Orbán Viktor 2020. március 4-én videóüzenetben tudatta, hogy regisztrálták az első koronavírus-fertőzött személyt (pontosabban rögtön kettőt) Magyarországon. Ezzel ?hivatalosan? is megérkezett hazánkba a SARS-CoV2, kezdetét vette a járvány. A teljesen természetes és érthető ijedtségen túl akkor még nem tudtuk, nem tudhattuk, mi vár ránk a következő években. Ki gondolt akkor laikusként mutációkra, veszélyesebb, újabb és újabb vírusváltozatokra?

Eltelt két év, az új koronavírusnak százezerszámra alakultak ki különböző változatai, ezek közül 12-őt övezett olyan komoly figyelem, hogy a görög abc betűin sorban haladva nevet kaptak. Négy variáns söpört végig a világon, és okozott tömeges járványhullámokat Magyarországon is. Lassanként az ötödik nagy hullám is csillapodni látszik (a hivatalos kommunikáció szintjén már le is győztük), de a vírus elleni harcban még mindig nem mi vagyunk a kezdeményező fél, egyelőre semmi ráhatásunk nincs az eseményekre.

Hogyan alakultak ki a különböző variánsok? Miért okoztak némelyek globálisan megbetegedéseket, míg mások helyben maradtak? Miért felelőtlenség kijelenteni, hogy az omikronnal a kórokozó ?megszelídül? és a pandémia véget ér? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont és a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársát kérdeztük.

Villámgyors evolúció

Az elmúlt két évben virológiai ismereteink akarva-akaratlanul is bővültek, így ma már közismert, hogy a vírusok a klasszikus definíció szerint nem is élőlények. Persze nehéz meghatározni, hogy mit nevezünk élőnek, ám a vírusokat könnyű kizárni: képtelenek a mozgásra, a gazdaszervezeten kívül nincs anyagcseréjük és ?szaporodni? sem tudnak.

A megfelelő sejtbe jutva azonban elképesztő mértékben kezdik önmagukat másolni, milliárd és milliárd kórokozó jön létre a megfertőzött szervezetben, mint ahogy a gyártósoron ömlik le mondjuk a 6-os tipli a futószalagról. Ám, miként a gyárban, itt is előfordulhatnak másolási hibák, vagyis különböző génmutációk.

Ilyen értelemben az elmúlt időszakban százezres, milliós nagyságrendben jöhettek létre különböző vírusváltozatok, amelyek el is tűntek úgy, hogy még csak tudomást sem szereztünk róluk

? mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Hozzáteszi: részünkről inkább a következő lépcsőfok érdemel figyelmet, amikor egy-egy változat az úgynevezett szelekciós nyomás miatt fennmarad, terjedni kezd, és esetenként dominánssá is válik.

Immunszupresszált emberekben fejlődtek ki

Ugyanúgy folyik, mint bármely más élőlény evolúciója, csak sokkal gyorsabb. Tegyük fel, hogy valaki gyógyszereket szed, és megfertőződik egy vírussal: a szervezetében lévő víruspopulációból az a vonal marad meg, amelyik a számtalan mutáció eredményeként adott hatóanyagokkal szemben ellenállóvá válik. Ez esetben az adott gyógyszer jelenti a szelekciós nyomást, de rengeteg ilyen tényezőt lehetne még említeni.

A SARS-CoV2-nél azt látjuk, annál sikeresebb, minél több ?szabad tér? áll rendelkezésére. A kutatók megfigyelték, hogy az új variánsok hirtelen, mondhatni a semmiből tűnnek elő, és nagyon sok különböző mutációt tartalmaznak. Aztán, ahogy terjednek a populációban, ezen mutációk jó részét elveszítik, csak azok maradnak meg, amelyek a nagy embertömegek jelentette, rendkívül változatos ?környezetben? is hasznosak. Mit jelent ez?

Az új koronavírus problémás változatai egyedi közegben jöttek létre. Legvalószínűbb, hogy olyan személyekben, akiknek az immunrendszere valamilyen okból nagyon gyengén működik, ezáltal a vírusnak ?helye és ideje? is van a jelentős átalakulásra egy elhúzódó fertőzés formájában. Erre példaként 70 napig tartó fertőzést is leírtak már kutatók

? emeli ki a virológus.

Mindennek két komoly következménye van ránk nézve, mégpedig a proaktív fellépés lehetősége és az omikron utáni várakozások terén ? de még egy kicsit maradjunk a variánsoknál.

Marjai János / 24.hu Az omikron a tizenkettedik

A SARS-CoV2 tehát megjelenése után azonnal változni kezdett, a nemzetközi tudományos közösség és a WHO pedig az első pillanatban megkezdte a mutációt hordozó variánsok felderítését és követését. Nyilván százezerszámra alakultak ki azok a variációk, amelyek el is tűntek a süllyesztőben ? a legtöbbször anélkül, hogy felhívták volna magukra a figyelmet.

Amelyek azonban gyanússá válnak ? elkezdenek terjedni, másokat kiszorítani stb. ? egyre nagyobb figyelmet kapnak, az Egészségügyi Világszervezet kategorizálja is ezeket: például megfigyelés alatt álló változatként vagy érdekes változatként, a legmagasabb szinten pedig az ?aggodalomra okot adó változatok? vannak. Ez utóbbiak már megjelennek a médiában is, és nevet kapnak a görög abc alapján.

Itt érdemes megemlíteni, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ bevezetett egy még magasabb kategóriát: ez a variant of high consequence, vagyis a ?komoly következményekkel járó változat?. Fontos kiemelni, hogy egyelőre ez egy ?üres? kategória, ilyen koronavírus jelenleg nem létezik.

Most az omikronnál tartunk, ami a 15. betű, de előtte különböző okokból néhány kimaradt, vagyis az új koronavírusnak eddig tizenkét, aggodalomra okot adó variánsa jelent meg. A többség szerencsére megmaradt egy-egy régióban, vagy csak pontszerűen terjedt a világ kisebb részén, négy viszont globális járványhullámot indított:

az eredeti vuhani vírus, az alfa (brit variáns), a delta (indiai variáns) és az omikron.

Az egész szemléletesen ábrázolható egy családfa formájában, ahol a különböző változatok egy-egy, a továbbiakban sokfelé elágazó ágat formáznak ? ide kattintva látható.

Mit hoz a jövő?

Minden járványnak megvan a dinamikája, és védőoltás nélkül természetes folyamatként is idővel elcsitul. Nagyon sok ember megfertőződik, akik pedig túlélik, bizonyos fokú immunitást szereznek a kórokozóval szemben. Úgy mondjuk, hogy kiég a járvány. Jelen esetben a vakcinákkal jelentősen csökkentjük a veszteségeket, de

még nagyon messze vagyunk a koronavírus legyőzésétől, sőt, még attól is, hogy a történéseket kézben tartsuk. Egyelőre lehetetlen pontosan megjósolni a jövőt.

Magyarázatként nézzük példának az influenzát. A vírus ellen védőoltásokkal védekezünk, miközben persze a kórokozó is fejlődik, és az egymásból lépcsőzetesen leágazó családfa ágai közül mindig az okoz több megbetegedést, amelyik képes valamilyen szinten kikerülni a vakcinát. Erre mi változtatunk az oltóanyagon, mire a vírus egy másik ága lendül támadásba és így tovább. Ám a lényeg: a vakcinákkal folyamatos nyomás alatt tartjuk, vagy, ha úgy tetszik, részben irányítjuk a szelekciót. Mindezt persze az emberi egészség megóvása érdekében.

Térjünk most vissza oda, hogy a SARS-CoV2 immunszupresszált emberekben ?alakítja? ki az igazán hatékony változatait. Mi következik ebből? Egyelőre semmi nyoma a vakcinák szelekciós hatásának, az újabb változatok egymástól független evolúciós ágakon jönnek létre, így a következő lépés a vírus evolúciójában is aligha jósolható meg. így, amíg a világ népességének jelentős részét nem oltjuk át, nem tompítjuk az egészségügyi károkozást, addig a SARS-CoV2 szó szerint szabadon rohangál a bolygón,egymástól független változatai fejlődnek ki. Mi pedig csak annyit érzékelünk, hogy egyszer csak hirtelen, a semmiből előbukkan egy újabb, akár veszélyesebb változat.

Ezért tehát nagy felelőtlenség az omikron kapcsán a járvány végéről beszélni ? amíg a vírus ?ellenőrizetlenül?, szabadon kering, terjed, bármi megtörténhet. Bár kétségtelen, hogy a helyzetünk egyre jobb, egyre több eszközünk van a védekezéshez, jósolni továbbra is lehetetlen.

The post Milyen variáns jön az omikron után? first appeared on 24.hu.