Habár a Merkúr a legközelebbi bolygó a Napunkhoz, mégis találhatunk jeget bizonyos krátereiben. Ezeket a lerakatokat az 1990-es években fedezték fel először, akkoriban pedig vastag, szinte tiszta vízjégnek feltételezték. A Planetary Science Journal tudományos folyóiratban publikált új tanulmányban a Merkúr északi pólusánál felfedezett jég lerakatokat vizsgálták részletesen, robusztus módszert mutatva be más égitesteken levő betemetett jég felfedezéséhez és tanulmányozásához.

Dr. Edgard G. Rivera-Valentín (USRA), a cikk első szerzőjének elmondása szerint a Merkúr pólusainál található jég lerakatok tisztán látszanak a radaros felvételeken, ellentétben például a Holddal, ahol nehéz biztosan megállapítani, hogy hol és mennyi jég van a sarkvidéki kráterekben. A Merkúr jég lerakatainak vizsgálata közben kialakított kutatási módszerekkel más égitesteken, így például a Holdon is hatékonyabban fedezhetünk fel jeget.

A kutatócsoport a Puerto Rico-ban található Arecibo obszervatórium rádióteleszkópjával végzett méréseket, ami akkoriban a világ legnagyobb és legérzékenyebb eszköze volt. A jég lerakatok finom részleteit feltáró új adatokat a NASA MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) űrszondájának méréseivel kombinálva sikerült azonosítani, hogy a különböző betemetett jegek hogyan szórják a radarjeleket a közeli jeges, vagy nem jeges felszínhez képest. Az új kutatásban így olyan diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amivel hatékonyabban lehet a betemetett jég lerakatokat felkutatni és vizsgálni is.

Az Arecibo rádiótávcső felvétele a Merkúr északi sarkvidékén található jég lerakatokról. A fényes rádiójelek olyan kráterterületekről verődnek vissza, ahol betemetett vízjég található. Az öt leglátványosabb kráter nevét feltüntették az ábrán. (Forrás: Arecibo Observatory (UCF)/NASA/Lunar and Planetary Institute (USRA))

A közeljövőben újra embereket szeretne a Holdra juttatni a NASA, ezúttal hosszabb küldetésekre is, az Artemis program keretein belül. A holdi emberi tartózkodást is segítené, ha találnának elérhető vizet a közelben. Az Arecibo távcső sajnos jelenleg nem működik, de a korábban elvégzett rengeteg mérésének köszönhetően nem csak a távoli bolygókat ismerhetjük meg jobban, de segít a Hold felfedezésének következő lépésében is.

A Merkúron vizsgált jég lerakatok fényessége eltérő volt a radarképeken, amit okozhat például összetételbeli különbség is. Találtak olyan jég lerakatokat, amik közel tiszta vízjégből állnak, kifelé haladva pedig egyre kevesebb és kevesebb jeget látni. Hamarosan megkezdi munkáját az Európai Űrügynökség (ESA) BepiColombo küldetése is, ami a Merkúr körül fog pályára állni; a poláris jegekről készített új mérések pedig ehhez a küldetéshez is hasznos előzetes információként szolgálnak.

Forrás: USRA