Az Orosz Szövetségi Űrügynökség,  vezetője, Dmitrij Rogozin írásbeli felhívást küld a Nemzetközi Űrállomás (ISS) partnereinek, hogy oldják fel a Roszkoszmosz ellen bevezetett jogellenes szankciókat. A Telegram közösségi oldalon azt írta, a Roszkoszmosz többszöri felszólítása ellenére a külföldi partnerek soha nem adtak magyarázatot a szankciók okaira és tartalmára. A címzettek, vagyis a partnerek a Kanadai Űrügynökség (CSA), az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) ? írja az MTI.

Rogozin emlékeztetett rá, hogy ISS orosz és amerikai szegmensei összekapcsolódnak, például az orosz szegmenst a Moszkva melletti (szankciókkal sújtott) irányítóközpontból vezérlik, amely fenntartja az állomás pályáját és megkettőzi az amerikai szegmens létfenntartó rendszereit. A Szojuz MSZ orosz emberes űrhajó volt 2010 és 2019 között az egyetlen eszköz, amely az űrhajósokat szállította az ISS-re, míg a Progressz MSZ teherűrhajók rakományt, élelmiszert és üzemanyagot vittek fedélzetükön. Mindkét űrhajótípust Szojuz-2.1a hordozórakétákkal indítják, amelyeket a szintén szankciókkal sújtott Progressz rakéta- és űrközpontban gyártanak.

Jelenleg a Szojuz űrhajók és a Progressz teherűrhajók jelentik a tartalékot a külföldi legénységek és rakományok ISS-re juttatásához és a Földre való visszatéréséhez. így március 30-án Mark Vande Hei, a NASA űrhajósa a tervek szerint a Szojuz MSZ-19 űrhajóval landol, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz kozmonautával együtt

? közölte Rogozin.

A Roszkoszmosz vezérigazgatója egy amerikai csillagászok által készített térképet is közzétett arról, hogy hova térhet vissza a Földre, szárazföldön vagy vízen az ISS. Hozzátette: úgy látszik, hogy az 500 tonna összsúlyú ISS megsemmisítése a legkisebb veszélyt Oroszország számára jelenti. Más országok népeinek azonban el kellene gondolkodniuk az általuk kezdeményezett, a Roszkoszmosz elleni szankciókon, a Nyugat által ?mániákusan tönkretett nemzetközi űrkutatási együttműködés árán? ? tette hozzá.

Korábban Rogozin a Liberális Demokrata Párt (LDPR) képviselőivel tartott találkozón az Állami Dumában azt mondta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az ISS-en végzett munka nem hatékony. Hatalmas pénzeszközökre lenne szükség ahhoz, hogy az állomás működését 2030-ig meghosszabbítsák, különben ?az állomás összeomlik?. Február 24-én a Roszkoszmosz vezetője azt is mondta, hogy az amerikai-orosz űrkutatási együttműködés megszűnése azzal fenyeget, hogy az ISS ellenőrizetlenül leválik pályáról, és az Egyesült Államok, Kanada, India vagy Kína kezébe kerül.

The post A szankciók feloldását kéri a Roszkoszmosz first appeared on 24.hu.