A Salgótarján közelében magasodó Salgó vára a tatárjárás utáni évektől egészen 1593-ig, a töröktől azt visszafoglaló császári seregek érkezéséig állt büszkén, az azóta eltelt évszázadokban azonban csak pusztult.

Petőfi Sándor 1845-ben már jórészt romként látta, majd tette azt Salgó (1846) című versének ihletadójává ? ennek a látogatásnak az emlékét a költő születésének századik évfordulóján, 1923-ban a frissen várossá emelt település lakói egy, a emléktáblával is fenn kívánták tartani.

A tábla azóta természetesen megkopott, így a városvezetés fejében megszületett a felirat megújításának gondolata ? azt azonban távolról sem a legegészségesebb módon váltották valóra, hiszen

egyszerűen csak új, kisebb méretű kőtáblát erősítettek a régi közepére.

?

A március 14-i avatás során kiderült: a táblán továbbra is dolgoznak,

kérdés azonban az, hogy mit, illetve hogyan, hiszen az állapot késznek látszik.

Az esetként a természetfilmesként és fotósként is jegyzett, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark irodavezetőjeként is működő Drexler Szilárd a Facebookon közzétett posztjában hozzátette:

Az lehet a terv, hogy leszedik az eredetit és ezt rakják majd a helyére, csak azért, hogy kisstílű módon ki lehessen írni, hogy a mostani önkormányzat újraállítatta? Rossz terv. ízléstelen és emlékgyalázó. Ráadásul ez a szürke sírkő nem is olvasható messziről […].

The post Kőtáblára helyeztek kőtáblát, így született meg az ország legszörnyűbb Petőfi-emlékhelye first appeared on 24.hu.