Egy új kutatás szerint legalábbis még az Európai Bizottság 2027-re tervezett uniós függetlenedése az orosz gáztól még korábbra hozható. Megújuló energiaforrások kellenek hozzá, de a feladat már 2025-re sem megoldhatatlan a feladat.

Oroszország több mint egy hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát. Ez nemcsak a nyugati katonai-védelmi szövetséget, a NATO-t késztette lépésekre, hanem az EU gazdaság- és energiapolitikájának átgondolását és újraszabását is elhozta.

A tagállamok között vannak viták a szankciók mértékében és abban, ezek mennyire engedhetjük meg magunknak, hogy ezek nekünk is fájjanak, de még a jellemzően óvatos németek is tőlük szokatlanul határozott lépéseket tettek Vlagyimir Putyin orosz elnök befolyásának csökkentésére a hosszú ideje tervezett és Angela Merkel egyik legkétesebb politikai örökségének számító Északi Áramlat 2-gázvezeték engedélyeztetésének felfüggesztésével és egy 100 milliárd eurós hadseregreform meghirdetésével.

Lengyelország – amely rendszerint a legtávolságtartóbb országok között van, ha Oroszországról van szó – pedig már idén leállna az orosz olajimportról.

Ez csak két példa arra, az EU-s országok mivel próbálják sarokba szorítani az agresszort. Májusban a tagállamok elkötelezhetik magukat amellett, hogy 2027-ig teljesen leállítják az Oroszországból érkező energiaimportot.

Kiderül, ehhez lesz-e elég politikai akarat. Mindenesetre egy új tanulmány szerint az orosz gázfüggőség – ami miatt Németországban már fogyasztáscsökkentésre kérik a lakosságot – akár korábban, már 2025-re is megszüntethető.

152 milliárdból 0

Múlt héten jelent meg az Ember és az E3G think tankek, illetve a Bellona és a Regulatory Assistance Project kutatása.

Ebben a szervezetek azt állítják, hogy az EU által 2020-ban importált 152 milliárd köbméter orosz gáz mennyiségét 2025-re akár le is lehet nullázni.

Ehhez a már meglévő Fit for 55 EU-s stratégia felpörgetésére van szerintük szükség, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos visszafogását tűzte ki célul az Unióban 2030-ra. A megújulók alkalmazása mellett az orosz gázfüggőséget úgy lehetne megszüntetni, hogy a további szükségleteket más országokból, de már meglévő vezetékeken szerzi be az EU.

Szándék már van

Az Európai Bizottság már idén év végéig megszabadulna az orosz gázimport kétharmadától. A megoldás ebben több cseppfolyós gáz beszerzése mellett új gázforrások keresése (ebben Katar lehet Európa segítségére), valamint a biometán és megújuló hidrogén bevetése lenne. A kutatók sem tagadják, hogy jelentős változásra lenne szükség az eddigi energiapolitikában és hatékonyságban, de nem tartják irreálisnak az általuk felvázoltakat.

„A hazai megújulók alkalmazása kiút lehet Európa orosz gázfüggőségéből” – jelentette ki Sarah Brown, az Ember egyik energia- és klímaszakértője.

Ha a Fit for 55-ban megfogalmazott célokat teljesíti az EU, akkor 2025-re 32 milliárd köbméterrel kevesebb orosz gáz érkezik az Unióba. Ezt további 69 milliárd köbméterrel lehet csökkenteni a terv kibővítésével.

A kutatók azt állítják, hogy még ezen felül is szert tehet Európa 51 milliárd köbméter nem Oroszországból származó gázra a már meglévő szállítási infrastruktúra mellett úgy, hogy még új gáztározókat sem kell építeni.

Kulcsfontosságú lenne ehhez emelni szél- és napenergiából származó energia mennyiségét. 31 milliárd köbméter gázt ugyanis a kutatók szerint 158-691 gigawatt kapacitásbővüléssel lehetne kiváltani.

Magyarország uniós átlag fölött gázfüggésben

Szintén múlt héten mutatta be a CEU kutatója, Szabó John egy tanulmányukat, amely az EU országaiban a megújulók alkalmazása elé gördített akadályokat vizsgálta. Ebből kiderült, hogy az Európai Unió 40 százalékban Oroszországból elégíti ki a gázszükségleteit. Magyarország jóval az uniós átlag fölött, 90 százalékban orosz gázt használ.

Szóba került az is, hogy az energiafüggőség csökkentése nem csak biztonsági vagy szuverenitási kérdés.

A háború kitörése óta ugyanis a szankciók ellenére az EU kilencmilliárd eurót fizetett Oroszországnak a gázszállításért, finanszírozva ezzel a Putyin által indított háborút.

Az átállás a megújulókra emellett a klímacéloknak is nem várt lökést adhat. Akár a 1,5 fokos felmelegedési célt is sikerülhet tartani, ha a megújulókra az eddigi ütemben vagy még annál is gyorsabban állunk át.

Borítókép: Pxfuel

Kapcsolódó:

Orosz függés vs. megújuló energia Magyarországon: van-e esély a fordulatra?

The post Új kutatás: sokkal hamarabb is lejöhetünk az orosz gázról, mint eddig gondoltuk first appeared on Forbes.hu.