Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első napjaiban úgy tűnt, hogy a konfliktus a két ország között zajlik majd. A fejlemények azonban megmutatták, hogy Lengyelország (és részben Románia) helyzete egyre kényesebbé vált, elsősorban az orosz invázió elhúzódása, Ukrajnán belüli kiszélesedése és az arra adott nyugati válaszok miatt. Különösen élesen vetődik fel a lengyel kormány tárgyalása az USA-val, illetve feltehetően Ukrajnával arról, hogy utóbbi szovjet gyártmányú vadászgépeket kapjon. Mindez felveti azt a kérdést, hogy Lengyelország részesévé válhat-e az ukrajnai konfliktusnak. Moszkva már így is több, mint ideges: Vlagyimir Putyin már a nyugati gazdasági szankciókról is azt mondta, hogy hadüzenettel érnek fel. Közben Lengyelországban egyre súlyosbodik a menekültválság. Jóval egymillió fölött járt az Ukrajnából odaérkezők száma.

Louisa GOULIAMAKI / AFP Menekültek várakoznak a hidegben az ukrán-lengyel határon Medyka határátkelőnél 2022. március 7-én.

Mindeközben a Varsó és Brüsszel közötti jogállamisági viták hangvétele is enyhülni látszik. A lengyel európai parlamenti képviselők egyike, Patryk Jaki felvetette, hogy az EU-nak meg kellene szüntetnie a velük szembeni szankciókat. Ha Brüsszel nem is tart még itt, a Politico kiemeli, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel Rzeszówban így fogalmazott március 2-án, a lengyel kormányfőt, Mateusz Morawieckit dicsérve:

Gratulálni szeretnék Önnek, miniszterelnök úr, Mateusz, az ön csapatának és a lengyel népnek.

Ezzel Michel nyilvánvalóan a menekültek fogadásában játszott ukrán szerepet ismerte el.

Lengyelország történelmi múltja és geostratégiai helyzete miatt is elkerülhetetlenül jobban érintett tehát bármilyen más országnál az Ukrajnában történtek miatt. A mai Nyugat-Ukrajna jelentős része a történelmi Lengyelországhoz, illetve a lengyel-litván államszövetséghez tartozott a középkorban és az újkor kezdetén is. Ennek kapcsán megkérdeztük Mitrovits Miklós történészt, polonistát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát.

Miért speciális ? minden más európai országhoz képest érzékenyebb ? a lengyelek helyzete az ukrán konfliktusban?

Azt gondolom, hogy a lengyel külpolitikai és biztonságpolitikai szakértők, a lengyel kormány és a diplomáciai testület pontosan fel volt készülve erre a háborúra. 2014 óta tudjuk, hogy az Orosz Föderáció kész nyugati irányban növelni a területét. A lengyelek pontosan tudják, hogy ez a régiónk szuverenitását veszélyezteti. Ezt a nézetüket a balti államok és Románia is osztotta mindvégig. Ebből a szempontból tehát inkább a ?magyarok helyzete? speciális, hiszen

Budapest nem volt hajlandó és még most sem hajlandó tudomásul venni a veszély mértékét.

Ez már nem történelmi kérdés, hogy ki szenvedett többet az orosz vagy a szovjet birodalom elnyomása alatt, hanem biztonságpolitika. A történelem a szemünk előtt zajlik. Most egyértelmű, hogy a lengyelek által előre jelzett forgatókönyv valósul meg. Ehhez az új kihíváshoz kell alkalmazkodni. A történelem annyiban érdekes itt, amennyiben példát mutat arra az esetre, mi várható egy megszállás alatt, mit jelent szabadság nélkül élni. Nem kívánhatjuk ezt sem az ukrán nemzetnek, sem a kárpátaljai magyarságnak, ahogy a lengyeleknek és magunknak sem.

Hány menekültet tudnának összesen befogadni?

A lengyel miniszterelnök néhány napja leszögezte, hogy minden Ukrajnából érkező menekültet befogadnak, bármennyien is jöjjenek. Az egész lengyel társadalom megmozdult. Készült egy Google-térkép, amelyen látható az összes lehetséges szállás és minden egyes segélyközpont.

Hogy viselné el a lengyel nép, ha érkezne még két-három millió ukrán menekült?

Ezt nehéz megmondani. Eddig is több mint egymillió ukrán állampolgár dolgozott már Lengyelországban. Az ukránok viszonylag hamar meg tudnak tanulni annyira lengyelül, hogy elboldoguljanak alacsonyabb szakképzettséget jelentő munkahelyeken, de sokan dolgoznak bolti eladóként, sőt már ápolónőként is. Nem tagadható, hogy eddig is voltak már feszültségek olyan helyeken, ahol sok ukrán él és dolgozik egy tömbben ? és biztosan lesznek is ilyenek. De azt látni kell, hogy jelen pillanatban a segítségnyújtás fontosabb ezeknél az eseti incidenseknél. A lengyelek többsége el tudja választani a személyes érzelmeitől az állam érdekeit és képes az utóbbi érdekében cselekedni.

OLIVIER DOULIERY / POOL / AFP Egy lengyel határrendész segít menekülő nőknek az ukrán-lengyel határnál, Korczowánál, 2022. március 5-én.

Megromolhat-e a viszony Varsó és Budapest között amiatt, hogy nagyon eltérően kezelik a háborút?

Sajnos  már megromlott?. Számomra ez nem meglepő, mert számtalanszor elmondtam és leírtam, hogy

az oroszbarát magyar politika addig tolerálható lengyel részről, amíg béke van, amíg nem sért közvetlen lengyel érdekeket. Most pedig háború van.

Milyen lehetséges forgatókönyvek valósulhatnak meg a közeljövőben?

Az optimista forgatókönyv, ha Oroszország gazdaságilag nem bírja tovább finanszírozni a háborút, és feladja. Nem tudjuk persze, hogy ennek milyen orosz belpolitikai következményei lennének, de legalább a civilek gyilkolása befejeződne. A pesszimista forgatókönyv, hogy addig nem lesz vége a háborúnak, amíg az orosz hadsereg el nem foglalja teljes Ukrajnát és alá nem íratnak az ukrán kormánnyal egy megalázó békét. Ez azért is nagyon rossz forgatókönyv, mert ebben az esetben garantálható, hogy partizánháború formájában folytatódik az ellenállás, még több áldozattal és a régió teljes destabilizálódásával együtt.

The post ?Budapest nem volt hajlandó és még most sem hajlandó tudomásul venni a veszély mértékét? first appeared on 24.hu.