Szomorú hírt kaptak tegnap a Die Hard-rajongók: Bruce Willis családjának bejelentése szerint a 67 éves hollywoodi színész visszalép a filmezéstől, mert afáziában szenved. Ez a betegség befolyásolja a beszédhasználat és értés képességét, de hatásai messzire nyúlhatnak, problémát okozhat például a memória, a kognitív képességek, a tudatos cselekvések területén és akár bénulást is előidézhet. Utánajártunk, mi okozhatja, és milyen lehetőségek vannak a gyógyulásra.

Bruce Willisbe a magyarul A simlis és a szende (angolul a sokkal kompaktabb Moonlighting) címen futó sorozatot látva szerettem bele. David Addison, a minden hájjal megkent magánnyomozó alakját megformálva úgy pörgette a szavakat, olyan sebességgel cikáztak a mondatai, feleselt, vágott vissza partnerének, Maddie Hayesnek (Cybill Shepherd), hogy öröm volt nézni és hallgatni.

Számtalan ez után következő mozisikere és kevésbé sikeres filmje (jó sok volt) egyikében sem láttunk hasonló nyelvi zsonglőrködést tőle. Sajnos úgy tűnik, már nem is fogunk.

Vigyázat, hosszú, csak rajongóknak!

Instagram-posztban tudatták a világgal ex- és jelenlegi felesége, valamint felnőtt lányai, hogy a 67 éves Willis nehéz időszakot él át, visszavonul a színészkedéstől.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Emma Heming Willis (@emmahemingwillis) által megosztott bejegyzés

Mi az az afázia?

Kommunikációnk legfontosabb alappillére a nyelv és a beszéd, a nyelvhasználatunk része a helyes szavak megtalálása, megértése, kimondása; az olvasás, az írás, a gesztikuláció. Nos, az afázia ezt mind-mind érinti és korlátozza valamilyen mértékben. Az ember nem képes kimondani, amit akar, nem jönnek a szájára a szavak, és/vagy nem érti, amit mondanak neki.

Kicsit olyan ez, mintha hirtelen egy olyan világban találná magát, ahol mindenki egy ismeretlen nyelven beszél. Nem képes továbbá egyszerre két dologra figyelni, egyszerre két dolgot csinálni.

Problémája lehet:

a tudatos cselekvéssel,a környezet észlelésével és megfigyelésével,koncentrációval, memóriával.

Fontos leszögezni, hogy nincs két egyforma afáziás betegség. Az érintettek képességeinek csökkenése az agyi sérülés mértékétől, milyenségétől függően változik.

Az afázia típusai. Fotó: National Aphasia Association

A sérült agy

Merthogy az afáziát mindenképpen az agy sérülése idézi elő. Ez többnyire egy érrendszeri rendellenesség: agyvérzés, vagyis sztroke. De hátterében állhat a koponya például baleset miatti traumája, vagy akár agytumor is.  

Az agynak két fontos üzemanyaga van: az oxigén és a glükóz. Ha ezek egyensúlya, ellátása valamiért felborul, az érintett területen elpusztulnak az agysejtek. Ha a nyelvhasználatért felelős bal agyféltekének adott régióját érinti ez a probléma, kialakulhat az afázia.

Nem csak a beszéddel van a baj

Amellett, hogy egészséges (és főleg a nyelvvel napi szinten operáló, dolgozó) emberként elképzelhetetlenül nagy szenvedésnek és kínnak tűnik az afázia már csak a nyelvhasználat működésképtelensége és az ezzel járó elszigeteltség miatt, közel sem „csak” ennyiről szól ez a betegség.

Az Afázia Egyesület gyűjtése szerint okozhat még:

féloldali bénulást – többnyire a test jobb oldalán romlik az izomműködés, vagy egyáltalán nem koordinálhatók az izmok,látótótér-kiesést a sérült oldalon,apraxiát, vagyis bizonyos (egyszerű) cselekedetek kivitelezésének képtelenségét – ilyen lehet az öltözködés, evés-ivás vagy egy gyertya elfújása,nyelési problémákat (diszfágiát),memóriazavarokat,ingadozó érzelmeket, a jellemzőhöz képest eltérő érzelmi reakciókatés epilepsziát.

Sajnos ez a lista sem teljes, viszont szerencsére nem is érint mindenkit, egyformán.

Kezelhető?

Az agysérülés mértékétől függ, hogy mennyire képes a terápia helyreállítani a beszédkészséget és megszüntetni az egyéb kommunikációs és egészségügyi problémákat. Az agyi sérülést követő első hónapokban spontán javulás is jelentkezhet (az agy öngyógyító képességei fantasztikusak*), a terápiára és a szükséges gyakorlásra, feladatok elvégzésére pedig az első félévben van a legégetőbb szükség, ekkor éri el a legtöbb hatást.

Magához a javuláshoz azonban akár évekre is szükség lehet.

Milyen eredmény várható?

Varga Sarolta klinikai logopédus, az MTVA beszédtanára szerint az eredményesség több tényező függvénye. Befolyásolja az afázia típusa, súlyossága, de a beteg intellektusa, kora is. A szakember a személyre (és személyiségre szabott) beszédterápiában hisz, amely képes javítani az életminőségen.

Hatására:

a beteg képessé válhat újra kifejezi gondolatait, érzéseit,visszatér az olvasás, írás képessége,környezetének újra aktív tagja lehet,csökken kirekesztettsége, kiszolgáltatottságaés oldódnak a verbális blokkok.

Úgyhogy innentől csak egy dolgot kívánhatunk: Yippee-ki-yay, moth… vagyis, mielőbbi gyógyulást, Bruce!

* Akit hozzám hasonló módon ejtenek ámulatba az agy fantasztikus képességei, azok mindenképpen olvassák Norman Doidge könyveit (A változó agy, Hogyan gyógyul az agy?)

Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:

Abba akartam hagyni – 5 erős gondolat Kulka Jánostól

Borítókép: Bruce Willis a Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed című filmben. Fotó: 20th Century Studios

The post Nem jönnek a szavak: a visszavonuló Bruce Willis afáziája, és ami mögötte van first appeared on Forbes.hu.