunk a főépítésznek és a polgármesternek is, de nem kaptunk választ tőlük.

Arra voltunk kíváncsiak:

a polgármester mire alapozta azon állítását, hogy az elképzelések tervvé formázásában részt vett az MMA és a BME? Milyen formában kérték ki a lakosság és a civil szervezetek véleményét a fejlesztéssel kapcsolatban? Pontosan mi lesz a  sport- és szabadidőközpontban, és hogyan tudják e beruházással növelni a városi strand zöldfelületét? Mi a véleményük arról, hogy több keszthelyi építész is ellenzi a beruházást, miután úgy gondolják, a sportlétesítmény nem a vízpart közelébe való?

The post A művészeti akadémiával és a műszaki egyetemmel takarózva építenének monstrumot a keszthelyi partszakaszra first appeared on 24.hu.