Politikai támadással vádolja a kormány Brüsszelt, miközben több EU-s forrás kifizetése is a magyarországi korrupciós helyzet miatt került veszélybe. Indul a jogállamiság mechanizmus, miközben a költségvetés komoly hiányt halmozott fel már most. 

Két csap van, aminek elzárásától retteg a kormány, az egyiken Moszkvában Vlagyimir Putyin keze van és nagyon úgy tűnik, esze ágában sincs elzárni, a másik viszont az a brüsszeli pénzcsap, ami fontos finanszírozási forrása nemcsak Magyarországnak, de a kormány körüli holdudvarnak is. A hosszas bürokratikus és jogi eljárások és huzavonák után úgy tűnik, a sokat emlegetett brüsszeli bürokraták keze nem fog megremegni. 

Mit jelentettek be? 

Az Európai Bizottság (EB) hivatalos értesítést küldött Magyarországnak arról, hogy elindítja az európai uniós források folyósítását a jogállamisághoz kötő úgynevezett feltételességi mechanizmust (vagy ahogyan a legtöbben ismerik: a jogállamiság mechanizmust) – ezt maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be ma Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, írja az MTI.

Ami eddig történt: 

A két érintett ország, Magyarország és Lengyelország a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet ellen kereseteket nyújtott be, de a pert elbukta az EU Bíróságán. Von der Leyen szerint ez is azt bizonyítja, hogy a Bizottság helyesen járt el eddig.A magyar kormánynak adtak esélyt arra, hogy a bizottság aggályaira válaszoljon, ezeket a válaszokat a testület elemezte. Ezután jutottak arra, hogy a következő lépés is szükséges, vagyis nem fogadták el a magyar érveket. Az eljárás legfőbb oka: a korrupció. Sőt, Von der Leyen szerint egyenesen ez a legnagyobb probléma, az EU a most megindított eljárásának eredményeként azt várja, hogy a magyar kormány biztosítsa, hogy az uniós pénzek a cél szerint hasznosulnak. Erre most nem látnak garanciákat. 

Egy fontos idézet 

Számunkra a korrupció elleni fellépés a legfontosabb feltétel e téren

– ezt mondta a bizottság első embere egy másik magyar ügy kapcsán. A bizottság ugyanis szintén tárgyal a magyar kormánnyal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó terv elfogadásáról és a források folyósításáról, de a folyamatot ez idáig nem sikerült lezárniuk. A választások előtt a kormány mégis kérte az alapból a kedvezményes hitel formájában lehívható részt, amit korábban élesen elutasított, de egyelőre csak egy olyan tételt tudott lehívni, amiről már korábban döntés született. 

Ursula von der Leyen, az EB elnöke. Fotó: Etienne Ansotte

Mi van a lengyelekkel? 

Lengyelországgal kapcsolatban Ursula von der Leyen elmondta, hogy ott a legnagyobb aggályt a jogállamiság terén az igazságszolgáltatás függetlensége jelenti, amit az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárásban – a jogállamiságra jelentett rendszerszintű veszély kockázatát elemezve – vizsgálnak. A helyreállítási alap forrásairól Lengyelországgal kapcsolatban azt mondta, hogy a vita egyelőre lezáratlan. Varsó ugyanakkor már közölte, hajlandó változtatásokra, így itt a folyamat már a megoldás fele közeledik.

A lengyelek az orosz-ukrán háború kapcsán ráadásul komoly politikai szereplővé léptek elő és azonnal összezártak a nyugati szövetségesekkel. A Brüsszellel folytatott vitákban a magyar kormánynak fontos szövetségese volt eddig Lengyelország, kérdés, hogyan alakul a lengyel-magyar viszony annak fényében, hogy Orbán Viktort a nyugati szövetségesek Moszkva legközelebbi EU-s szövetségesének látják, miközben a lengyel kormányfő maga személyesen látogatta meg azt a Zelenszkij ukrán elnököt, akit a választási győzelme estéjén a magyar miniszterelnök a legyőzött ellenfelei között említett. 

Mit mond a magyar kormány? 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) politikai elfogultsággal vádolja a Bizottságot és az eljárás megindítását összemossa a választási eredménnyel valamint az érvénytelen népszavazással. A korrupciós kritikákra érdemben nem reagáltak. 

Kell a pénz 

Miközben a kormányzat kommunikációs narratívájába jól illeszthető, hogy Brüsszellel “harcol”, a költségvetés helyzete miatt kritikus, hogy forrásokhoz jusson. Ahogy a választások utáni összesítésünkben írtuk, a kormányra váró kihívások közül az egyik legfontosabb a költségvetés rendbetétele. A hiány már most az éves előirányzat felénél jár, hiszen a választások előtt a jóléti osztogatással a kormány kiköltekezte magát, másrészt a piaci árak elszállása miatt a rezsicsökkentés akár ezer milliárdos kiadást is jelenthet idén az államnak. 

The post Brüsszel nem nagyon akar pénzt adni és azt is elmondták, miért first appeared on Forbes.hu.